
Reykjavikban: „Az izlandi közönség nagyon értékelte a koncertemet, olyannyira, hogy az egyik hallgató másfél év elteltével is tisztán emlékezett rá…”
Fotó: Facebook
Kristófi János Zsigmondot, a nagyváradi római katolikus székesegyház orgonistáját mindenki ismeri a Körös-parti városban. Orgonajátékával nem egyszer nyűgözte le hallgatóságát. Jelenleg Kanadában vendégszerepel. A tengeren túlról beszélgettünk pályafutásáról, illetve az orgonáról, mint „égi hangszerről”, ami a zene nyelvén közvetít Isten és ember között.
2019. augusztus 01., 09:332019. augusztus 01., 09:33
– Művészcsaládban nőtt fel, édesapja festő, édesanyja szobrász- és kerámiaművész volt. Miért választotta a hangszert és miért nem az ecsetet vagy az agyagot?
– A zene mindig a levegőben volt. Testvéreim zongorán, hegedűn, gordonkán gyakoroltak. Hatéves koromtól fogva a bátyám minden hétfőn elvitt a váradi filharmónia koncertjeire. Innentől kezdve lenyűgözött a zene hatalma. Testvéreim kamarazenét játszottak, ez is hatott rám. A legendás zongoratanárnő,
– Sokan voltak testvérek… Milyen volt egy átlagos nap és milyen volt az ünnep Kristófiéknál?
– Minden nap volt játék, focizás, házimunka, bevásárlás.
A gyermekek egytől-egyig segítettek a kerámiatárgyak elkészítésében, voltak itt márciuskák, medálok, végzős diákok kitűzői, s ezek mind hozzájárultak a család fenntartásához. Karácsonykor mindig vártuk az angyalt. A mennyezetig érő fenyőfát csodálhattunk meg évről évre. A kisebbeket elvitték sétálni a városba, amíg a nagyobbak előkészítették az ajándékokat. Húsvéthétfőn végiglátogattuk a rokonságot, míg a leányok festették a tojásokat, várták a locsolókat.
Kristófi János Zsigmond a Szent László Ének- és Zenekart vezényli
Fotó: Szent László Ének-és Zenekar
– Mikor szólalt meg az első dallam a zongorán és miért döntött a billentyűk mellett, hiszen hegedűn is játszik?
– A zongorán az első dallamot nyolcéves koromban játszottam, ez még élénken él emlékezetemben. A hegedű csak kötelező, második hangszer volt a kilencedik osztálytól, így sohasem foglalkoztatott komolyabban.
– Hol kezdte tanulmányait és hol tökéletesítette?
– Komolyabban Kolozsváron kezdtem el foglalkozni a zongorázással, itt is érettségiztem. Fentebb említett zongoratanárom mellett nem feledkezhetem meg Demény Piroska tanárnőről, aki nemcsak kiváló pedagógus, de a népzene megszállott gyűjtője is volt egyben. A zenei írás-olvasás elsajátítása terén nyújtott óriási segítséget. Az orgonával a kántori tevékenység révén kerültem kapcsolatba. A kötelező sorkatonai szolgálat elvégzése után a székesegyház nagy múltú ének- és zenekarában sok alkalommal helyettesítettem az orgonistát, s édesapám javaslatára elvállaltam az orgonista-kántori szolgálatot. Először autodidakta módjára kezdtem el játszani a hangszeren, s egyre jobban megszerettem. A rendszerváltás után lehetőségem nyílt megismerkedni Szathmáry Lillával, aki a pesti Bartók Béla Zenei Szakközépiskola tanára volt, s mesterem lett. Az általa kifejlesztett különleges módszer elsajátítása révén kerültem közelebbi kapcsolatba az orgonával.
– Miért váltott orgonára és mi hozta vissza Budapestről Nagyváradra?
– Budapesti tanulmányaimat Várad és Pest között ingázva végeztem el, vagyis nem kellett visszajönnöm, hiszen a hétvégéket itthon töltöttem. Ennek több oka is volt. Feleségem, Krisztina 1990-ben megajándékozott egy gyönyörű fiúval, s amikor egyetemi tanulmányaimat elkezdtem, László már nyolchónapos is elmúlt. A székesegyházi szolgálatot sem adtam fel, csak a hétvégére korlátoztam.
– A zeneakadémia elvégzése után egyetemi adjunktus lett a Partiumi Keresztény Egyetemen. Tevékenysége egyre bővül…
– Az egyházzene-pedagógia szak 1996-ban indult s a szak alapítója, Ari-Nagy Éva felkért, vezessem a szak kórusát, tanítsak egyházzenét és orgonát. 1998-ig voltam a Partium kórus karvezetője, majd Berkesi Sándornak adtam át a stafétabotot. Ugyanebben az évben kezdtem el doktori tanulmányaimat a zeneakadémián, így újabb négy év ingázás kezdődött. Abban a kivételes szerencsében volt részem, hogy a Schola Hungarica tagja lehettem három esztendeig, ez idő alatt Dobszay László és Szendrei Janka vezetett a gregorián énekek világában.
– Milyen országokban játszott eddig és hogy viszonyult például az izlandi közönség az orgonajátékához? Mi volt a legfelemelőbb élménye?
Az izlandi közönség nagyon értékelte a koncertemet, olyannyira, hogy az egyik hallgató másfél év elteltével is tisztán emlékezett a muzsikára, annyira mély benyomást tett rá. Azóta mesterkurzust is tartottam az ottani orgonistáknak. A sok élmény közül kiemelkedik a csíksomlyói kegytemplom orgonájának felszentelése alkalmával tartott koncert, ahol az istenháza zsúfolásig megtelt hívekkel.
– Tudományos kutatásai elismertek. Napvilágot látott több zenei tanulmánya is. Említene néhányat?
– Doktori kutatásom témája: a váradi egyházmegye kántorai a 18. század közepén. Az állami levéltár kezelésében lévő püspökségi iratok tanulmányozása teljesen más megvilágításba helyezik a jelenkori eseményeket. Publikációim közé tartoznak A nemzet napszámosai a 17. század művelődéstörténetében Nagyváradon (2008); Levéltári adatok Nagyvárad 18. századi egyházzenei életéhez; Egy elfeledett ájtatosság: a negyven órai ima. Utóbbi kettő a Magyar Egyházzene című folyóiratban látott napvilágot 2000–2002 között.
– Mit jelent Kristófi János Zsigmondnak az egyházi zene és mit jelent a nagyváradi székesegyház orgonistájának lenni?
– A Michael Haydn kamarakórust 2002-ben alapította. Dióhéjban mi a története ennek az énekkarnak?
– A kamarakórus a PKE zeneszakos diákjaiból alakult, az egyházzene irodalom alaposabb megismerése céljából. 2004-ben adtuk ki a CD-lemezeinket, amin orgonamuzsika is hallható. Salzburgban háromszor léptünk fel, illetve az olaszországi Loretóban két alkalommal vettünk részt egyházzenei fesztiválon.
– Az orgonát égi hangszerként emlegetik. Orgonamuzsika közben közelebb jön az „ég”? Van-e eszményképe?
– Az orgonista szerepe közvetíteni ég és föld között. Ez szintén nagy felelősség, feladat. Sok tényezőtől függ a megvalósulása. Nagyváradon már több ízben is hallhattuk Varga Petra egyedülálló játékát. Kétségkívül sok nagy név forog a világban, de az ő játékát találtam eddig a legmeggyőzőbbnek. Nála érezhető a „közvetítés” ég és föld között.
– Teljesnek érzi-e az életét? Mi az, amit feltétlenül tovább szeretne adni utódainak e nagynevű család szellemi hagyatékából?
– Számomra végtelen öröm zenével foglalkozni, ezért hála Istennek, nincs hiányérzetem. Nagyvárad, Bihar és a tágabb értelemben vett Erdély, a szülőföld szeretete tartotta meg eddig is a családot, s reményeim szerint ezt sikerül majd átadnom az én gyermekeimnek is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!