
A mesék időszaka legtöbbünk számára gyermekkorunkkal együtt lezárul. Legközelebb már a gyermekeknek, unokáknak mondunk történeteket, és egyáltalán nem jellemző ránk, hogy aztán felnőtt fejjel elgondolkodjunk a mélyebb jelentésein. Pápes Éva mesefejtő szerint ez nincs jól így, mesékre és a mesék értésére, érzésére minden korban szükségünk volna.
2013. december 29., 21:202013. december 29., 21:20
Pápes Éva (képünkön) nem mindennapi hivatást mondhat a magáénak: mesefejtő. Szakmája nem miszticizmuson alapul, nem is a történetek végletekig való kivesézésén, inkább egyfajta gyakorlati látásmód, ami felgyorsult és kusza világunkban cseppet sem nevezhető haszontalan segítségnek. Főleg, hogy az igazi mesék világa szó szerint a rend szabályára épül. Idén megjelent kötete, a Királylányok, tündérek, boszorkányok. A nő három arca a mesében a L’Harmattan Kiadónál látott napvilágot. A könyv a mesék bölcsességének segítségével a női lét három alapvető szakaszán vezeti végig az olvasót.
Lélektérkép
Miért és mire jó a mese, illetve a mesefejtés? – kérdezem Pápes Évát, de maga sem tud egyértelmű választ adni. Meglátása szerint olykor elég, ha a mese elkezdi sajátos útját az emberhez, úgy hat rá, máskor viszont nem árt, ha tudatunk is „be van kapcsolva”, vagyis nem csak érezzük, hanem értjük is a részleteket. Karácsony Sándor nemzetközi hírű pedagógus, filozófiai író meglátása szerint a magyar gondolkodásmód lélekben a keleti nagy sztyeppékhez kapcsol minket, ám ehhez járul egy nagyon is konkrét, tárgyias gondolkodásmód. Az volna jó, tartja, ha ezt a nyugati analitikus gondolkodást együtt tudnánk használni keleti lelkünkkel.
Pápes Éva szerint a mesefejtés is hasonló hozzáállást kíván, hiszen a mesék lélektérképszerű képződmények, képekben beszélnek. Ezek a szimbólumok vezetnek el azokhoz az ősképekhez, melyek szinte mellbe vágják az embert, olyan erős felismerést jelenthetnek. „Nagyon nehéz ezt pontosan megfogalmazni: kinyílik valamiféle tudás az életről, magamról, a dolgok történéséről, módjáról. Egyszerre ismerek fel részleteket a mesében és magam körül, mert egyszerre nagyon személyes és nagyon általános. Azért van ez így, mert a mesék olyanok, mintha belelátnék egy emberi történésbe, abba, hogy az emberi lélek hogyan működik” – fogalmaz Pápes.
Sánta róka, sárkány
A gyerekek még intenzívebben érzik a mesét, mint a felnőttek. Nyomot hagynak bennük a történetek, nagyjából úgy, ahogy az egymást követő karcolások a fában, egyre mélyebbek lesznek. „Történnek az emberrel is dolgok, amelyek bevésődnek. Ha a mesében olyan hellyel találkozom, ahol ez az érzelem szerepel, azonnal reagálok rá, valami mély nyomot hagy bennem, mert találkozik a benne lévő sok-sok ugyanarra a helyre történt karcolással. Mert van bennem valami fájdalom, vagy öröm, harag, bármi érzelem, ami találkozik a meseképpel” – véli Pápes Éva, aki szerint, ha felismerem az érzelmet, amely nyomot hagyott, segíthet letenni annak minden terhét.
Legerősebben fájdalmaink rögzülnek. A mesében azt látjuk, hogy a hősnek el kell mennie valahová, aminek a pontos helyét senki nem tudja, csal a sánta róka vagy a törött szárnyú holló. „Ez semmi mást nem jelent, mint hogy fájdalmaink visznek minket előre, azok mutatnak utat. Arra kell menni, azzal kell szembenézni, hogy meg tudjuk szüntetni” – ecseteli a mesefejtő. Kiemeli: ezek nem reális történések, hanem a lélek szintjén zajló folyamatok.
Mint ahogy a lélek világát idézi a sárkány, a boszorkány és a tündér is. A sárkánnyal való találkozás például valamilyen mély, még nem artikulált energiát jelent a mesékben. Valamit, amiben komoly fájdalomtartalom is lehet. „A sárkány mindig azt a tüzes erőt jelenti, ami bennem van, de nem tudok mit kezdeni vele, mert elvisz engem. Harcolnom kell vele, le kell vágnom a fejét, hogy én legyek a fej: magyarán, hogy irányítani tudjam ezt az erőt, birtokba tudjam venni” – mondja Pápes Éva. A hős megküzdése a sárkánnyal az erő birtokába kerülést jelenti, azt, hogy uralni tudom az erőt, hatásossá tudom tenni. De lelki történés a boszorkánnyal való találkozás is: a boszorkánnyal találkozva a változás küszöbén állunk, mérlegre kerülünk. Ha könnyűnek találtatunk, állattá változunk, mert nem voltunk képesek átlépni a küszöbön, vagy kővé leszünk, érzelemmentes tárggyá. Az állattá válás pedig annak a képességnek az elvesztését jelenti, hogy el tudjuk mondani, mi a bajunk.
Univerzális világ és rend
A mesék világának egyik legdöbbenetesebb jellemzője, hogy képeik minden kultúrában szinte ugyanazok. Ennek oka, hogy lelki történéseink általánosak, kultúra-függetlenek. A történeteket átszövő vékony kulturális réteg árnyalatnyi eltéréseket eredményez, de a történések, események lényege változatlan. „Ami a lélek szintjén zajlik, Timbuktuban ugyanúgy megy, mint Amszterdamban, Budapesten vagy Kolozsváron, ezért hasonlók a mesék is” – vallja a mesefejtő. Ez azonban csak a népmesék esetében igaz, nem érvényes például az Andersen-mesékre és más szerzők tollából született írásokra.
Bár Andersen meséi mára kvázi népmesévé váltak – gondoljunk csak a gyufaáruslány, az ólomkatona vagy a rút kiskacsa népszerű történetére –, mégsem azok. Pápes Éva szerint a dán író meséi is nagyon sok fájdalmat beszélnek el mesei nyelven, de nem úgy működnek, mint a népmesék. A népmesékben ugyanis mindig visszaáll a rend, és ez rendkívül fontos jellegzetesség. „A népmese már olyan pontos kristályszerkezet, ami megannyi mesélőt túlélt, ezért minden felesleges lekopott róla, és bár a variációk száma így is végtelen, a stabil mag, a lényeg ugyanaz: a felbomló rend az események íve végén újra helyreáll” – állapítja meg a mesefejtő.
Az Andersen-mesékkel szemben a Grimm-mesék érdekes átmenetet képeznek, zömük ugyanis népmesei gyűjtésen alapul, ezért továbbra is tükrözik azok sajátos világát. Annyi kulturális különbséget azonban felfedezhetünk, hogy a germán alapú népmesék a magyar mesevilágnál véresebb jeleneteket festenek, és sok olyan szörny és figura jelenik meg bennük, amelyek nálunk ismeretlenek. Ugyanazok a történések egy angol változatban jóval mértéktartóbbak.
A magyar verziókban jellegzetességnek számít a táltos ló. Pápes Éva szerint ezek olyan, ki nem aknázott erőközpontokat szimbolizálnak, amelyet segítségül tudunk hívni a bajban. Szintén magyar „specialitás” a három szintű világ. Ebből a középső a mi valóságos világunk, de van egy alsó világ, amely nem azonos a pokollal, és természetesen létezik fenti világ is. A mesékben magától értetődő az átjárás ezek között. „Hiszen ugyanaz van az alsóban is, mint fenn: kastély, csak azt a sárkány lakja, amely elrabolta a királylányt. Az alsó világból pedig fel lehet menni a középső világba, mert ha az ember részvéttel van az élet iránt, például megmenti a nagy madár fiókáit, akkor, ha a vihar megtámadja őket, a nagy madár hálából felviszi a hőst a középső világba. Mert a mesében minden pillanatban arról van szó, hogy ki vagy te, mid van, van-e lelked, szíved, cselekvő erőd, van-e benned kurázsi? Ugyanaz, mint az életben, csak mesei nyelven” – összegez a mesefejtő.
Pápes Éva szerint, ha figyelünk, a mesékben magunkra ismerhetünk. Rájöhetünk, hogy hol váltunk kővé, hol hibáztunk el valamit. A mesék képei ugyanakkor nem az eszünknek szólnak, hanem egyenest a lelkünknek. Üzenetek a múltból, abból az időből, amikor az ember még tudta, hitte, hogy a rend helyreállítható, minden helyzet megoldható. Mert a mese a maga archaikus nyelvén ezt üzeni legfőképpen. „Van egy köznyelv, amelyet mindannyian értünk, a tudományos nyelvet hol jól, hol rosszul értelmezzük. A mese archaikus nyelvét csak felismerni lehet, de ha megtörténik, elementáris felszabadító erővel hat” – mondja a mesefejtő, aki szerint felnőttkori „meseértésünkhöz” nem árt, ha gyerekként minél több mesét hallunk. Így már zsenge, nyitott korban megismerhetjük a rend világát, érzékelhetjük, hogy milyen az, ha valami jól működik, hogyan lesz a legényből királyfi.
Kendőzetlenül
A mesefejtő szerint nem kell lebutított, bizonyos jelenetektől megszabadított meséket olvasnunk gyermekeinknek, hisz mindennek értelme és lényege van a mesében, semmi nem az erőszakosság szándékával történik, és a gyerekek értik ezt. Kendőzetlen mesék kellenek a gyerekeknek ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljanak, mert így a rend helyreállításáról, kitartásról tanulhatnak. „Az álhős megöli a hőst. Mi történik ebben a reménytelen helyzetben? Jönnek a segítő állatai, elszalasztják a nyulat az élet vizéért, aki egy kulacsban elhozza, meglocsolják vele a hőst, és máris él, sőt, hétszerte szebb mint volt. Hiszen minden keserves megpróbáltatás válhat olyan tanítási helyzetté, hogy hétszerte szebbek leszünk utána. Okosabbak, tisztábbak, bölcsebbek, ha így tekintünk a helyzetre, és nem úgy, hogy bizony jól kitoltak velünk”.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!