Hirdetés

Ahol színes ablakon süt be a nap

Azt tartják, a középkor templomaiban gyakorlatilag az ólomüveg ablakokon mesélték el a híveknek a Bibliát. Egri István üvegművész már a budavári Mátyás-templom ablakain is „mesélt”.

Nánó Csaba

2014. október 02., 21:182014. október 02., 21:18

2014. november 18., 15:452014. november 18., 15:45

Az üvegben találta meg művészetének forrását a kolozsvári Egri István. Művészi karrierjének beindulása azonban nem volt éppen zökkenőmentes. A frissen érettségizett diák a múlt század nyolcvanas évei szokásainak megfelelően fémforgácsoló diplomát kapott, ám sehogy sem tudta elképzelni magát az esztergapad mellett. Szerencséjére lehetősége nyílt munkát vállalni egy üveggyárban, és ez a lépés meghatározta további sorsát.

Művészi hajlamait otthonról hozta magával: képzőművész szülei mellett István is rajzolgatott, miután pedig kitanulta az üvegfúvás csínját-bínját, már tudatosan készült a képzőművészeti egyetemre. „Eredetileg matematikára akartam felvételizni, de végül a képzőművészet mellett döntöttem. Akkoriban még volt az embernek egy státusa, ha odajárt. Kétévente volt felvételi a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemre, kőkemény vizsgák, második próbálkozásra jutottam be a formatervezés szakra, harmincheten felvételiztünk három helyre.” De a munkahelyét sem hagyta ott, tovább dolgozott üvegfúvóként a gyárban, annyira nehéz volt ez a mesterség, meséli, hogy akár ki is dobhatták az embert, jelentkezők hiányában másnap visszavették. Később díszletmunkásként dolgozott a magyar operában, majd a botanikus kertben vállalt szezonmunkát: „Életem egyik legkellemesebb munkahelye volt, a lehető legkisebb fizetést kaptuk, de a japánkertben reggeliztünk” – emlékezik István.

Negyedévesként érte az 1989-es fordulat. „Tevékenyen részt vettem benne, őriztük az egyetemet a terroristáktól, hittünk a forradalomban. Mások rég színes tévékkel és egyebekkel üzleteltek, zsákban mérték a pénzüket, mi pedig – művészi naivitásunkban – még ott tartottunk, hogy nem adjuk el az országot, demonstráltunk egy jobb élet reményében.”

Amikor véget ért a nagy lelkesedés, az átverésnek bizonyult forradalmasdi, Egri István úgy döntött, Magyarországon folytatja tanulmányait. Az Iparművészeti Főiskola rektorát kereste meg, aki megnézte munkáit, rajzait, terveit, aztán felvette a budapesti egyetemre. Tanulmányai alatt egy szobrászművésznél dolgozott hétvégeken, ahol rengeteg tapasztalatot szerzett, majd 1993-ban lediplomázott. „Azt hittem, mindenki hanyatt esik majd a magyarországi diplomámtól, ám ez távolról sem így történt. Fél évig munkát sem kaptam, aztán egy öntődében helyezkedtem el. Végül egy nagyobb cég alkalmazott művészeti igazgatónak, de közben édesapámmal elnyertük a kolozsvári Kálvária-templom restaurálására kiírt pályázatot.” A hatalmas volumenű munka felmondatta vele a „polgári” állását. Az 1995-ös év új időszámítás kezdetét is jelentette: Egri István azóta foglalkozik hivatásszerűen üveg, illetve ólomüveg megmunkálással és restaurálással.

Új köntösben a régi

Az indulást megkönnyítette, hogy mielőtt a kolozsvári képzőművészeti akadémia tanára lett volna, és megalapította az üvegtanszéket, Egri István édesapja nyolc éven át a tordai üveggyár tervezője volt. „Akkor még nem úgy volt, hogy az interneten kiválasztom a számtalan gyártó közül a megfelelőt. Az egész család dolgozott: édesapámnak megmaradtak a gyári kapcsolatai, édesanyám vázlatai alapján készültek a figurális kompozíciók, festőművész testvérem festett, a vállalkozásnak jogi keretet adtunk, 1998-tól kft.-ként működünk.”

Sorra jöttek a megrendelések, beszélgetésünkig Egriék több tucat nagyobb épület, templomok, iskolák üvegmunkáit restaurálták, és számtalan kisebb munkálatot is elvégeztek. A munkamódszer többféle: a kolozsvári Kálvária-templomban teljesen hiányoztak az ablakok, ezeket gyakorlatilag újra kellett alkotni. A Szent-Mihály templom esetében az ablakokat le kellett szerelni, az ólmozást kicserélni az üvegeken. De olyan eset is van, amikor a régészek darabokat találnak egy ablakból, amelyek alapján a restaurátor gyakorlatilag újraalkotja az eredetit.

Egri István üvegrestauráló vállalkozásának külföldön is elterjedt a híre: ők újították fel a szegedi bábszínház homlokzatát, a GlassHu Kft. alvállalkozójaként Czebe István vezető restaurátor irányításával részt vettek a budapesti Mátyás-templom ablaküvegeinek restaurálásában is.

Ólomüveg alapfokon

Kolozsvártól néhány kilométerre, Szászfenesen található műhelyükben Egriék szinte csodákat művelnek az üveggel. István a helyszínen próbálja elmagyarázni az ólomüveg-készítés lényegét: „A tömegében színezett üvegből külön-külön kiszabjuk az alkotóelemeket, ha a munka nagyobb komplexitást igényel, utólag ezeket fém-oxidokat tartalmazó pigmentekkel festjük, az így nyert terméket nagyjából hatszáz fokon kiégetjük. A színek függvényében ez a hőmérséklet enyhén változik. A megfestett és megformázott darabokat ólomsínekkel fogjuk össze, ami összekötő elem szerepét tölti be, ugyanakkor a rajznak a vonalát is adja. Innen ered az ólomüveg elnevezés.”

Egriék egyik legérdekesebb munkájának a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium ablakainak restaurálása bizonyult. Eredetileg volt ott egy 30 négyzetméteres kompozíció, amelyen a kilencvenes években végeztek némi tatarozást. Akkor még léteztek az eredeti alkotóelemek, ezeket le is fényképezték a munkálatot végzők. Egy évtized után a felújított festés is tönkrement az ablakon, és a fotók is eltűntek. „Nem a restaurátorokról akarok rosszat mondani – vezetőjük édesapám egyik kedvenc tanítványa volt az egyetemen –, egyszerűen a körülmények, az anyagok nem voltak megfelelőek.” Egriék ott álltak egy hatalmas ablak előtt, és az eredeti ábráknak mindössze tíz százaléka volt részben dokumentálva. Egyetlen elmosódott fekete-fehér fénykép alapján, amelyen alig volt kivehető valami az ablak eredeti állapotából, István gyakorlatilag újratervezte és rajzolta a klasszicista kompozíciót.

Ipar és művészet

A hatalmas műhelyben – ahol a válaszfalak, ablakok, díszítések mind színes üvegek – hétféle megmunkáló technológiát alkalmaznak, és István esküszik rá, hogy a Kínából vásárolt üvegmegmunkáló gépek bármilyen európai termékkel felveszik a versenyt. Az ember nem is gondolná, mi mindenre használható a különböző formájú-fajtájú üveg: művészileg kivitelezett üveg boríthatja a konyhabútorok homlokzatát, védheti és szépítheti a bútorok, falak felületét, színes fürdőszobafülke is készülhet belőlük, belső válaszfalaknak, világítótesteknek, díszítőelemeknek is kiválóan alkalmasak. A nyolc alkalmazott munkájának irányítása mellett az adminisztrációs dolgokkal is kell foglalkozni – ebben van nagy segítségére a közgazdász feleség, Csilla –, de bármilyen gyakorlati dologról beszélünk, István művészi vénája minduntalan a felszínre bukkan. Elmondja: őket az egyetemen arra tanították, hogy minden témában a gyökerekig kell ásni, ha valaminek nekifognak, azt próbálják jobbá, szebbé, eredetivé tenni. Egri István mindig megpróbált eltérni a sémáktól, újrafogalmazni dolgokat – talán ezért is van sikere a megrendelőknél. Művészi munkái tükrözik a pillanat hangulatát, világnézetét, az irányzatokat, amelyekhez vonzódik.

Beszélgetésünk idején a műhelyben – egyben István műterme – nagy volt a sürgés-forgás. Három éve kezdődtek a gyulafehérvári Szent-Mihály székesegyház tatarozási munkálatai, amelynek üvegmunkáit pályázaton nyerték el Egriék. Ahogyan a helyszínen haladnak a külső felújítással és az állványozással, abban a ritmusban készülnek az Egri-műhelyben az ablakok.

Nemrégiben egy festészeti kiállítás keretében is megcsodálhattuk Egri István egyik ólomüveg-alkotását. „Mindig szerettem monumentális dolgokat csinálni, tetszett, hogy széles közönséghez szólhatok, szeretek középületeken dolgozni, ahol sok ember megfordul és látja a munkámat” – hangzik a záróakkord, Egri István művészi hitvallása.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés