Az időjárás is kedvezett az ünnepi könyvhétre kilátogató sokaságnak
Fotó: Jakab Mónika
Két évvel ezelőtt elmaradt, tavaly a korlátozások miatt félve rendezték meg Kolozsváron az Ünnepi Könyvhetet. Idén ismét felhőtlenül ünnepelhettek szerzők, kiadók és az olvasást kedvelők.
2022. június 17., 10:272022. június 17., 10:27
Nyugodt szívvel kijelenthetjük, kétszer egy évben a magyaroké Kolozsvár. Először nyár elején, az Ünnepi Könyvhét idején, aztán a nyár utolsó napjaiban, a Kolozsvári Magyar Napok időszakában. Büszkén mondhatjuk, az egy négyzetméterre eső magyar emberek száma ezekben az időszakokban a legmagasabb a kincses városban. Külön öröm, hogy ilyenkor általában a kultúra szivárog be szürke hétköznapjainkba, reményt adva arra, hogy hagyományaink, nyelvünk, nemzeti öntudatunk még sokáig megmaradjon e tájakon.
Zord a harc a különféle romboló hatású eszmék ellen, de ha részt veszünk az említett eseményeken, feléled a remény, hogy nemzetünk számára még nincs veszve minden. Másrészt
A vásárok szervezői okultak a múlt hibáiból, ezúttal e városokban más-más időpontban kerítettek sort az eseményekre, így a kiadóknak nem okozott gondot, melyik helyszínt válasszák.
Sikerült az idodalmat, a könyvet közel vinni az olvasóhoz
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsváron a legrégebbi a hagyomány, itt a második világháború előtt is szerveztek ilyen eseményt. 2021-től kezdve a nyílt utcáról a könyvek bevonultak a Bánffy grófok egykori hajlékába, így a város patinás palotája méltó otthona lett a múlt héten megtartott 11. Ünnepi
A kincses város ikonikus épületén kívül a Vallásszabadság Házában és a Bulgakov Irodalmi Kávéházban is zajlottak könyvbemutatók, valamint egyéb kulturális programok. A Bánffy-palota termeiben 27 standon félszáz kiadó volt jelen kiadványaival. Az ünnepélyes megnyitóra június 9-én került sor a Bánffy-palota udvarán felállított színpadon, ahol Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Markó Béla költő, Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul, Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke fogalmazták meg a könyvekkel és az olvasással kapcsolatos gondolataikat.
Bár sokan látogattak ki a könyvhétre, talán kevesen tudják, kinek fejéből pattant ki az ötlet, hogy a kiadványoknak egy egész ünnepi hetet szenteljünk.
A javaslatot tett követte, és még annak az évnek május 12. napján kezdetét vette Budapesten az első könyvfesztivál. Supka nem csak a könyvekre gondolt, színházi, zenei előadásokat, kiállításokat is be akart vonni a rendezvénybe. Az első könyvhetet gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg, az események során felolvasott műveiből többek között Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is. A még gyerekcipőben járó rádió előadássorozattal színesítette a Magyar Könyv Hetének programját: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós beszélt a könyv és a közönség kapcsolatáról.
A nyár kiadói sikerének bizonyult Zilahi Csaba (jobbra) kötete
Fotó: Nánó Csaba
Az esemény hamar túllépte a főváros határait. A könyv ünnepét már 1929-ben az egész országra kiterjedően hirdették meg, így Budapesten kívül több nagyváros is csatlakozhatott. Megszervezték az eseményt Debrecenben, később Miskolcon, Pécsett és Szegeden is. Igazi népünnepély volt ez, hiszen az írók vidékre utazása jelentős eseménynek bizonyult. Erdély sem maradhatott ki a könyvhét eseményeiből. Máig emlékezetes marad, hogy a háború előtti években még
A világégés azonban szerencsétlen módon közbeszólt, a múzsák elhallgattak. A kincses városban 1941-ben rendeztek utoljára hasonló rendezvényt, majd a háború szerencsétlenségeire rátevődött a kommunista rendszer elnyomása, amikor a hatalom szerint legkevésbé kultúrára volt szüksége a népnek. Így aztán 70 évnyi kényszerszünet következett, majd 2011-ben Kolozsvár ismét felsorakozott az Ünnepi Könyvhét színhelyei közé, amikor a Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az RMDSZ Főtitkárságának Program és Ifjúsági Főosztályával együttműködve megszervezte a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. Azóta szerencsére töretlen a lelkesedés, a város lakói szinte ünnepként élik meg e néhány napot, amikor a könyveké, a kultúráé a főszerep.
A könyvszemle mellett ez alkalommal sem maradtak el a koncertek, előadások, kerekasztal-megbeszélések, gyermekfoglalkozások és mindenekelőtt a könyvbemutatók. A 11. alkalommal rendezett ünnepi könyvhét szervezője idén az Iskola Alapítvány, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Romániai Magyar Könyves Céh volt. Az eseményt a magyar kormány mellett ebben az évben a kolozsvári önkormányzat is támogatta. A rendezvény célja, ahogyan azt a szervezők már az első kiadás alkalmával megfogalmazták: az irodalmat, a könyvet közel kell vinni az olvasóhoz. Az ünnepi könyvhéten a könyvek valóban közelebb kerülnek az olvasókhoz, hiszen ilyenkor a kiadók „házhoz” viszik felhozatalukat, nem kell az embernek könyvesboltról könyvesboltra vándorolnia, hogy rábukkanjon a keresett kiadványra. Az esemény nyertesei a gyerekek is – szép számmal hozták őket el a szülők a könyvhétre –, akiknek életre szóló, meghatározó élményt jelenthetett a sok szép meséskönyv között válogatni.
A kiadók polcai roskadoztak a jobbnál jobb kiadványoktól
Fotó: Nánó Csaba
A két évtizedes hagyományra visszatekintő, Kántor Lajos alapította Kolozsvár Büszkesége-díjat rendszerint a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján adják át. Idén az elismerést Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója kapta a kolozsvári temető védelmében kifejtetett munkájáért. A díjazottat egyhangúlag jelölte meg a Kolozsvár Társaság vezetősége – nyilatkozta Buchwald Péter elnök. Erzsébet asszony áldozatos munkája nélkül Kolozsvár panteonja ma már jó néhány történelmi síremlékkel lenne szegényebb.
A négynapos fesztiválon többek között Bartis Attila, Tompa Andrea, Orvos-Tóth Noémi, Egyed Emese és Király László lépett fel, a könyvhét díszvendége Bodor Ádám Kossuth-díjas író volt, akivel Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője beszélgetett. Sor került az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj átadására is, az év díjazottjai Balázs Imre József költő, író, szerkesztő, Jánosi Andrea grafikus, könyvillusztrátor és Kató Emőke, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze voltak.
Szerencsére az időjárás is kedvezett az eseménynek, bár a nyitó napon a sötét fellegek kissé elijesztették az érdeklődőket, a következő napokon özönlött a tömeg az Ünnepi Könyvhétre. Az év kiadói sikerének könyvelhető el Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock című kiadványa, amely az Exit Kiadó gondozásában jelent meg. Egy kiadós székelyföldi turnét követően a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten is bemutatták a rádiós szerkesztő kivételes munkáját, amely az erdélyi rockzene 40 évre kiterjedő (1970–2010) történetét foglalja össze. A kötet megjelenése sokkal többet jelent egyszerű könyves eseménynél, hiszen a bemutatók kapcsán olyan zenészeket hozott újra egy színpadra az esemény, akik évtizedek óta nem muzsikáltak együtt.
Budapesten a 93. Ünnepi Könyvhetet ugyancsak június 9–12. között tartották meg a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén, ahol szintén jelen volt több erdélyi kiadó. Néhánynak a vezetője szerint nem a legszerencsésebb ugyanabban az időpontban két vagy akár több helyszínen is könyvhetet szervezni, de így is rengeteg élménnyel és színvonalas kiadványokkal gazdagodtak azok, akik kilátogattak a Bánffy-palota által otthont adó eseményre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!