Hirdetés

Szobrot kapott az „igazi” Mühle

A Temesvári Városnapok alkalmából augusztus elsején leplezték le a parkalapító, Mühle Árpád rózsakertész mellszobrát a Rózsapark bejáratánál, Aurel Gheorghe Ardeleanu szobrászművész alkotását.

Nánó Csaba

2014. augusztus 08., 18:122014. augusztus 08., 18:12

2014. augusztus 08., 18:142014. augusztus 08., 18:14

Az „igazi” parkalapítónak nevezik Mühle Árpádot az avatásra invitáló hivatalos közleményben. De nem ő az egyetlen „igazi”, a szakirodalom még nyilván tart néhányat. Rejtő Jenő például megírta az igazi Trebitsch történetét, aki Buzgó Mócsing néven verekedte végig Afrika kocsmáit, de később kiderül, hogy ő az igazi. Mármint a Trebitsch. Bár utóbbi „igazinak” köze sincs a kertészethez és a parkalapításhoz, egyszerű, részeges matróz volt.

No, de hogyan lett Mühle Árpádból „igazi” parkalapító?

Néha nem is tudja az ember, milyen véletlenek folytán vonul be szobor képében is az örökkévalóságba. Az már valószínűleg a csúcs, ha az illetőt tévedésből saját fia érdemeiért vésik kőbe. Nem mintha másként nem érdemelte volna meg az elismerést, ám valószínűleg még sok zavaros víz lefolyt volna a Bégán, míg Mühle Vilmos, Árpád édesapja szobrot kap Temesváron.

A történet kezdete közel egy évtizeddel ezelőttre nyúlik vissza: „Akkoriban született meg a javaslat, hogy hozzák létre Temesváron a személyiségek sétányát a város és a régió legjelesebb személyiségei szobrainak kiállításával – meséli Bodó Barna egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke. – Minden etnikum képviselőjét, így az RMDSZ-t is megkeresték a városházáról, hogy tegyen javaslatot. Mi nyolc személyre tettünk javaslatot, a listán egykori magyar polgármesterek, főispánok és egyéb személyiségek szerepeltek. Mühle Vilmost mi nem javasoltuk, mert németnek vallotta magát, de a fia, Árpád már magyarnak. Tudtommal valamelyik zöld szervezet javasolta, mert ők hozták létre azt az európai hírű, a hollandokéval versenyző rózsaparkot, saját nemesítésű fajtákkal is. Mi végül támogattuk az ötletet, de a saját nagyjainkat nem hagyjuk.”

A polgármesteri hivatal illetékeseinek – amolyan „madár madár” alapon – úgy tűnik, mindegy volt, melyik Mühle kap szobrot. Mert avatni nagyszerű dolog, még ha az autópálya csak félig is van kész, ha a tömbházról lefelejtik az erkélyeket, és szoborba öntött Mühle tulajdonképpen nem „az” a Mühle. Annak rendje s módja szerint a rózsapark bejáratánál megjelent a mellszobor, rajta a felirat: „Mühle Vilmos, a park alapítója.”

Ekkor nézhetett nagyot a Temesvár parkjainak történetével évtizedek óta foglalkozó, Németországban élő Kakucs Lajos történész. Azonnal észrevette, hogy a „nem jó” Mühle kapott szobrot, meglátását közzé is tette a Melyik Mühlét illette volna meg a Rózsapark alapítóját méltató szobor? című, a Nyugati Jelen című napilap hasábjain közölt cikkében. Kakucs írásából kiderül, hogy „az 1867-ben Magyarországra érkező Mühle 5 évig Délmagyarország legszebb magánkertészetében, a Begaszentgyörgyi Kiss család által 1815-ben alapítottban dolgozott igazgatóként. Begaszentgyörgy után Mühle Vilmost a Temesvár Józsefvárosi Niemetz Vencel kertészetében találjuk.” Miután elvette feleségül Niemetz Josefinát, a fiatalok belevágtak a virágkertészetbe.

„A Telek tér közelében bérelt földek mellé Mühle Vilmos időközben egyre többet földet vásárolt, így bővítve a 20. század elején 150 holdat kitevő kertjeit. Ezeket a kerteket – ahol az akkoriban ismert 3000 rózsafajtából 1200-at termeltek, és csak húszat hoztak forgalomba – 1881-ben megérdemelten nevezték a helyi Temesvarer Zeitung és a Délmagyarországi Közlöny újságírói valóságos rózsa-eldorádónak” – írja Kakucs. Mühle Vilmos 1908-ban hunyt el, tehát semmiféleképpen nem lehetett az 1929-ben létrehozott Temesvári Rózsapark alapítója.

Vilmos fia, Árpád, „az igazi” Mühle már tőzsgyökeres temesvárinak számított. Szerencsére folytatta apja mesterségét, és kiteljesítette annak csak részben megvalósult elképzeléseit. Niemetz Ferenc kertésszel közösen már 1902-ben kidolgozták az egész várost körülvevő, nagy vonalakban a volt vársáncot követő óriási városliget kialakításának tervezetét, a 100 holdas park, amely a tervezők elképzelése szerint az árnyas Ferenc József ligetet is magába foglalta volna, kisebb léptékben a bécsi Práter mintáját követte volna. A Román Nemzeti Rozariumot is jelentő Rózsapark megalapítását végül a Román Kertészek 1929. május 13-án, Temesvárott tartott kongresszusán határozták el. Az eredetileg 25 170 négyzetméter területen létesített park 1200 egyedi rózsát mondhatott magáénak. És a rózsák mellett most már két Mühle-szobrot is.

A tévedések nélkül valószínűleg csak egy lett volna.

Szoborbakik a nagyvilágból
Dénes Ida
Nem csak Temesváron sikerült hibázni a szoborállítással. Magyarországon például tavaly ősszel állították fel a fővárosi Gellért-téren Cseh Tamás szobrát. Az alkotás szépséghibája, hogy az énekes kezébe hibás gitárt álmodott a szobrász: a jobbkezes Cseh Tamást az emlékére állított szobor jobbkezes húrozású ugyan, de a hangszer balkezes koptatójú. Európánál maradva Salzburg a következő baki-állomás: az 1842-ben, Mozart fiainak jelenlétében felavatott szobor jobb kezében fogja a lúdtollat, pedig a zeneszerző balkezes volt. De Amerikában sem ismeretlenek a hibás szobrok. Az első afroamerikai, aki elnyerte a legkiemelkedőbb amerikai-futball játékosnak járó Heisman-trófeát, Nike cipőt visel a bronzalkotáson, holott Ernie Davis 1959-ben nyert, a híres sportszermárka pedig csak két évvel később született meg. Az amerikai postahivatalnak sikerült elkövetni azt a hatalmas melléfogást, hogy hárommilliárd példányban kiadjon bélyeget egy Las Vegas-i Szabadság-szobor másolatról az eredeti helyett. A 125 esztendős New York-i szobor arcképe helyett a posta véletlenül egy 14 esztendős másolat ábrázatát adta ki bélyegen. A két „testvérszobor” hasonlít ugyan, de az eredetihez képest lényeges eltérésekkel rendelkezik a vegasi New York kaszinó előtt álló kései epigon. És igen, egy szobor lehet annyira csúnya, hogy eleve hibának minősüljön. Két évvel ezelőtt II. János Pál pápának állítottak szobrot Rómában, ám az alkotás nagyon leszerepelt. A rómaiak esernyőnek, galambdúcnak, nyilvános illemhelynek nevezték el a szobrot furcsa, öblös alakja miatt, amely nem is hasonlított Karol Wojtylára. A szobrász végül módosította művét: kedvesebb arcot készített, megemelte a talapzatát és összehúzta a korábban szétálló pápai köpenyt.

 

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés