Fotó: magyarnapok.ro
2013. augusztus 29., 22:312013. augusztus 29., 22:31
A hiba minden bizonnyal a mi készülékünkben van: az István, a király című rockoperát talán kivétel nélkül mindenki a stúdiókörülmények között készült hanganyag alapján szívta magába, ezért aztán mindent annak zenei tökéletességéhez mérünk. A dolog persze így sportszerűtlen, de mit tehetünk emberi gyarlóságunkkal?
Nem lehetett kivétel e „bánásmód” alól István kolozsvári fellépése sem. Pedig minden együtt volt a pozitív diszkriminációhoz: az Alföldi-féle rendezés körüli vihar, a Főtéren és környékén ünnepi lélekbe öltözötten várakozó tízezrek, egy hét melengető magyar együttlét. Az István pedig amúgy is remekmű, nimbuszát egyetlen epigon feldolgozás sem képes lerombolni. Sikerének titka a középkortól táplált István-kultuszban, a kezdetektől jól működő marketingben, no meg a remek zenében keresendő, amit csak szeretni, énekelni, harsogni lehet – no meg azonosulni vele közéleti nézőpontoktól és szerepvállalásoktól teljesen függetlenül.
A hangok azonban az egymáshoz tartozás „heringesített” változata, a testszomszéd üvöltő lelkesedése ellenére is akadálytalanul terjednek, s mivel a kissé operettesre sikerült első szín után a színpadképből amúgy sem látni már sokat, hát a zenét szívjuk magunkba minden pórusunkkal. Feke Pál Istvánja teljesen rendben van, a szegedi változatban tapasztalt visszafogottságnak nyoma sincs, legfeljebb az csal némi mosolyt az arcokra, hogy robusztus megjelenése és hangereje ellenére is attól tart, hogy elfújja minden szél. Határozott tónusa igazán csak a fináléban válik kissé idegenné, amikor intonációja cseppet sem adja vissza a győzelem és államalapítás terhe alatt nyögő ember gyarló törékenységét.
Feke után azonban a szakadék – legalábbis zenei szempontból. A kitartott hangok ingatagsága, az éneklések többségének erősen biztonsági üzemmódja, a kórusok és vokálok törékenysége nyomán bizony némi hiányérzettel indulhattunk hazafelé. De, mint mondtam, bizonyára azért, mert a tökéleteshez mérjük magunkat és másokat. István kolozsvári feléptetésének ténye pedig önmagában felsőfokot követel. No meg igazi kihívást a rendezőknek az elkövetkező évekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!