
Fotó: Bíró István felvétele
A kolozsvári színház művészei lubickoltak szerepükben. Ennek ellenére ritkán hallani ennyire eltérő véleményeket egyazon előadásról. „De gustibus non est disputandum” – mondták a jó öreg latinok, de akinek ízlésére válik az abszurd, ám humorban is bővelkedő produkció, jót szórakozhat a kolozsváriak legújabb előadásán.
2013. december 05., 20:022013. december 05., 20:02
Nagy gazember a kis Viktor: darabokra töri szülei értékes vázáját, aztán csínytevését másokra keni. De még a szolgálólánnyal is kikezd, egyértelmű szexuális ajánlatokat tesz a nőnek. Pedig alig kilenc éves. És 180 centi magas.
No, de nem ő az egyetlen furcsa figurája Roger Vitrac drámájának, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban láthatunk november vége óta Silviu Purcărete rendezésében. Találkozunk földből alig kinőtt tábornokkal, elmebeteg családi baráttal, koravén kislánnyal – Viktor féltestvére –, a semmiből felbukkanó, kényszeresen szellentő hölggyel. Egy a közös bennük: mindegyikükben szűken szorult bármiféle moralitás meg normalitás. És van a darabban megcsalás, pofozkodás, vér, üvöltés meg suttogás, balta és láncfűrész. Mintha a filmbéli Addams-família elevenedne meg a színpadon, soha nem lehet tudni, melyik szereplőn mikor tör ki az őrület. Szürrealista és abszurd történések váltják egymást, noha a darab szerzőjét maguk a huszadik század elején felbukkant szürrealisták is megtagadták. Vagy Vitrac tagadta meg a szürrealistákat – csak nézőpont kérdése.
Az 1899-ben francia földön született Vitrac-ra kezdetben a szimbolizmus volt hatással, Alfred Jarry nagy rajongójaként verseket költött és drámákat írt. Igen fiatalon irodalmi lapot alapított, majd a dadaizmus kifejezési formáit is szűknek tartó André Bretonnal gyakorlatilag útjára indítja a szürrealista mozgalmat. Mindez a múlt század húszas éveinek történése, amikor a fiatal írók és képzőművészek a „valóságosnál is valóságosabbat” akartak ábrázolni. Lényeges volt megragadni az álomszerű képeket, ahol a fikció keveredik a valósággal. A művekben egy tudaton túli állapot megélése volt a cél, mivel – vallották – éber állapotban nem lehet valódi alkotásokat létrehozni. (A szürrealizmus lényegét talán Salvador Dali képein keresztül érthetjük meg a legjobban.)
Vitrac a lapszerkesztésből továbblépve 1926-ban Antonin Artaud-val megalapítja a Theater Alfred Jarryt. A színház mindössze négy évig működött, de színháztörténeti szempontból tevékenysége forradalminak számít. Ekkoriban írta Vitrac a Viktor, avagy a gyermekuralom című művét, amelyben – kritikusai szerint – két évtizeddel megelőzte a Ionesco által megelevenített abszurdot. Vitrac mindössze 29 évesen szakított a hagyományokkal, szürrealistákkal, és egy igencsak sajátos hangú és hangulatú drámát hozott össze.
Az előadás apropója Viktor kilencedik születésnapja. A gyerek kamaszhoz illően fellázad – csakhogy ez a lázadás nem vele egykorú gyerekekre jellemző néma vagy hangos elutasítás. Viktor ugyanis a felnőttek legintimebb szokásain gúnyolódik – szex, szerelem nem akadály –, a kisebb, talán ártatlanabb csalásokat és hazugságokat felnagyítva tart tükröt a felnőttek orra elé. A két gyerek – a főhős és a szomszéd kislány – utánozza a nagyokat, pedig nyilvánvaló, hogy nem mindig értik a dolgok összefüggéseit. Persze nehéz is érteni: a nézőben már az előadás első perceiben olyan érzés fészkeli be magát, hogy csak percek kérdése, ki őrül meg a darab figurái közül. De Vitrac csattanója váratlan: azon a szereplőn is kiütnek az elmebetegség jelei, akit addig egyedül tartottunk jellemesnek és normálisnak. Az előadás második részében Silviu Purcărete igencsak leleményesen fokozza, és egyúttal oldja is a feszültséget: a drámai végkifejletet úgy hangsúlyozza, hogy a hősök wagneri pátosszal eléneklik mondandójukat – persze teljes mértékben kifigurázva a drámai operák érzelmes áriáit.
A kolozsvári színház művészei lubickoltak szerepükben. Ennek ellenére ritkán hallani ennyire eltérő véleményeket egyazon előadásról. „De gustibus non est disputandum” – mondták a jó öreg latinok, de akinek ízlésére válik az abszurd, ám humorban is bővelkedő produkció, jót szórakozhat a kolozsváriak legújabb előadásán.
Roger Vitrac: Viktor, avagy a gyermekuralom
Rendező: Silviu Purcărete; a rendező munkatársa: Albu István; díszlet- és jelmeztervező: Dragoș Buhagiar; zene: Vasile Şirli és Incze G. Katalin; szereplők: Dimény Áron, Bogdán Zsolt, Kató Emőke, Varga Csilla, Albert Csilla, Szűcs Ervin, Vindis Andrea, Biró József, Kézdi Imola és Molnár Levente.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!