Reykjavikban: „Az izlandi közönség nagyon értékelte a koncertemet, olyannyira, hogy az egyik hallgató másfél év elteltével is tisztán emlékezett rá…”
Fotó: Facebook
Kristófi János Zsigmondot, a nagyváradi római katolikus székesegyház orgonistáját mindenki ismeri a Körös-parti városban. Orgonajátékával nem egyszer nyűgözte le hallgatóságát. Jelenleg Kanadában vendégszerepel. A tengeren túlról beszélgettünk pályafutásáról, illetve az orgonáról, mint „égi hangszerről”, ami a zene nyelvén közvetít Isten és ember között.
2019. augusztus 01., 09:332019. augusztus 01., 09:33
– Művészcsaládban nőtt fel, édesapja festő, édesanyja szobrász- és kerámiaművész volt. Miért választotta a hangszert és miért nem az ecsetet vagy az agyagot?
– A zene mindig a levegőben volt. Testvéreim zongorán, hegedűn, gordonkán gyakoroltak. Hatéves koromtól fogva a bátyám minden hétfőn elvitt a váradi filharmónia koncertjeire. Innentől kezdve lenyűgözött a zene hatalma. Testvéreim kamarazenét játszottak, ez is hatott rám. A legendás zongoratanárnő,
– Sokan voltak testvérek… Milyen volt egy átlagos nap és milyen volt az ünnep Kristófiéknál?
– Minden nap volt játék, focizás, házimunka, bevásárlás.
A gyermekek egytől-egyig segítettek a kerámiatárgyak elkészítésében, voltak itt márciuskák, medálok, végzős diákok kitűzői, s ezek mind hozzájárultak a család fenntartásához. Karácsonykor mindig vártuk az angyalt. A mennyezetig érő fenyőfát csodálhattunk meg évről évre. A kisebbeket elvitték sétálni a városba, amíg a nagyobbak előkészítették az ajándékokat. Húsvéthétfőn végiglátogattuk a rokonságot, míg a leányok festették a tojásokat, várták a locsolókat.
Kristófi János Zsigmond a Szent László Ének- és Zenekart vezényli
Fotó: Szent László Ének-és Zenekar
– Mikor szólalt meg az első dallam a zongorán és miért döntött a billentyűk mellett, hiszen hegedűn is játszik?
– A zongorán az első dallamot nyolcéves koromban játszottam, ez még élénken él emlékezetemben. A hegedű csak kötelező, második hangszer volt a kilencedik osztálytól, így sohasem foglalkoztatott komolyabban.
– Hol kezdte tanulmányait és hol tökéletesítette?
– Komolyabban Kolozsváron kezdtem el foglalkozni a zongorázással, itt is érettségiztem. Fentebb említett zongoratanárom mellett nem feledkezhetem meg Demény Piroska tanárnőről, aki nemcsak kiváló pedagógus, de a népzene megszállott gyűjtője is volt egyben. A zenei írás-olvasás elsajátítása terén nyújtott óriási segítséget. Az orgonával a kántori tevékenység révén kerültem kapcsolatba. A kötelező sorkatonai szolgálat elvégzése után a székesegyház nagy múltú ének- és zenekarában sok alkalommal helyettesítettem az orgonistát, s édesapám javaslatára elvállaltam az orgonista-kántori szolgálatot. Először autodidakta módjára kezdtem el játszani a hangszeren, s egyre jobban megszerettem. A rendszerváltás után lehetőségem nyílt megismerkedni Szathmáry Lillával, aki a pesti Bartók Béla Zenei Szakközépiskola tanára volt, s mesterem lett. Az általa kifejlesztett különleges módszer elsajátítása révén kerültem közelebbi kapcsolatba az orgonával.
– Miért váltott orgonára és mi hozta vissza Budapestről Nagyváradra?
– Budapesti tanulmányaimat Várad és Pest között ingázva végeztem el, vagyis nem kellett visszajönnöm, hiszen a hétvégéket itthon töltöttem. Ennek több oka is volt. Feleségem, Krisztina 1990-ben megajándékozott egy gyönyörű fiúval, s amikor egyetemi tanulmányaimat elkezdtem, László már nyolchónapos is elmúlt. A székesegyházi szolgálatot sem adtam fel, csak a hétvégére korlátoztam.
– A zeneakadémia elvégzése után egyetemi adjunktus lett a Partiumi Keresztény Egyetemen. Tevékenysége egyre bővül…
– Az egyházzene-pedagógia szak 1996-ban indult s a szak alapítója, Ari-Nagy Éva felkért, vezessem a szak kórusát, tanítsak egyházzenét és orgonát. 1998-ig voltam a Partium kórus karvezetője, majd Berkesi Sándornak adtam át a stafétabotot. Ugyanebben az évben kezdtem el doktori tanulmányaimat a zeneakadémián, így újabb négy év ingázás kezdődött. Abban a kivételes szerencsében volt részem, hogy a Schola Hungarica tagja lehettem három esztendeig, ez idő alatt Dobszay László és Szendrei Janka vezetett a gregorián énekek világában.
– Milyen országokban játszott eddig és hogy viszonyult például az izlandi közönség az orgonajátékához? Mi volt a legfelemelőbb élménye?
Az izlandi közönség nagyon értékelte a koncertemet, olyannyira, hogy az egyik hallgató másfél év elteltével is tisztán emlékezett a muzsikára, annyira mély benyomást tett rá. Azóta mesterkurzust is tartottam az ottani orgonistáknak. A sok élmény közül kiemelkedik a csíksomlyói kegytemplom orgonájának felszentelése alkalmával tartott koncert, ahol az istenháza zsúfolásig megtelt hívekkel.
– Tudományos kutatásai elismertek. Napvilágot látott több zenei tanulmánya is. Említene néhányat?
– Doktori kutatásom témája: a váradi egyházmegye kántorai a 18. század közepén. Az állami levéltár kezelésében lévő püspökségi iratok tanulmányozása teljesen más megvilágításba helyezik a jelenkori eseményeket. Publikációim közé tartoznak A nemzet napszámosai a 17. század művelődéstörténetében Nagyváradon (2008); Levéltári adatok Nagyvárad 18. századi egyházzenei életéhez; Egy elfeledett ájtatosság: a negyven órai ima. Utóbbi kettő a Magyar Egyházzene című folyóiratban látott napvilágot 2000–2002 között.
– Mit jelent Kristófi János Zsigmondnak az egyházi zene és mit jelent a nagyváradi székesegyház orgonistájának lenni?
– A Michael Haydn kamarakórust 2002-ben alapította. Dióhéjban mi a története ennek az énekkarnak?
– A kamarakórus a PKE zeneszakos diákjaiból alakult, az egyházzene irodalom alaposabb megismerése céljából. 2004-ben adtuk ki a CD-lemezeinket, amin orgonamuzsika is hallható. Salzburgban háromszor léptünk fel, illetve az olaszországi Loretóban két alkalommal vettünk részt egyházzenei fesztiválon.
– Az orgonát égi hangszerként emlegetik. Orgonamuzsika közben közelebb jön az „ég”? Van-e eszményképe?
– Az orgonista szerepe közvetíteni ég és föld között. Ez szintén nagy felelősség, feladat. Sok tényezőtől függ a megvalósulása. Nagyváradon már több ízben is hallhattuk Varga Petra egyedülálló játékát. Kétségkívül sok nagy név forog a világban, de az ő játékát találtam eddig a legmeggyőzőbbnek. Nála érezhető a „közvetítés” ég és föld között.
– Teljesnek érzi-e az életét? Mi az, amit feltétlenül tovább szeretne adni utódainak e nagynevű család szellemi hagyatékából?
– Számomra végtelen öröm zenével foglalkozni, ezért hála Istennek, nincs hiányérzetem. Nagyvárad, Bihar és a tágabb értelemben vett Erdély, a szülőföld szeretete tartotta meg eddig is a családot, s reményeim szerint ezt sikerül majd átadnom az én gyermekeimnek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!