Megfúrták a magyar olimpiai pályázatot

A budapesti fővárosi közgyűlésben másfél évvel ezelőtt konszenzus alakult ki a 2024-es olimpiára való pályázásról: nemcsak a Fidesz és a Jobbik támogatta az ötletet, hanem a baloldali pártok is. Az egyeztetéseket követően a város benyújtotta a kötelező dokumentációt, s néhány szűrőn már sikeresen túljutott. Sőt, időközben a németek (Hamburg) és a rómaiak kiszálltak a versenyből, hasonlóan Isztanbul is. A versenyben Budapest mellett így csupán két világváros maradt: a már olimpiát rendezett Los Angeles és Párizs. Az Agenda 2020 meghirdetésével pedig – amely lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak megalopoliszok pályázhassanak sikerrel – Budapestnek igencsak megnőttek az esélyei arra, hogy megrendezze az olimpiát. Legalábbis idén januárig sokan ezt gondolhatták.

Az elmúlt hetekben azonban minden megváltozott. Január 19-én egy civilszervezet kezdeményezésére aláírásgyűjtést indítottak az olimpiai pályázás megakadályozása érdekében. A Momentum Mozgalom aktivistái egy hónap alatt mintegy 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a főváros népszavazást írjon ki a 2024-es budapesti olimpiáról. A referendum kiírásához 138 ezer hiteles aláírás kell, és mivel ilyenkor rendszerint 15–20 százalék szokott lenni az érvénytelen aláírások száma, a balliberális pártok támogatásával – az akcióban az LMP, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd aktivistái is részt vettek – múlt hét végéig sikerült összegyűjteni a kellő mennyiséget, több mint 266 ezer aláírást. A Demokratikus Koalíció pedig már előre jelezte: amennyiben a Budapesti Választási Bizottság nem írja ki a népszavazást, csalás vádjával feljelentést fognak tenni a törvényszéken.

Nemzeti ügyből pártügy

Az aláírások leadása után, múlt hét végén Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, Budapest főpolgármestere hosszabb megbeszélést folytatott a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról. Az Országházban lezajlott tárgyaláson megállapodtak abban, hogy ezen a héten a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is külön-külön áttekinti a helyzetet.

A kormánypárti politikusok az előállt kellemetlen helyzettel kapcsolatban kijelentették, hogy az egész olcsó politikai fogás. „Nemzeti ügyből pártügyet kreáltak” – nyilatkozta Tarlós István. A főpolgármester az M1 műsorában azt mondta: az olimpia ügyében nemzeti egyetértés volt. Valakik elárulták saját magukat, mert másfél évvel ezelőtt „két kézzel megszavazták az olimpia rendezését”, de most hangosan tiltakoznak. Tarlós István felvetette azt is: ha a főváros, a Magyar Olimpiai Bizottság és a kormány lemondana az olimpia rendezési jogáról, akkor teljesülne a Momentum kívánsága, ha meg nekik ez nem tetszik, akkor az bizonyosodik be, hogy alapjában ez a népszavazási kezdeményezés nem az olimpiáról szól.

Az ügyben megszólalt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is. Thomas Bach szerint politikai célok vezérelték a budapesti olimpia ellenzőit, akik aláírásgyűjtésükkel komoly veszélybe sodorták a 2024-es magyar fővárosi pályázatot. Thomas Bach hozzátette, a referendum körül kialakult helyzetet hátsó szándékkal arra használták, hogy „feltegyék magukat Magyarország politikai térképére”, s egyszerűen csak „nevet akartak szerezni maguknak”. Bach az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában reagált azokra a felvetésekre is, miszerint ha Budapest kiszállna a versengésből, akkor a másik két jelentkező, Párizs és Los Angeles a 2024-es és a 2028-as olimpiát is „eloszthatná” egymás között. „Szeretem, amikor az emberek az olimpiai rendezésről beszélnek, ez ugyanis azt jelenti, hogy érdekli őket.” A Bach által felvetett gondolatra mind a francia, mind az amerikai pályázat vezetői kijelentették: jelenleg csak a 2024-es ötkarikás játékokra összpontosítanak.

Közvélemény-kutatás:a fiatalok optimistábbak

A budapesti olimpia rendezésével kapcsolatban számos tanulmány és közvélemény-kutatás készült az elmúlt időszakban. Egy tavalyi, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős felmérés szerint csaknem kétharmadnyi válaszadó – 65 százalék – szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon (38, illetve 27 százalék) lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro. A fiatalok nemcsak a legelkötelezettebbek, hanem a legoptimistábbak is: 72 százalékuk szerint legalább a rióival azonos nívójú olimpia megrendezésére lenne képes Magyarország.

A rendezés mellett mintegy kétszer annyian elkötelezettek, mint ahányan ellenzik azt (58 illetve 32 százalék) és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024-es olimpiarendezést illetően. Az is kiderül az Ipsos kutatásából, hogy a társadalom minden rétegében a támogatók vannak többségben. A diplomások körében több mint kétszeres, a húszas-harmincas korosztályban több mint két és félszeres az olimpia híveinek aránya az elutasítókéhoz képest.

Az életkor növekedésével csökken a pozitívan viszonyulók aránya, és ezzel párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre elterjedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás és csökken a bizonytalanság.

A fővárosiak már nem támogatják

A tavalyi felmérésen a főváro­siak már sokkal megosztottabbak voltak a rendezést illetően, mint a vidékiek (54 és 39 százalék, illetve 59 és 30 százalék). Azóta pedig az olimpiát ellenzők száma rohamosan nőtt. Év elején minden második fővárosi azt nyilatkozta: amennyiben népszavazást írnának ki, elmenne, és nemmel szavazna. Az elmúlt hetek történései és közvélemény-kutatásai arról tanúskodnak, hogy a fővárosi lakosság körében az olimpia már nem olyan népszerű, mint korábban, az emberek többsége nem támogatja az ötkarikás játékok megrendezését.

Az olimpiai rendezésekkel kapcsolatos kimutatások bizonyítják: abban a városban, ahol népszavazást kezdeményeztek, a pályázat elbukott. Erre a sorsra jutott tavaly az amerikai Boston és a németországi Hamburg. A 2022-es téli játékok megrendezését München és Krakkó, a 2026-ost pedig a svájci Davos utasította el – ez utóbbiban a népszavazást épp két hete vasárnap tartották.

Bármilyen döntés is szülessék – könnyen elképzelhető, hogy a főváros a támogatás hiányában visszavonja a pályázatot –, a Budapest 2024 olimpiai pályázat vezetése szerint az olimpiaellenes aláírásgyűjtés hatására jelentősen csökkentek Magyarország esélyei arra, hogy olimpiát rendezhessen.