
2015. szeptember 05., 12:462015. szeptember 05., 12:46
2015. szeptember 05., 14:192015. szeptember 05., 14:19
Kalotaszegen járva egyik legkedveltebb turistacélpont Magyarvalkó – szinte minden Kalotaszeggel kapcsolatos kiadvány címlapját a valkói református templom fotójával illusztrálják, méltán, hiszen az 1261-ben épült templom Erdély egyik legfestőibb román kori református temploma. Ottjártunkkor épp zsindelyezik a tornyot – a hajó zsindelyezését már a tavalyi év során sikerült befejezni, a torony újrafedéséhez azonban jóval több pénz és nagyobb szakértelem is szükségeltetik, nem csoda hát, hogy Székelyföldről hozott a lelkész zsindelyezőmestert. A toronyba ezért nem tudtunk felmenni, de látnivaló így is akad bőven. Kevesen tudják ugyanis, meséli a falu fiatal lelkésze, Pap Ákos, hogy a középkori templom melletti gyönyörű gyümölcsöskertben egy Jékely emlékét idéző irodalmi pavilon is áll, melyet 2014 júliusában sikerült újra régi pompájában, újraépítve, felújítva, berendezve megnyitni az érdeklődők előtt. S aki még nem tudta, hogy Áprily Lajos fiának, Jékely Zoltánnak milyen kapcsolata volt Valkóval, mindenképp érdemes elidőznie a kertben.
A lelkészlakot elhagyva, felmászva a több évszázados falépcsőkön a templomhoz, majd a templom mögött az erdő alatti tájhintán belelendülni a tájba, a Vigyázó csúcsai felé, majd átsétálni a dimbes-dombos kerten a pavilonhoz a lelkész feleségének, Pap Ágnesnek az elmondása szerint mindössze harminc perc. De kár lenne csupán csak fél órát tölteni az amúgy egy busznyi embert elszállásolni képes gyönyörű faluban, s az ide látogatók számára a lelkész és felesége – Eplényi Anna tájépítész és Kardeván Lapis Gergely irodalmár kezdeményezésére és segédletével – igyekeztek is tartalmas programot összeállítani: készítettek hát egy tájolvasó sétakönyvet, amely Jékely Zoltán személye és munkássága köré szerveződik, a magyarországi pályázati pénzből is felújított pavilon átadásakor egyfajta rendhagyó múzeumot is kialakítottak – a hatalmas kert, a pavilon a lehető legjobb környezet különféle rendezvények, alkotótáborok, szavalóversenyek, író-olvasó találkozók, irodalmi táborok szervezésére – mondja a lelkész, s szívesen együttműködnének írószervezetekkel, iskolákkal.
Almafák szomszédságában
A századfordulós pavilon rekonstrukciós tervét Miháltz István építész, a legendás magyarvalkói Miháltz lelkészcsalád leszármazottja készítette – a Jékely-emlékszobának is tekinthető, organikus ház igazi kincseket rejt magában, például Jékely 1930-as Első versek című eredeti kéziratos füzetecskéjét, melyet az Áprily-örökösök igénylésére az OSZK-tól sikerült beszerezniük. A falakon Jékely valkói kapcsolatairól, a faluban töltött napjairól, levelezéséből, munkásságáról olvashatunk, fotókkal illusztrálva, a varrottasokkal díszített asztalon dedikált Jékely-műveket lapozgathatunk, sőt, a séta során magunkkal is vihetjük bármelyik kötetét. Az illusztrációkkal, apró feladatokkal ellátott tájolvasó sétakönyvet hónunk alá véve elkezdhetjük hát a sétát a templomban és a templomkertben – az utasítás szerint ha beleolvasunk a sétakönyvbe, utunk mindössze 60 percet vesz igénybe. „Ha elmerengve, andalogva meg-megáll, és a külső szemlélődés belsővé válik, akkor 3 órát. Ha magával viszi a Kalotaszegi elégia című kötetet is, akkor fél napot. Ha bejárná a falu határának izgalmas emlékeit, akkor előbb mindenképpen keressen szállást éjszakára”.
Eplényi Anna és Lapis Gergely munkája jól kiegészíti egymást – nem csupán száraz leírásokat találunk a Miháltz Elek által a 19. század második felében ültetett szilva- és almafák lombjai alatt elrejtett műemlékekről, emlékezethelyekről, hanem bepillanthatunk a Jékely, a Miháltz család mindennapjaiba, de megidéződik a falu 16. századi földbirtokosának s nem mellesleg a Bánk bán história szerzőjének tartott Valkai Andrásnak az életműve is, sőt, a magyarvalkóiak 20. századi élettörténetét is felidézhetjük. Jékely 1936. augusztus 17-én kelt naplójegyzetéből megérthetjük, miért is született a Kalotaszegi elégia – amely egyébként a séta végeztével teljesen más értelmet nyer, s amelyet el is olvashatunk a pavilonban kifüggesztve: „Nagy Jenőkével élek itten, már harmadik napja a kis pavilonban a falu felett. Próbálom intenzívebbé érlelni mindkettőnkben ezt a nyaranta meg-megelevenedő »ősmagyar« paraszt-romantikával telített hangulatot, melyet aKalotaszegi elégiában igyekeztem kifejezni.” De részleteket olvashatunk a Valkóval kapcsolatos műveiből is, például aMedárdusból.
Lélek-madarak Jékelynek
Az építészeti, művészettörténeti, irodalmi örökséget megidéző, 15 állomásból álló séta minden egyes pontja igazi ínyenceknek való csemege: ha követjük a tájolvasó sétakönyv „utasításait”, megtudhatjuk, mi köze van Szent Lászlónak a földörténeti harmadik időszak egysejtűihez, ugyanakkor sétánk nem puszta szemlélődés lesz, a tájrajzoló és templomrajzoló tábláknál megállva megpróbálhatjuk saját nyomunkat is valamiképp itt hagyni: lerajzolhatjuk a környező tájat, a templomot.
Személyes kedvenceim azonban mégiscsak a pavilon mellett álló kopjafákra függesztett matrikulaidézetek: Miháltz Ákos egykori református lelkész anyakönyveinek bejegyzései miniatűr novellák formájában foglalják össze az elhunytak életét. Az egyik, nemrég felállított-felújított kopjafán az alábbi matrikula olvasható: „SZ. V. M. Egész életében kétszer volt a templomban, mikor megkeresztelték és mikor megházasodott. Úrvacsorával soha nem élt. Vallástalan, templomkerülő, részeges, gonosz indulatú elkárhozott ember volt. 1871. május 27.”
A kert aljában öreg almafa, roskadozó terméssel – rajta nem is olyan apró famadarak sokaságát hintáztatja a szél, mindegyiken egy-egy név. Lélek-madarak, válaszolja kérdésemre Pap Ágnes, Pituj Erzsi és a valkói ifjúság rendhagyó névnapi köszöntője a már Pesten lévő Jékelynek, aki sokat mulatott a falusiakkal, ha Valkón tartózkodott. A madarakat postára tették 1935 márciusában, aláírásaik nemcsak a levélen, hanem a fa lélekmadarain is hűen olvashatók – mondja Ágnes olyan természetességgel, mintha Pituj Erzsi személyes jó ismerőse lett volna. A séta végére érve már el is hiszem ezt neki.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!