
Fotó: László Miklós
Balázs László bőrmetszeteiből nyílt kiállítás a Kolozsvár Újalsóvárosi Református Egyházközség templomának galériájában. A rendszerváltás után átépítették és modernizálták a korábbi imaházat, amely 2000 júniusában a felszentelése alkalmával felvette a Fehér templom nevet. A galériaként is működő gyülekezeti teremben évek óta színvonalas kiállításokat rendeznek, amelyeket általában nagyszámú érdeklődő kísér figyelemmel.
2021. július 16., 11:242021. július 16., 11:24
2021. július 16., 11:512021. július 16., 11:51
Ahogyan másnak a kő, a márvány vagy a vászon, úgy Balázs Lászlónak a bőr jelenti az anyagot. Viszonylag egyedül van ezzel az erdélyi művészeti palettán, hiszen – néha a látszat ellenére – komoly és különleges tudást igényel a bőrbe metszés művészete. Nem olyan látványos, mint a szobrászat, nem annyira színes, mint egy festmény, nem dallamos, mint egy zenemű – mindezeket egyszerre foglalja magába Balázs László bőrbe álmodott világa. Ő úgy használja a bőr metszéséhez szükséges szerszámokat, mint grafikus a ceruzát vagy szenet, a festőművész az ecsetet, a szobrász pedig a vésőt.
Fotó: László Miklós
László magától talált rá saját útjára, az anyaghasználat terén nem követte szülei példáját. Sikerült egyedi művészi formát kialakítania: a bőrmetszést. E tevékenysége egyébként gyerekkorába nyúlik vissza: cipőtalpakba faragott különböző mintákat, főleg a Kalotaszegen látott fafaragások díszítéseiből ihletődve. Iskolás korában nyakdíszeket és egyéb használati tárgyakat készített bőrből, egy idő után osztálytársainak már megrendelésre dolgozott.
Fotó: László Miklós
Táskái és egyéb közhasznú cikkei ugyanolyan művészi igényességgel készülnek, mint grafikái” – írja a kiállítás alkalmából kiadott album fülszövegében Szuszámi Zsuzsa művészettörténész. A tárgyak és a motívumok idővel bővültek, a tulipános vagy napkorongos nyakékektől Balázs László eljutott a bőrből készült ékszeres dobozokig, a díszítő elemek pedig egyre bonyolultabbakká és érdekesebbekké váltak. A népi motívumok mellett megjelentek az állatfigurák – ezek már bőrmetszetein is jelentős szerepet töltenek be. Áttörés akkor következett be művészi életében, amikor évekkel ezelőtt Kántor Lajos felkérte, hogy a Korunk Galériában állítsa ki alkotásait.
Fotó: László Miklós
„Azok közé az alkotók közé tartozom, akiknek egy munka elkészítésénél egyformán fontos a forma és az üzenet. Célom a vonalak végletes egyszerűsítése és az ábrázolás tömörítése. A színekkel fukar vagyok, inkább csak árnyalok, élek az anyag adottságaival. Az anyagom a kemény, vastag marhabőr, amelynek nyaki ráncait és egyéb hibáit kihasználom és beépítem a munkáimba, amelyeket metszeteknek nevezek, olykor plasztikáknak, ha többféle bőrt használok.
Fotó: László Miklós
A rajz és a szerkesztés megkerülhetetlen a kompozíció szempontjából. Tanulmányrajzokat készítek, a véglegest felrajzolom a bőrre, amelyet késmetszéssel, mélyítéssel és árnyalással formálok. Eszközeimet magam készítem” – avat be művészetének titkaiba Balázs László.
Az anyagból adódóan Lászlónál monumentalitásról szó sem lehet: „A bőr arra késztet, hogy kis felületen nyújtsak sokat, kevés vonallal, tehát a munkának egyszerűnek kell lennie” – mondja a művész. Tévedésnek nincs helye, javítani az elrontott vonalon szinte lehetetlen: ami egyszer be van vésve az anyagba, az többnyire úgy is marad. Ez pedig igen komoly pontosságot igényel, amit László az évek során magas szinten elsajátított.
Balázs László
Kolozsváron született 1962-ben. A rendszerváltás előtt a Clujana cipőgyár tervezője volt, 1990 és 1991 között pedig díszletfestő az Állami Magyar Operában. 1990-ben egy tervező barátjával közösen létrehozta a Fantázia nevű cipő- és táskakészítő műhelyt. 1995-ben alapította a Pell-Art kreatív műhelyt, ahol saját tervezésű bőrtáskákat készítenek. 2009-től tagja a Barabás Miklós Céhnek. Számtalan egyéni és csoportos tárlaton állította ki alkotásait.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!