Mangalicahúsból készült házitermékek. A disznóvágók körében is népszerű fajta
Fotó: Makkay József
Nő az érdeklődés a prémium minőségű mangalicatermékek iránt, a hazai disznóállomány azonban nem nem tart lépést a kereslettel. A gazdák bírálják a kormány mangalicaprogramját, amely nincs tekintettel a kistermelők igényeire, ezért a megpályázható szakminisztériumi pénzek nem jutnak el a termelőkhöz. Az Erdélyi Naplónak nyilatkozó székelyföldi mangalicatartók egyesületének szakemberei mangalicafesztivált is szerveztek a hústermékek népszerűsítésére.
2023. február 15., 13:452023. február 15., 13:45
2023. február 15., 15:132023. február 15., 15:13
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium időről időre megújuló pénzügyi támogatása ellenére is nehezen boldogul a hazai mangalicatenyésztés. A prémiumtermékké feldolgozható mangalicahúsra egyre nagyobb a kereslet, azonban a hazai sertéságazatot padlóra küldő afrikai sertéspestis válogatás nélkül megtizedelte a gazdaságokat. Ráadásul a külterjes tartásban nevelt régi magyar disznófajták – a mangalica és a báznai –, a berepülő madarak miatt akkor is veszélyforrásnak vannak kitéve, ha a gazda dupla villanypásztorral védi állományát.
A mangalicatartó gazdák többsége azonban mindössze néhány tenyészállatot tart, amelyek szaporulatát felhízlalva, a vágóállatot karácsony táján értékesítik a kevert fajtájú házi sertések áránál mintegy 30 százalékkal drágábban. A mangalica törzskönyvezését országos egyesület végzi, a székelyföldi tenyésztőket pedig a Hargita megyében megalakult, és harminc taggal működő Mangalicatenyésztők Egyesülete képviseli.
Kolbász és szalonna a füstön. Háztól kelnek el a feldolgozott termékek
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági minisztérium megpályázható támogatásáról Kolumbán Dávidnak, a Hargita megyei egyesület elnökének nincs túl jó véleménye. A pénz igényléséhez egyéni vállalkozást vagy céget kell bejegyezni, másrészt a program előírja, hogy az anyaállatonként lehívható évi 1200 lejért cserébe a tenyésztőnek legalább négy malacot kell értékesítenie.
Ahhoz, hogy ma egy gazda a törvény által előírt disznófarmot létresítsen, szigorú állategészségügyi szabályoknak kell megfelelnie, ami nagy beruházást követel.
Ez olyan lépcsőfok, amit a kisgazdák zöme nem fog meglépni. A hazai disznótartásban ma két változat létezik: a hagyományos családi kisgazdaság és a disznófarm, amibe akkor éri meg befektetni, ha legalább húsz-harminc kocával foglalkozik az agrárvállalkozó” – fogalmaz az Erdélyi Naplónak a székelyföldi mangalicatartó gazda.
Erdélyi mangalicatenyészet. Az öt-hat kocás telepek terjedtek el
Fotó: Makkay József
A megkötések miatt kevesen pályáznak a szakminisztériumi támogatásra, így a pénz elköltetlen marad. A gazdák azt is kifogásolják, hogy az állam akarja meghatározni, miként értékesítsék a szaporulatot. Az egyesületi elnök szerint a gazdára kéne bízni, hogy milyen korú állatokat akar eladni. Egyik évben jó ára van a malacnak, máskor süldőként, ivarérett tenyészállatként vagy éppen vágóállatként éri meg értékesíteni. A kormánynak nem volna szabad beleszólnia a piac alakulásába.
Báznai és mangalicasertésre kapnak de minimis támogatást idén az állattartó gazdák.
Sinka Arnold nyikómalomfalvi mangalicatenyésztő, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza szerint a mangalica húsa kiváló prémiumterméknek számít, de a romániai kínálat alacsony. A gazdák jórészt családi, rokoni körben értékesítik a tenyész- és vágóállatot, de a Kárpátokon túlról is gyakran keresik fel vevők a székelyföldi mangalicatartókat. Van, amikor a gazda levágja és feldolgozza a hízót, a vevő pedig a kész hústerméket szállítja el a portáról. A mangalicatartó gazdák arra már gondolni sem mernek, hogy nagyobb mennyiséget lehetne exportálni, hiszen a világpiacon nagy a kereslet a magyar mangalicára. A kevés számú hazai állomány mellett ennek a fő oka, hogy az afrikai sertéspestis sújtotta Romániából megtiltották a sertéshús és a feldolgozott hústermékek exportját.
,,Megéri mangalicával foglalkozni, de a mostani nehéz gazdasági helyzet nem kedvez a gazdáknak. Nagyon megdrágult az energia és a gabona egyaránt. Azt látom, egy egyre több kisgazdaság lemorzsolódik, nemhogy beruházzanak. Ezért tartom hibásnak a szakminisztérium támogatáspolitikáját. Ha valóban azt akarják, hogy több mangalicadisznó legyen az országban, akkor a létező kisgazdaságokat kellene hagyományos formában megtámogatni, hogy ezekből fejlődjenek ki később a tőkeerősebb tenyészetek” – fogalmaz a Hargita megyei mezőgazdasági szakember. Sinka Arnold szerint ma a romániai sertéshúspiac 90 százaléka import disznóhúst forgalmaz, a hazai disznóágazat évek óta padlón van. Az itthon megtermelt sertéshús-felhozatalnak mindössze egy-két százaléka mangalica, ami a kereslethez képest is kis mennyiség.
Mangalicakóstoló. A prémiumtermék egyelőre a teljes disznóhúsfogyasztás egy-két százalékát teszi ki
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Hargita megyei Mangalicatenyésztő Egyesület harminc tagja átlagban öt-hat kocát tart. A nyilvántartásukban néhány száz törzskönyvezett állat szerepel. A magyarországi szakegyesülettel fenntartott jó kapcsolatnak köszönhetően szakmai segítséget és tenyészállatokat is kapnak az anyaországból. Az utóbbi években több törzskönyvezett apaállat érkezett a Székelyföldre, amivel a beltenyésztés negatív következményeit kerülték el. Kolumbán Dávid szerint egyesületük folyamatos kampányt folytat a mangalicatartás felkarolásáért. Mangalica-gasztrofesztiválokat szerveznek, ahol népszerűsítik a mangalicahúsból készült termékeket.
,,A koronavírus-járvány idején, amikor erre lehetőség volt, éttermek bevonásával gasztronómiai esteket hirdettünk, ahol négy-öt fogásos, minőségi vacsorákat kínáltunk mangalicahúsból. Egyértelműen nő az érdeklődés a mangalica iránt. Jó agrárpolitikával ezt kellene támogatni a szakminisztériumnak” – nyilatkozta portálunknak Sinka Arnold, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének a falugazdásza.
Székelyföldi mangalicafesztivál. Nő a hagyományos magyar fajta népszerűsége
Fotó: Erdély Bálint Előd
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!