Az új egyetem főépülete, ahol tovább zsugorodott a magyar közösség lélekszáma
Fotó: Beliczay László
A kormánybuktatással végződő 2011-es tanügyi törvény kimondta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen külön oktatási vonalat kell létrehozni a magyarok számára. Az egykori elképzelésre válaszul a MOGYE-t tavaly a George Emil Palade Egyetembe olvasztották be. Az Orvostudományi Kar tudományos kutatási dékánhelyettesével, dr. Ábrám Zoltánnal vettük számba a fejleményeket.
2020. szeptember 03., 07:352020. szeptember 03., 07:35
2020. szeptember 03., 11:242020. szeptember 03., 11:24
– Milyen volt az idei felvételi a MOGYE utódjaként létrehozott marosvásárhelyi egyetem Orvostudományi Karán?
– Az erdélyi magyarság gyengülő demográfiai helyzete nálunk is éreztette hatását: a románokhoz képest fele annyi magyar jelentkező sem volt a magyarul induló négy szakra. A gyógyszerészetire jelentkezett a legtöbb magyar fiatal – a felvételizőknek valamivel több, mint ötven százaléka –, itt viszont nem teltek be a nyáron meghirdetett helyek. Az orvosira jelentkező magyar diákok aránya 40 százalék volt, de ha ide számítom az asszisztensképzőt is, akkor ez 30 százalék körülire zsugorodik. Magyar nyelven orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és egészségügyi asszisztensképzésre lehetett jelentkezni.
– Aki erdélyi magyar fiatalként orvosin akart tanulni, az korábban a MOGYE-ra felvételizett. Napjainkra ez mennyiben változott meg?
– Az erdélyi magyarság létszámának fogyása a mi csökkenő diáklétszámunkra is választ ad. Marosvásárhely lakossága 1992 és 2011 között 26 ezer fővel csökkent. Ennyi a lakója két székely kisvárosnak. Igaz, Marosvásárhelyen él a mintegy ötvenezres lélekszámú legnagyobb erdélyi magyar közösség, de a folyamatos fogyás nálunk is érezteti hatását. Ahogy Székelyföld többi régiójában is, ahonnan diákjaink zöme származik. Azt is el kell mondani, hogy Székelyföld után a legnagyobb magyarlakta terület az Érmellék, ahonnan viszont egyre több fiatal már középiskolától kezdve Magyarországon tanul. Korábban erről a vidékről is sok magyar diák érkezett Marosvásárhelyre.
Ez a fajta fordulat nagyban rontja a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés kilátásait.
Dr. Ábrám Zoltán, a magyar hallgatókért felelős dékánhelyettes a lelkiismeretére hallgat
Fotó: Beliczay László
– A MOGYE-nak a többségi román egyetembe történő beolvasztásával milyen esélyei maradtak a magyarnyelvű orvosképzésnek?
– Azzal, hogy az egyetemnek hét fakultása van, a mi arányunk eleve nagyot csökkent. Ha viszont azt nézem, hogy a négy szakon magyar nyelven mintegy 2500 diák tanul, illetve a román nyelvű szakon is elég sok a magyar hallgató, akkor van, akinek az érdekeit képviseljük. Sőt, az egyetem idén informatika szakon is hirdetett magyar nyelvű képzést, de a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán már évek óta működő szak elszippantotta a jelentkezőket. Másrészt román szempontból az egyetemegyesítés jól eladható döntés volt, mert szerte a világon egyetemi központok alakulnak, így a nagyobb egyetemeknek jobb esélyük van.
– Van, aki azt kifogásolta, hogy az Orvostudományi Kar magyar tanárai nem tüntettek az egyetemegyesítés ellen, mint ahogy Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke. Hogyan reagál e vádakra?
– A tanárokon azt lehet számon kérni, ha nem oktatnak, illetve ha nincs elegendő tanár. Tisztán kell látni, hogy e helyzetet nem a magyar tanári kar tudja megoldani.
1948-ban politikusok döntötték el, hogy Marosvásárhelyen létre kell hozni a MOGYE-t, később szintén a politika döntött a leépítéséről, mint ahogy a Sapientia egyetem erdélyi létrehozása is politikai döntés alapján született. Méltatlannak tartom, hogy a MOGYE kapcsán rajtunk kérik számon az erdélyi magyar politika fiaskóját. Ne feledjük, az RMDSZ vezérkara 20 éven keresztül Marosvásárhelyen székelt. Ebből sajnos sem Marosvásárhelynek, sem a MOGYE-nak nem származott sok haszna.
– A magyar oktatók egyetemen belüli széthúzása mennyire ártott az ügynek?
– A magyar oktatók között volt egyfajta széthúzás – én erről többször is írtam –, de ez nem befolyásolta a többségi román döntést. Ebbe nem volt beleszólásunk. Értelmetlennek tartottuk a tüntetést, amit Ádám Valérián kért tőlünk. Egy dolgot tudtunk volna elérni: kirúgassuk magunkat, és ezzel megpecsételjük a magyar oktatás jövőjét. Csak erre a tanári karra lehet építeni. Az utcáról nem lehet új tanárokat alkalmazni az orvosira.
– Mennyire hiányos a magyar oktatói csapat?
– Az utánpótlás-nevelés nehéz kérdés. Egyes tanárok itt hagyták marosvásárhelyi állásukat, őket nem tudtuk pótolni. Gond az is, hogy a fiatal végzősök hűtlenek szülőföldjükhöz, és az első adandó alkalommal elhagyják az országot. Ezért is
A nálunk végzett fiatalok közül is sokan úgy gondolják, külföldön jobban érvényesülnek. Nemcsak arról szól a fáma, hogy Erdélyből epret szedni vagy építőipari munkásnak mennek Németországba, hanem bizonyos orvosi állásokra is szívesen látják a Romániából érkezőket.
– Mennyire súlyos gond Erdélyben a magyar orvosok elvándorlása?
– Az egészségügyben bevezetett jelentős fizetésemelésnek van ugyan visszatartó ereje, de ez önmagában nem oldja meg a tömeges elvándorlást. A nyugati világnak sok más vonzereje is van. Az aktuális statisztikákról sokat nem tudok mondani, de egy általam is jegyzett tanulmány 2008-cal bezárólag vizsgálta a MOGYE-n végzett magyar orvosok migrációját. Kimutatásunk szerint
Később Nyugat-Európa felé irányultak, tehát csupán a célországok változtak.
– Dékánhelyettesi tisztségben ön a legmagasabb beosztásban levő magyar oktató az új egyetemen. Mire elég ez a cím?
– Amikor elvállaltam, a magyar tagozat három jelöltet javasolt az egyetem szenátusának, és a vezetőség engem választott ki. Korábban is tagja voltam az egyetem szenátusának. Ez most sem könnyű feladat, mert az egyetem vezetősége autoriter fórum. Megvan a kis életterünk, de sok mindenbe beleszólnak: igazából ez kiszolgáltatott szerepkör, de én mindig a lelkiismeretemre hallgatok. Amit lehet, azt el kell végezni magyar diákjaink érdekében. Sok ilyen munka adódik, hiszen
Ha valaki dietetikus vagy fizioterapeuta szeretne lenni, csak román nyelven tanulhat.
– Magyar szakmai körökben megfogalmazódott vélemény, hogy hosszabb távon az erdélyi magyar orvosképzésnek is a Sapientia keretében lenne a helye. Hogyan vélekedik erről?
– Abból kell kiindulni, hogy ma már szinte utópia visszaállítani a MOGYE egykori magyar struktúráját. Ha több jóakarat volna, akkor a most létező vegyes oktatási rendszerben egy jobb helyzetet tudnánk kiharcolni a magyarok számára. Egy másik út, hogy a többségi román egyetem keretében működő magyar nyelvű orvosképzés megszűnik, és a Sapientia egyetemhez társul. Kérdés, működhet-e két párhuzamos magyar orvosképzés Marosvásárhelyen. Szerintem nem, mert nincs annyi magyar diák Erdélyben.
Beindulása után a Sapientia önálló egyetemként jó darabig úgy működött, hogy diákjai más egyetemeken államvizsgáztak. Az akkreditálás hosszú folyamat. Ez elméletben úgy képzelhető el, hogy az új orvosképzés beindulásával egy darabig a régi is működik.
– Lát-e a magyar vonalra valamilyen stratégiát?
– Szerintem erre nincs konkrét elképzelés, csak beszélnek róla. Kritikaként is megfogalmazom, hogy az erdélyi magyar orvosképzéssel kapcsolatban nincs átütő stratégia, ami hosszabb távon jelölné ki a járható utat. Olyant is hallottam, hogy Csíkszeredában jönne létre az új magyar orvosképzés. Nem hiszem, hogy ez járható út lenne. Az egyetemet egy kisvárosba telepítsük? Vajon szerencsés dolog Marosvásárhelyről kiszorulni? Ha már kiszorultunk Kolozsvárról Marosvásárhelyre, most vándoroljunk tovább Csíkba, Udvarhelyre vagy Sepsiszentgyörgyre?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!