Első lépés a budapesti olimpia felé

A NOB tagjai 80 adathordozón kapták meg a pályázati anyagot, amely angol és francia nyelven is elérhető. „Ebben nem szerepelnek olyan jellegű konkrétumok, amelyeket ne lehetne módosítani a későbbiek folyamán, ez egy beugró. Csak elszúrni lehet, itt még nem tudunk előnyt szerezni” – nyilatkozta Borkai Zsolt a Lillehammerben zajló ifjúsági téli olimpián. A MOB vezetője hozzátette: ez a lépés már az Agenda 2020 keretein belül történik, hiszen egy gazdaságos olimpiáról van szó, a pályázatban is fel kell tüntetni, hogy az adott ország és az adott város gazdaságához igazítva történik a tervezés, a fenntarthatóságot figyelembe véve.

„Nagy lehetőséghez érkeztünk. Úgy gondolom, jó úton járunk” – tette hozzá Borkai, aki szerint a pályázati anyag tartalmazza már a helyszíneket is, illetve azokat a küldetéseket, amelyeket meg kellett fogalmazniuk. A sportvezető elmondta: olyan kérdésekre adtak választ, hogy miért szeretnének olimpiát rendezni, és miért gondolják úgy, hogy Budapest ideális helyszín az ötkarikás játékok megrendezésére. „Bemutatjuk az országot, a fővárost, a szálláslehetőségeket, az ötleteinket, még az olimpiai falut is, amelynek a helyszíne még nem teljesen végleges” – mondta Borkai Zsolt.

Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője arról beszélt, hogy a nemzetközi sportági szakszövetségek az előzetes egyenkénti egyeztetések során „rendkívül pozitívan” nyilatkoztak a magyar pályázatról, s képesnek tartják Budapestet az ötkarikás játékok megrendezésére.

A pályázati anyagot a közelmúltban az Olimpiai Védnökök Testülete előtt Fürjes Balázs ismertette, aki akkor elmondta: a dokumentumnak az előírások szerint a víziót, a játékok koncepcióját és a stratégiát kell tartalmaznia. A pályázati anyag alapvetően két részre bontható: az egyik a tervezett helyszínekről és létesítményekről, a másik az egyéb kötelezettségekről, többek között a szállásokról, az ország energiaellátásáról, a telekommunikációról, a politikai és kormányzati keretrendszerről szólt.

A versenyhelyszínek témakörében már korábban bemutatták azt a poliklaszteres modellt, amelyet a Fővárosi Közgyűlés is támogatott január 27-i ülésén. A megoldás lényege, hogy igyekszik az olimpiai fókuszpontokat több halmazba szétosztani, és az a legnagyobb előnye, hogy elősegítheti a nagyobb léptékű városfejlesztést új alközpontokat kialakítva a városban.

A budapesti pályázatban két fővárosi zóna és hét klaszter, illetve a főváros közigazgatási határain belül még három különálló versenyhelyszín szerepel. Mindegyik klaszter az olimpiai falu 10 kilométeres és a városközpont hat kilométeres körzetében helyezkedik el. A központ az Olimpiai Park klaszter, amelyet a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségébe terveznek, a három különálló versenyhelyszín pedig az Etele téren, a Nagytétényi lőtéren, valamint a Testvérhegyen lenne.

Atlétikai stadion az Olimpiai Parkban

Fürjes Balázs az Olimpiai Parkba tervezett atlétikai stadionról kijelentette: a létesítményt kifejezetten az olimpiára építenék, de a játékok után a 60 ezer férőhelyes arénát 15 ezer néző befogadására alkalmas stadionná alakítanák, így Budapestnek maradna egy állandó atlétikai helyszíne. Az olimpiai pályázat elnöke hangsúlyozta: a NOB által elfogadott és a gazdaságos játékokat előnyben részesítő Agenda 2020 reformprogram elveinek megfelelően a budapesti pályázat nagymértékben támaszkodik a már meglévő, valamint az ideiglenes létesítmények használatára.

Budapest közigazgatási határain kívül Balatonudvariban, Balatonfüreden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Üllőn és Veszprémben alakítanának ki versenyhelyszíneket.

A NOB-nak küldött dokumentumból az is kiderül, hogy előzetesen 2024. július 19-i kezdéssel és augusztus 4-i befejezéssel tervez Budapest, a paralimpia pedig 2024. augusztus 21-től szeptember 1-jéig lenne. Fürjes Balázs szerint ezek az időpontok optimálisan illeszkednek a nemzetközi sportrendezvények, valamint a nemzeti események időpontjaihoz, mindemellett ekkor az időjárási körülmények is ideálisak.

Infrastrukturális fejlesztések

A dokumentumban be kellett mutatni azt is, hogy az olimpia és a paralimpia megrendezése hogyan illeszkedik a városi és a regionális hosszú távú tervekhez, valamint össze kellett foglalni a játékok legfőbb hozadékait.

Az infrastrukturális fejlesztések között nyolc olyan intézkedés szerepel, amelyeknek többsége az olimpia és a paralimpia megrendezése nélkül is megvalósulna. Kelenföld és Ferencváros állomások között háromvágányú kapcsolat kialakítása szerepel a tervekben, s új elővárosi megállók is lennének. Ezen kívül pedig számos olyan átalakítás és bővítés szerepel a tervek között, amelyek a vasúti Duna-híd átépítését, villamos- és vasútvonalak korszerűsítését, autópálya, körgyűrű, valamint gyorsforgalmi kibővítését, új közúti Duna-híd építését, földalattik rekonstruálását és akadálymentesítését célozza.

A szálláshelyekről az olimpiai pályázat elnöke kiemelte, hogy ebben a pályázati anyagban még csak az elvi lehetőségeket és megoldásokat kell bemutatni a NOB-nak, ugyanakkor a következő, őszi szakaszra készülő dokumentumhoz már a szállásokra vonatkozó aláírt szerződéseket is csatolni kell. Hozzátette, a kollégiumok tervezett fejlesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szálláshelyek kérdésében optimális megoldás szülessen.

A Schmitt Pál elnök által vezetett védnöki testület a következő ülését június elején tartja. A 2024-es olimpiára Budapest mellett Párizs, Róma és Los Angeles pályázik, a győztest 2017 szeptemberében, a budapesti vizes világbajnokság megrendezése után, Peru fővárosában, Limában hirdeti ki a NOB.

Bach szerint szoros verseny várható
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach lenyűgöző versenyre számít Budapest, Los Angeles, Róma és Párizs között a 2024-es ötkarikás játékok rendezési jogának elnyeréséért. „Örülünk, hogy négy rendkívül erős jelentkezés érkezett. Lenyűgöző versenyt várok közöttük. Jó látni, hogyan építették be a városok az olimpiai projektet az országos és regionális hosszú távú fejlesztési terveikbe” – nyilatkozta anémet sportvezető a NOB hírlevelében.