
A régi és az új templom ötvözete valósult meg a mezőpaniti impozáns építményben
Fotó: Mezőpaniti Református Egyházközség
Hivatalosan július 18-án avatják fel a tavaly novemberben átépített mezőpaniti templomot. A 650 férőhelyes impozáns épület Erdély egyik legszebb új református temploma, amelynek építése során a szakemberek a régi, hagyományos vonalakat a modern építészeti kihívásokkal ötvözték. Kovács Tibor lelkipásztorral a templomépítés göröngyös útját jártuk végig.
2021. június 03., 08:062021. június 03., 08:06
2021. június 03., 08:512021. június 03., 08:51
– Tavaly ősszel adták át a mezőpaniti templomot. Hogyan sikerült a gyülekezetnek ilyen hatalmas beruházást tető alá hoznia?
– Öt évvel ezelőtt kerültem a gyülekezetbe, és a presbitériumi meghívó egyik feltétele az volt, hogy a régi templomot újítsuk fel. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy a gyülekezet létszámához képest túl kicsi a mintegy 350 lelket befogadó épület, hiszen a faluban kétezer református él.
A tágas és korszerű templombelső 650 ember befogadására alkalmas
Fotó: Makkay József
Vasárnaponként zsúfolásig megtelt, sokszor egy tűt sem lehetett leejteni, és az egyházi ünnepekkor még nehezebb volt bejutni istentiszteletre.
Elhívtuk Zolcsák Péter építészmérnököt Marosvásárhelyről, hogy alaposan mérje fel az épületet. A szakember rövidesen ki is jelentette: a tetőszerkezettel súlyos problémák vannak, az egészet le kell bontani. A presbitérium erre úgy reagált, hogy akkor kívül-belül újítsuk fel, és a belső tér növelése érdekében a portikust nyissuk egybe a templomtérrel. A szakember azonban ezt esztétikailag sem tartotta járható útnak. Zolcsák Pétert végül arra kértük, saját elképzelése szerint készítsen látványtervet arról, hogyan lehetne felújítani, kibővíteni a templomot.
– A tervező végül a mai templom látványtervével érkezett?
– Igen. Amikor kiterítette előttünk az új templom tervét, a presbitérium begörcsölt. Nyilván mi ekkora méretű építkezésre nem gondoltunk. A szakember elmagyarázta, a kivitelezéshez a templom déli falát le kell bontani, és arra épülne rá a nagy kereszthajó. Az ijedelem viszont csak átmeneti volt, mert ahogy jobban megnéztük a tervet, mindenki azt mondta, szép épület lenne, és tökéletesen megfelelne a gyülekezet jövőjének.
Kovács Tibor református lelkész vasárnaponként „telt ház” előtt prédikál
Fotó: Mezőpaniti Református Egyházközség
A következő lépésben megkértük a szakembert, készítsen részletes számítást, mibe kerülne az építkezés. És akkor jött a második hidegzuhany: amikor megláttam a végösszeget, azt mondtam a presbitériumnak, a terveket tegyük be egy fiókba, és ha majd egyszer úgy fordul a falu élete, hogy az utókor ezt fel tudja vállalni, akkor mi is hátrahagytunk valamit a nagy beruházáshoz. Egész éjszaka nem aludtam. Amikor másnap felkeltem, a 2Kor 8,8-ból olvastam a napi igét: Istennek van hatalma arra, hogy minden áldását kiárassza rátok, és minden szükségessel rendelkezzetek, bőségesen jusson jócselekedetekre.
Szép kivitelezésű padsorok
Fotó: Makkay József
– Milyen ihletet adott a bibliavers?
– Azt, hogy ami az ember számára lehetetlennek tűnik, az Istennél nem az. Mondtam a presbitereknek, menjünk el Kató Béla püspök úrhoz, és számoljunk be neki a terveinkről. Tudtam, léteznek magyarországi támogatások templomfelújításokra. 2018 nyarán az egyházvezetőség döntésére bíztuk magunkat.
Amikor a püspöki hivatalból kijöttünk, kicsit csodálkozva rákérdeztem a gondnokra: biztos abban, hogy a gyülekezet össze tud gyűjteni ennyi pénzt? Ezt a falut dolgos, de nem gazdag emberek lakják. Kató Béla végül azt mondta: az egyházkerület a mi önrészünkhöz hozzátesz 900 ezer eurót, tehát lássunk munkához.
Kovács Tibor református lelkész és családja
Fotó: Mezőpaniti Református Egyházközség
– Mennyire volt nehéz az építkezés elkezdése?
– Az engedélyeztetési folyamat nehéznek bizonyult. Az 1800-as évek elején épült templomunk – amelyet az elmúlt két évszázadban már háromszor átépítettek – nem műemlékjellegű, de a különböző hivatalokban azzá szerették volna tenni, hogy az építkezés ne indulhasson el. Végül
2019 márciusára kaptuk meg az engedélyeket, és a versenytárgyalásra meghívott nyolc építkezési cégből a presbitérium végül a széki Ház Construct vállalatot választotta ki, április 15-én szedtük le az első cserepet a régi templomról.
Kőtábla a templom falán
Fotó: Makkay József
– A régi templomot végül teljesen le kellett bontani. Ez mennyire rázta meg a gyülekezetet?
– A probléma abból adódott, hogy amikor az építők lebontották a déli falat, kiderült, hogy a templom régi szerkezete nem bírja meg az új építkezést. A statikus mérnök, a tervező és a kivitelező csapat egyöntetű véleménye az volt, hogy csak a régi templomtornyot lehet megőrizni eredeti állapotában, a többit le kell bontani.
Ez „földrengésnek” számított a presbitérium számára, amit nehezen tudtunk feldolgozni. Az egyházközség közgyűlése arra adott engedélyt, hogy a régi templom egyetlen falát bontsuk le, a többi három pedig maradjon. De meg kellett hoznunk a döntést. Amikor az emberek arra ébredtek, hogy a régi templom falai eltűntek, az idősebb egyháztagokat megrázta a történet. Sokan megkérdezték, miért kellett így döntenünk. Mindenkinek elmagyaráztuk, hogy erre miért volt szükség: van, aki megértette, van, aki nem…
– Közben gőzerővel épült az új templom…
A mezőpaniti templom udvara fontos közösségi térré válik
Fotó: Mezőpaniti Református Egyházközség
Beindult az adakozás: másfél év alatt a csodával határos módon 200 ezer euró gyűlt össze a gyülekezeti tagoktól, amiből 140 ezer eurót kimondottan az emberek, a családok fizettek ki. Az volt a legszebb, hogy nem hirdettünk kötelező kiróvást: az emberekre bíztuk, ki mennyit tud fizetni. Amikor tavaly kitört a járvány, és bevezették a korlátozásokat, kitettünk egy perselyt a templom előtti székelykapuhoz: három hónap alatt 15 ezer eurónyi pénzadomány gyűlt össze…
2020. november 8-án tartottuk meg a 650 férőhelyes, zsúfolásig megtelt templomban az első istentiszteletet.
Az udvarról az új templom
Fotó: Makkay József
– Több erdélyi településen már gond a templom megtöltése, Mezőpanitban pedig vasárnapól vasárnapra „telt ház” előtt prédikál a pap. Mi a titka e lelkületnek?
– A története visszanyúlik a második világháború idejére, és az azt követő évekre, amikor a faluban 1912-től 1961-ig egyhuzamban szolgáló Váradi Albert egy neoprotestáns misszióra válaszul az akkori CE Szövetség képviselőinek támogatásával elindított egy református missziót. Isten lelkének munkája nyomán olyan ébredés indult el a gyülekezetben, amelynek során több száz ember tudatosan vállalta fel a hitét. E nemzedék alapos bibliás emberré vált. Az örökség kitart ma is, hiszen napjainkban 350–400 Bibliaolvasó Kalauzt vásárolnak évi rendszerességgel az egyháztagok, ami azt jelenti, hogy ennyi családban naponta olvassák a Bibliát. A gyülekezet jól ismeri a Szentírást, és magas a lelki igénye.
A többszinten épült karzatba is ülhetnek a hívek
Fotó: Makkay József
– Az újjáépült templom egyik falára a következő bibliai verset írták ki: „mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr. Jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok” (Jer 29, 11). Mit üzen e vers?
– Mi hiszünk a megújulásban. Abban, hogy Istennek van hatalma megtölteni a templomot, s ezt az elmúlt hónapokban a járvány ellenére többször megtapasztaltuk. A templom kapott egy filegóriát is nagy nyárikonyhával. E gyönyörű környezetben az ifjúsággal, a gyerekekkel, a házasok csoportjával szeretnénk nyáron vasárnapi ebédeket szervezni. A gyerekeknek játszóteret építettünk, amelynek hihetetlen vonzereje van.
A templom az utcafrontról
Fotó: Mezőpaniti Református Egyházközség
Ez lelkileg megújította a gyülekezetet. Sok az önkéntesünk. A diakóniai szolgálatunknak elektromos kerekesszékprogramja van. Minden mozgássérültnek, aki templomba jár, ajándékba adunk egy elektromos kerekesszéket, de kisbusszal is beszállítjuk a templomba az öregeket és a fogyatékosokat. Jó érzés látni, hogy vasárnapról vasárnapra mintegy ötszáz ember jön el a gyönyörűen kialakított, új templomba.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!