A kolozsvári Bánffy-palotát belakták a könyvek – tizenegyedik alkalommal rendeztek Ünnepi Könyvhetet a kincses városban

A vásárok szervezői okultak a múlt hibáiból, ezúttal e városokban más-más időpontban kerítettek sort az eseményekre, így a kiadóknak nem okozott gondot, melyik helyszínt válasszák.

A javaslatot tett követte, és még annak az évnek május 12. napján kezdetét vette Budapesten az első könyvfesztivál. Supka nem csak a könyvekre gondolt, színházi, zenei előadásokat, kiállításokat is be akart vonni a rendezvénybe. Az első könyvhetet gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg, az események során felolvasott műveiből többek között Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is. A még gyerekcipőben járó rádió előadássorozattal színesítette a Magyar Könyv Hetének programját: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós beszélt a könyv és a közönség kapcsolatáról.

A világégés azonban szerencsétlen módon közbeszólt, a múzsák elhallgattak. A kincses városban 1941-ben rendeztek utoljára hasonló rendezvényt, majd a háború szerencsétlenségeire rátevődött a kommunista rendszer elnyomása, amikor a hatalom szerint legkevésbé kultúrára volt szüksége a népnek. Így aztán 70 évnyi kényszerszünet következett, majd 2011-ben Kolozsvár ismét felsorakozott az Ünnepi Könyvhét színhelyei közé, amikor a Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az RMDSZ Főtitkárságának Program és Ifjúsági Főosztályával együttműködve megszervezte a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. Azóta szerencsére töretlen a lelkesedés, a város lakói szinte ünnepként élik meg e néhány napot, amikor a könyveké, a kultúráé a főszerep.

Vendégek, díjak, kitüntetések

A könyvszemle mellett ez alkalommal sem maradtak el a koncertek, előadások, kerekasztal-megbeszélések, gyermekfoglalkozások és mindenekelőtt a könyvbemutatók. A 11. alkalommal rendezett ünnepi könyvhét szervezője idén az Iskola Alapítvány, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Romániai Magyar Könyves Céh volt. Az eseményt a magyar kormány mellett ebben az évben a kolozsvári önkormányzat is támogatta. A rendezvény célja, ahogyan azt a szervezők már az első kiadás alkalmával megfogalmazták: az irodalmat, a könyvet közel kell vinni az olvasóhoz. Az ünnepi könyvhéten a könyvek valóban közelebb kerülnek az olvasókhoz, hiszen ilyenkor a kiadók „házhoz” viszik felhozatalukat, nem kell az embernek könyvesboltról könyvesboltra vándorolnia, hogy rábukkanjon a keresett kiadványra. Az esemény nyertesei a gyerekek is – szép számmal hozták őket el a szülők a könyvhétre –, akiknek életre szóló, meghatározó élményt jelenthetett a sok szép meséskönyv között válogatni.

Szerencsére az időjárás is kedvezett az eseménynek, bár a nyitó napon a sötét fellegek kissé elijesztették az érdeklődőket, a következő napokon özönlött a tömeg az Ünnepi Könyvhétre. Az év kiadói sikerének könyvelhető el Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock című kiadványa, amely az Exit Kiadó gondozásában jelent meg. Egy kiadós székelyföldi turnét követően a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten is bemutatták a rádiós szerkesztő kivételes munkáját, amely az erdélyi rockzene 40 évre kiterjedő (1970–2010) történetét foglalja össze. A kötet megjelenése sokkal többet jelent egyszerű könyves eseménynél, hiszen a bemutatók kapcsán olyan zenészeket hozott újra egy színpadra az esemény, akik évtizedek óta nem muzsikáltak együtt.
Budapesten a 93. Ünnepi Könyvhetet ugyancsak június 9–12. között tartották meg a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén, ahol szintén jelen volt több erdélyi kiadó. Néhánynak a vezetője szerint nem a legszerencsésebb ugyanabban az időpontban két vagy akár több helyszínen is könyvhetet szervezni, de így is rengeteg élménnyel és színvonalas kiadványokkal gazdagodtak azok, akik kilátogattak a Bánffy-palota által otthont adó eseményre.