
Novák Katalin ifjúsági és családügyi államtitkár budapesti sajtóértekezleten ismertette az új családtámogatási csomagot
Fotó: MTI
Az új magyarországi családtámogatási rendszer egyedülálló Európában, több eleme iránt a környező országokban is érdeklődnek. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Erdélyi Naplónak elmondta, Erdélyben is futnak sikeres családbarát programok.
2019. március 07., 09:342019. március 07., 09:34
2019. március 07., 12:512019. március 07., 12:51
– Évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök új családvédelmi programot hirdetett meg. Hogyan látja e széleskörű akciótervnek az életbeültetését?
– A hétpontos Családvédelmi Akciótervvel új mérföldkőhöz érkeztünk a családok támogatása területén. 2010 óta családbarát országot építünk, évről-évre több forrást fordítunk a családokra, idén például már a 2010-es összeg dupláját, és évről-évre fejlesztjük, bővítjük a családtámogatási rendszert, hogy minél több családnak egyre több segítséget tudjunk adni. A tavalyi esztendő a Családok éve volt, a következőben pedig a hétpontos akcióterv hozhat további javulást a családok életében. A részletszabályokat most véglegesítjük, a 10 millió forintos életkezdési kölcsön, a nagycsaládosok autóvásárlási programja, a CSOK bővítése, a bölcsődefejlesztési program, a jelzáloghitel-elengedés megemelése és a kétgyermekes családokra történő kiterjesztése várhatóan már idén július 1-jén életbe lép, a nagyszülői GYED, illetve a négy gyermeket nevelő édesanyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentessége jövő év elejétől válik elérhetővé.
– A Kárpát-medence magyarlakta régióiban több családbarát program fut. Milyen évet zártak e programok, illetve milyen változásokra számíthatunk a következő időszakban?
– Az egyik legsikeresebb családokat megszólító kezdeményezés a Kárpát-medencében a Köldökzsinór-program. Tavalyi bevezetése óta mintegy 10 ezer kérés érkezett az anyasági támogatás iránt, és több mint 9 ezer életkezdési letéti számlát nyitottak. Az igénylők mintegy 70 százaléka Kárpát-medencei magyar honfitársunk. A Családok évében jelentős bölcsőde- és óvodafejlesztések is megvalósultak a határainkon túl, és a külhoni fiatalokat célzó programokkal is értünk el sikereket.
Az erdélyi magyarság létszámapadása nem állt le. Súlyos gond a szórványosodás és a fiatalok elvándorlása. Milyen esélyt lát arra, hogy e folyamat megálljon?
A nyugati világban mindenhol alacsony a gyermekvállalási kedv, a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívásával nézünk szembe. Erdélyben ráadásul az elvándorlás is jelentős. Nem lesz egyszerű megállítani vagy visszafordítani a folyamatot, de erre vállalkoztunk. Szeretjük nagy fába vágni a fejszénket… Az erdélyi magyar közösség nélkül azonban nincs esélyünk. Mi csak segíteni tudunk.
– Az ön által vezetett államtitkárság milyen mértékben működik együtt a Kárpát-medencei nagycsaládos egyesületekkel?
– Számos családszervezet segíti a munkánkat évek óta családi programok szervezésével, javaslatok kidolgozásával, a családok felől érkező visszajelzések becsatornázásával, amely jelentősen hozzájárul a családtámogatási rendszer fokozatos, a családok igényeinek megfelelő fejlesztéséhez. Említhetem a Nagycsaládosok Országos Egyesületét, a Fiatal Családosok Klubját vagy a Három Királyfi, Három Királylány mozgalmat. Fontos partnerünk a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, illetve a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, amelyek szintén áldozatos munkát végeznek a határon túli magyar családok mindennapi életének javításáért.
A fideszes politikus szerint a jó példamutatás hitelesség kérdése
– Mennyire családbarát a mai magyar társadalom? A pénzügyi támogatások mellett hogyan lehet olyan lélektani hátteret teremteni, ami növelheti a családi párkapcsolatok iránti elköteleződést?
– A magyar emberek hagyományosan szeretik a gyerekeket, családcentrikusak. Sajnos Magyarországon számos alkalommal a hatalom próbálta elvenni az emberek hitét abban, hogy érdemes gyermeket vállalni. Jó példa erre a 2002–2010 közti baloldali kormányzás időszaka: a családtámogatási rendszert teljesen leépítették, kockázatos devizahitelekbe kényszerítették az embereket. Nem véletlen, hogy a gyermekvállalási kedv 2010 után mélypontra süllyedt. Kormányzásunk kezdete óta arra törekszünk, hogy visszaállítsuk a magyar emberek jövőbe vetett hitét, és úgy látom, jó úton járunk. Húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, nő a házasságkötések és csökken a válások száma. Ebben természetesen az anyagi támogatások is szerepet játszanak, de legalább ennyire fontos a családbarát környezet megteremtése, annak tudatosítása, hogy Magyarország megbecsüli a felelős gyermeknevelést. A Családok éve jó alkalmat teremtett erre, hiszen országszerte több mint 1500 eseményt szerveztünk, amelyeken több százezer család, gyermek, testvér, szülő, nagyszülő vett részt határainkon innen és túl.
– Európában milyen mértékben vannak a magyarországihoz hasonló, bőkezű családbarát támogatási rendszerek?
– Büszkék lehetünk rá, hogy Magyarország e tekintetben élen jár. A magyar családpolitika sajátossága, hogy rendkívül összetett, a bölcsődefejlesztéstől a nyugdíjpolitikáig valamennyi területen a családok igényei merülnek fel elsődleges szempontként. Közben egyszerű is. Arra törekszünk, hogy a szabályozás és az igénylés se legyen bonyolult: ötvözzük a meglévő nemzetközi gyakorlatokat, és a magyar igényekhez igazítjuk. Ehhez jönnek a saját ötletek. Családbarát az adórendszerünk, segítjük a családokat az otthonteremtésben és a bölcsődei férőhelyek növelésével, egyszerűsítjük a kisgyermekes édesanyák diákhitel-terheit, a Nők 40 programmal ösztönözzük a nagymamák unokázását, támogatjuk a nagycsaládosok autóvásárlását, a fiataloknak 10 millió forint életkezdési kölcsönt adunk és a sor még hosszan folytatható. A családtámogatási rendszerünk bizonyos elemeit különösen nagy érdeklődéssel követik, a legalább négy gyermeket nevelő nők élethossziglani személyijövedelemadó-mentessége például egyedülálló lehetőség, de sokan méltatják a diákhitel-elengedést és az ingyenes étkezést, tankönyvellátást is. Arra is büszkék vagyunk, hogy Magyarország mintegy kétszer annyit fektet a családtámogatásokba, mint a fejlett országok.
– Ha az élet számos területén együttműködnek közép-európai államok, vajon mennyire lehet a demográfiai mutatók erősítése terén is közös programokat kidolgozni? Van-e erre példa?
– A közép-európai államok, elsősorban a visegrádi országok – Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország – között egyetértés van abban, hogy a népesedési folyamatok megfordítása a családok megerősítésével érhető el. Közösen lépünk fel az uniós fórumokon és közösen képviseljük a közép-európai családok érdekeit. Jelenleg mi vagyunk Európa családbarát régiója. Sajnos Nyugat-Európában ez a szemléletmód nem divat a politikai elit körében, miközben a nyugati emberek egyre inkább mintaként tekintenek ránk. Itt Közép-Európában sokat tanulunk egymástól, érdeklődéssel figyeljük a döntéseket, rendszeresen megosztjuk a jó gyakorlatokat, tapasztalatokat. E közös fellépés és gondolkodás még tovább erősítheti a térségeket a nemzetközi politikában.
– Nyugat-Európa több államában is elhangzanak megdöbbentő vélemények arról, hogy a népességfogyás a migrációval pótolható. Uniós szinten vannak-e egyeztetések családügyi miniszterek, államtitkárok között a közösen felvállalható utakról, ami nem a migrációt jelenti?
– Törésvonal van Nyugat- és Közép-Európa között, ami a demográfiai kihívások megoldásának eszközét illeti. Ez alól talán csak Olaszország kivétel, ahol éppen határozott fordulat zajlik: nemet mondtak az illegális migrációra, és középpontba helyezték a gyermekvállalás támogatását. Nemrég tárgyaltunk az új családügyi miniszterrel és egyetértettünk abban, hogy erősíteni kell a közös fellépést a családok támogatásáért. Természetesen szlovák, cseh és lengyel barátainkkal is gyakran egyeztetünk demográfiai kérdésekben. Nemrég járt nálam a bolgár miniszterelnök-helyettes, aki a demográfiáért felelős. Ausztria, Lettország, Szlovénia és Horvátország is érdeklődik a magyar modell iránt. Sajnos a migrációt pártoló erők továbbra is többségben vannak az Európai Unióban, az elmúlt évek politikai csatározásai pedig jól mutatják, hogy nem is igazán hallják meg azokat a hangokat, amelyek a tömeges bevándorlásban veszélyt látnak. Számunkra a legfontosabb, hogy amiként mi tudomásul vesszük az ő döntéseiket, úgy ők is fogadják el: mi a magyar gyermekekben látjuk a magyar jövőt. Bízom benne, hogy a májusi európai parlamenti választások megváltoztatják az erőviszonyokat, és végre többségbe kerülnek a családpárti erők.
– Ön három gyerek édesanyja, és több kormánypárti politikus is nagycsaláddal dicsekedhet. Megítélése szerint társadalmi szinten mennyire fontos a pozitív példa az emberek számára?
– Ez egyfelől hitelességi kérdés is, másfelől pedig nem mehetünk el amellett, hogy leginkább a példaképek tudnak ösztönözni. Számomra fontos, hogy aki sikeres a szakmájában, az mutassa meg azt is, hogy boldog családanya vagy családapa, és a kettő nem zárja ki egymást. Sőt!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!