Hirdetés

Az égi hangszer hatalma – beszélgetés Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművésszel

Reykjavikban:
„Az izlandi közönség nagyon
értékelte a koncertemet, olyannyira,
hogy az egyik hallgató
másfél év elteltével is tisztán
emlékezett rá…” •  Fotó: Facebook

Reykjavikban: „Az izlandi közönség nagyon értékelte a koncertemet, olyannyira, hogy az egyik hallgató másfél év elteltével is tisztán emlékezett rá…”

Fotó: Facebook

Kristófi János Zsigmondot, a nagyváradi római katolikus székesegyház orgonistáját mindenki ismeri a Körös-parti városban. Orgonajátékával nem egyszer nyűgözte le hallgatóságát. Jelenleg Kanadában vendégszerepel. A tengeren túlról beszélgettünk pályafutásáról, illetve az orgonáról, mint „égi hangszerről”, ami a zene nyelvén közvetít Isten és ember között.

Sütő Éva

2019. augusztus 01., 09:332019. augusztus 01., 09:33

– Művészcsaládban nőtt fel, édesapja festő, édesanyja szobrász- és kerámiaművész volt. Miért választotta a hangszert és miért nem az ecsetet vagy az agyagot?

– A zene mindig a levegőben volt. Testvéreim zongorán, hegedűn, gordonkán gyakoroltak. Hatéves koromtól fogva a bátyám minden hétfőn elvitt a váradi filharmónia koncertjeire. Innentől kezdve lenyűgözött a zene hatalma. Testvéreim kamarazenét játszottak, ez is hatott rám. A legendás zongoratanárnő,

Hirdetés
Idézet
Antal Ilona sokat „kínlódott” velem, mert a gyakorlás nem kötött le, de sikerült bejutnom a kolozsvári zeneiskola diákjai közé, így lettem Buzás Pál tanítványa.

 

– Sokan voltak testvérek… Milyen volt egy átlagos nap és milyen volt az ünnep Kristófiéknál?

– Minden nap volt játék, focizás, házimunka, bevásárlás.

Idézet
Tíz gyermek zsivaja töltötte be a nem túl nagy házat, s a pelenkázástól a főzésig, a kézi mosástól a befőttkészítésig mindenből kivettük a részünket.

A gyermekek egytől-egyig segítettek a kerámiatárgyak elkészítésében, voltak itt márciuskák, medálok, végzős diákok kitűzői, s ezek mind hozzájárultak a család fenntartásához. Karácsonykor mindig vártuk az angyalt. A mennyezetig érő fenyőfát csodálhattunk meg évről évre. A kisebbeket elvitték sétálni a városba, amíg a nagyobbak előkészítették az ajándékokat. Húsvéthétfőn végiglátogattuk a rokonságot, míg a leányok festették a tojásokat, várták a locsolókat.

Kristófi János Zsigmond a Szent László Ének- és Zenekart vezényli •  Fotó: Szent László Ének-és Zenekar Galéria

Kristófi János Zsigmond a Szent László Ének- és Zenekart vezényli

Fotó: Szent László Ének-és Zenekar

– Mikor szólalt meg az első dallam a zongorán és miért döntött a billentyűk mellett, hiszen hegedűn is játszik?

– A zongorán az első dallamot nyolcéves koromban játszottam, ez még élénken él emlékezetemben. A hegedű csak kötelező, második hangszer volt a kilencedik osztálytól, így sohasem foglalkoztatott komolyabban.

– Hol kezdte tanulmányait és hol tökéletesítette?

– Komolyabban Kolozsváron kezdtem el foglalkozni a zongorázással, itt is érettségiztem. Fentebb említett zongoratanárom mellett nem feledkezhetem meg Demény Piroska tanárnőről, aki nemcsak kiváló pedagógus, de a népzene megszállott gyűjtője is volt egyben. A zenei írás-olvasás elsajátítása terén nyújtott óriási segítséget. Az orgonával a kántori tevékenység révén kerültem kapcsolatba. A kötelező sorkatonai szolgálat elvégzése után a székesegyház nagy múltú ének- és zenekarában sok alkalommal helyettesítettem az orgonistát, s édesapám javaslatára elvállaltam az orgonista-kántori szolgálatot. Először autodidakta módjára kezdtem el játszani a hangszeren, s egyre jobban megszerettem. A rendszerváltás után lehetőségem nyílt megismerkedni Szathmáry Lillával, aki a pesti Bartók Béla Zenei Szakközépiskola tanára volt, s mesterem lett. Az általa kifejlesztett különleges módszer elsajátítása révén kerültem közelebbi kapcsolatba az orgonával.

– Miért váltott orgonára és mi hozta vissza Budapestről Nagyváradra?

– Budapesti tanulmányaimat Várad és Pest között ingázva végeztem el, vagyis nem kellett visszajönnöm, hiszen a hétvégéket itthon töltöttem. Ennek több oka is volt. Feleségem, Krisztina 1990-ben megajándékozott egy gyönyörű fiúval, s amikor egyetemi tanulmányaimat elkezdtem, László már nyolchónapos is elmúlt. A székesegyházi szolgálatot sem adtam fel, csak a hétvégére korlátoztam.

Idézet
1995-ben gyermekkórust alapítottam Schola Cathedralis Vara­dinensis néven, amely 2002-ig szolgált. S közben a család is gyarapodott, 1999 óta négy gyermeket nevelünk.

 

– A zeneakadémia elvégzése után egyetemi adjunktus lett a Partiumi Keresztény Egyetemen. Tevékenysége egyre bővül…

– Az egyházzene-pedagógia szak 1996-ban indult s a szak alapítója, Ari-Nagy Éva felkért, vezessem a szak kórusát, tanítsak egyházzenét és orgonát. 1998-ig voltam a Partium kórus karvezetője, majd Berkesi Sándornak adtam át a stafétabotot. Ugyanebben az évben kezdtem el doktori tanulmányaimat a zeneakadémián, így újabb négy év ingázás kezdődött. Abban a kivételes szerencsében volt részem, hogy a Schola Hungarica tagja lehettem három esztendeig, ez idő alatt Dobszay László és Szendrei Janka vezetett a gregorián énekek világában.

– Milyen országokban játszott eddig és hogy viszonyult például az izlandi közönség az orgonajátékához? Mi volt a legfelemelőbb élménye?

Idézet
Románia, Magyarország, Németország, Finnország, Ausztria, Franciaország, Málta, az Amerikai Egyesült Államok, Norvégia, Izrael, Izland, Kanada, Svájc templomaiban hallhatták játékomat az érdeklődők.

Az izlandi közönség nagyon értékelte a koncertemet, olyannyira, hogy az egyik hallgató másfél év elteltével is tisztán emlékezett a muzsikára, annyira mély benyomást tett rá. Azóta mesterkurzust is tartottam az ottani orgonistáknak. A sok élmény közül kiemelkedik a csíksomlyói kegytemplom orgonájának felszentelése alkalmával tartott koncert, ahol az istenháza zsúfolásig megtelt hívekkel.

– Tudományos kutatásai elismertek. Napvilágot látott több zenei tanulmánya is. Említene néhányat?

– Doktori kutatásom témája: a váradi egyházmegye kántorai a 18. század közepén. Az állami levéltár kezelésében lévő püspökségi iratok tanulmányozása teljesen más megvilágításba helyezik a jelenkori eseményeket. Publikációim közé tartoznak A nemzet napszámosai a 17. század művelődéstörténetében Nagyváradon (2008); Levéltári adatok Nagyvárad 18. századi egyházzenei életéhez; Egy elfeledett ájtatosság: a negyven órai ima. Utóbbi kettő a Magyar Egyházzene című folyóiratban látott napvilágot 2000–2002 között.

– Mit jelent Kristófi János Zsigmondnak az egyházi zene és mit jelent a nagyváradi székesegyház orgonistájának lenni?

Idézet
A nagyváradi székesegyház orgonistájának és karnagyának lenni elsősorban óriási megtiszteltetés, ugyanakkor nagy felelősség is. Michael Haydn, Dittersdorf és Kersch Ferenc után a hagyományt továbbvinni nagy kihívást jelent.

 

– A Michael Haydn kamarakórust 2002-ben alapította. Dióhéjban mi a története ennek az énekkarnak?

– A kamarakórus a PKE zeneszakos diákjaiból alakult, az egyházzene irodalom alaposabb megismerése céljából. 2004-ben adtuk ki a CD-lemezeinket, amin orgonamuzsika is hallható. Salzburgban háromszor léptünk fel, illetve az olaszországi Loretóban két alkalommal vettünk részt egyházzenei fesztiválon.

– Az orgonát égi hangszerként emlegetik. Orgonamuzsika közben közelebb jön az „ég”? Van-e eszményképe?

– Az orgonista szerepe közvetíteni ég és föld között. Ez szintén nagy felelősség, feladat. Sok tényezőtől függ a megvalósulása. Nagyváradon már több ízben is hallhattuk Varga Petra egyedülálló játékát. Kétségkívül sok nagy név forog a világban, de az ő játékát találtam eddig a legmeggyőzőbbnek. Nála érezhető a „közvetítés” ég és föld között.

– Teljesnek érzi-e az életét? Mi az, amit feltétlenül tovább szeretne adni utódainak e nagynevű család szellemi hagyatékából?

– Számomra végtelen öröm zenével foglalkozni, ezért hála Istennek, nincs hiányérzetem. Nagyvárad, Bihar és a tágabb értelemben vett Erdély, a szülőföld szeretete tartotta meg eddig is a családot, s reményeim szerint ezt sikerül majd átadnom az én gyermekeimnek is.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 23., kedd

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség

A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.

Terroristagyanús futballvilág?
Terroristagyanús futballvilág?
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!
2026. június 11., csütörtök

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak

Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak
2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
2026. június 09., kedd

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható

Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható
2026. június 07., vasárnap

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják

Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják
2026. június 06., szombat

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója

Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés