Könyvtér nyílt a bölcsesség házában

Az utóbbi másfél-két évtizedben Kolozsváron három magyar kiadványokat árusító könyvesbolt volt jelen. Arról lehet vitatkozni, hogy egy 50 ezres magyar lélekszámmal rendelkező nagyvárosban – ehhez adjuk hozzá a magyar egyetemistákat – három magyar könyves üzlet kevés vagy sok, de az vitathatatlan, hogy az olvasók száma az utóbbi években meredeken hanyatlott. Így hát kisebb csodaszámba megy, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vadonatúj kolozsvári épületében az IDEA kiadó és nyomda arra „vetemedett”, hogy üzletet nyisson elsősorban hazai magyar kiadók számára.

Talán az esemény nem mindennapi volta miatt is zsúfolásig megtelt az egyetem aulája a könyvesbolt megnyitóján, ami talán jelzi, hogy mégiscsak vannak, akik a nyomtatott betűket részesítik előnyben az elektronikus kütyükkel szemben. Akik még emlékeznek a nyomdából frissen kijött könyv különleges illatára, még ha az ólombetűket rég magunk mögött hagytuk, és Gutenberg találmánya ma már fölösleges apróságnak tűnik is. Nagy Péter, az IDEA kiadó és nyomda igazgatója azonban még a jó öreg nyomdászról sem feledkezett el: a könyvesbolt egyik polcán megcsodálható egy présgép, amit anno, a régmúltban használtak a nyomdászok. Ott áll mementóként mindazok emlékére, akiknek eztacsodálatos dolgot, a nagybetűs KÖNYVET köszönhetjük.

Az IDEA könyvtér ötlete Nagy Péter kiadóigazgatótól származik. ő volt az, aki a belvárosban, a Sapientia központi épületének bejárata mellett egy nyílt stand működtetését vállalta, majd ebből az ötletből bontakozott ki a könyvesbolt megvalósításának terve is. Ebben lelt partnerre az IDEA Tonk Márton dékánban, aki messzemenően támogatta a könyvesbolt létrejöttét, és szimbolikus összegért a kiadó rendelkezésére bocsátott egy helyiséget az egyetem Tordai úti épületében. Ami – nem mellékesen – a diákok hasznára is válik, hiszen Nagy Péter elárulta, hogy a közeljövőben egyetemi kurzusokat, tankönyveket is árulni fog aKönyvtérre keresztelt üzletük.

Dávid Gyula irodalomtörténész másban is hasznát látja az új könyvesboltnak: mivel az üzlet – a másik háromtól eltérően – nem Kolozsvár központjában fog működni, a Könyvtér a belvároson kívülre „tágítja a kultúra körét”.

Szabó Zsolt, a Művelődés kiadó igazgatója kétszeresen is hálás a Könyvtér létrejöttének: mint gyakorló olvasó és vásárló örvend, hogy egy helyen megtalálhatja az erdélyi kiadók termékeit, mint kiadóvezető pedig reméli, hogy az egyetemistákat is sikerül rávenni, hogy kézbe vegyék és megvásárolják a könyveket. Szabó Zsolt szerint bőven elbír a kincses város négy magyar nyelvű könyvesboltot, de ennek alapvető feltétele, hogy összehangolják a munkájukat, a könyvek bemutatását, a cél pedig az kell legyen, hogy minél több magyar nyelvű kiadvány jusson el az olvasókhoz. Nagy Péter, a Könyvtér megálmodója, saját kiadója révén pontosan átlátta az erdélyi könyvpiac helyzetét. És levonta a következtetést: minden kiadvány, legyen az szépirodalmi, egyházi vagy alapítványi munka, de akár képzőművészeti galériák albumai, mind megérdemlik, hogy egy fedél alatt tanyázzanak. A közeljövőben könyvvásárt is terveznek a Sapientia belső udvarán, de üzlethelyiségükben minden, a Könyvtérrel partnerségben lévő erdélyi kiadó – számuk harminc felett van – ingyen és bérmentve bemutathatja friss kiadványát.