Ennyi maradt a nehezen megközelíthető kilencszáz éves várból
Fotó: Demján László
Az egykoron Torda vármegyéhez tartozó Torockó és Torockószentgyörgy a Maros jobb oldali mellékvize, a Torockó patak mentén fekszik. Habár földrajzi szempontból a Maros medencéjéhez tartozik, sokkal szorosabban kötődik az Aranyos vidékéhez. Induló sorozatunkban neves erdélyi családok várait és a mára fennmaradt várromokat mutatjuk be.
2020. július 12., 09:562020. július 12., 09:56
2020. augusztus 15., 09:322020. augusztus 15., 09:32
A 13. század végén, amikor Torockó az írott forrásokban megjelenik, a torockószentgyörgyi vár az Ákos nemzetségből származó Torockai család birtokában volt. Torockai Ehellős a legkorábban ismert személy, aki birtokosként tűnik fel. Az adatok azonban mindössze a 13. század második felére utalnak, vagyis a mongol támadás utáni időszakra.
Amikor V. István király az Aranyos földjét a kézdi székelyeknek adományozta, a Torockai család itt már birtokos volt. Ekkor kezdődik el az a sajátos erdélyi történelmi helyzet, hogy a Székelyföldtől távolabbra esik a hetedik székelyszék, Aranyosszék.
Elképzelhető, hogy a vár létrejötte a környék fakitermelésével áll kapcsolatban, ami a Maroson lebonyolított sószállításhoz volt szükséges. Nincs kizárva, hogy a későbbiekben Torockóra oly jellemző vasércbányászat is ekkor indult meg.
Torockó gyéren lakott vidék volt, ahol az 1285-ben is visszatérő tatárok alapos pusztítást végeztek. A család mindvégig komoly erőfeszítéseket tett itteni birtokának benépesítésére, és egymás után jelentek meg a környék falvai. Számuk a 15. században tízre emelkedett. A Torockó mellett létesült Torockószentgyörgy lehetett az egyik legkorábbi, amely templomának védőszentje révén különült el nevében Torockótól.
Ebből nőtte ki magát Aranyosszék. Az átlagemberek többsége ma csodálkozva tekint a vidék székely voltára, mert a tömbszékelységtől különálló falvakban mára alig maradt székelységre utaló tárgyi és szellemi emlék.
Várromok az enyészet útján. A várat 1704-ben Tiege báró osztrák csapatai vették ostrom alá, ágyúval lövették, majd elfoglalták és felrobbantották
Fotó: Demján László
Torockótól alig 4 km-re délre, az út jobb oldalán hegyekkel három oldalról körülvett, nehezen megközelíthető magaslaton találhatók a torockószentgyörgyi vár tekintélyes romjai. Az észak-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár alsó és felső részből áll. A téglalap alakú déli végét lezáró hatalmas sziklafal délnyugati sarkától kiinduló mintegy 2,5 méter vastag nyugati várfalat keskeny bejárati kapu szakítja meg, amely a hosszúkás udvarba vezet, aminek a keleti oldalát is a sziklafal védelmezte. Így épül egybe természet és emberi alkotás – mindkettő a megmaradás védelmét szolgálva. A várudvar északi részét három helyiségből álló épületsor foglalja el, amelynek keleti fala egyben az alsó vár védőfala. A harmadik helyiségből egykor kötélhágcsó vagy elmozdítható falépcső vezetett a helyiség falával egybeépített vastag, körülbelül 12x12 méter alapméretű, megközelítően 2,5 méter falvastagságú négyzetes lakótorony első emeletén lévő bejáratához.
Kiss Gábor az Erdélyi várak és várkastélyok című munkájában említést tesz arról, hogy
A torony a múlt század közepén még ötemeletes volt, de az emeleteket elválasztó födémek gerendafészkeinek nyomai szerint eredetileg egy emelettel magasabb lehetett. A tornyot védőfal vette körül, amelyből ma már csak az északi részen figyelhető meg egy félkör alakú alapfalmaradvány. Örök rejtély, hogy a vár épült-e fel előbb és mellé a falu, vagy fordítva, de Torockószentgyörgy múltjában a kettő mindig együtt élt.
A felső várat az alsó vártól elválasztó sziklafal nyugati végében épült kapun keresztül lehetett megközelíteni. A bejáratot nem kaputorony, hanem a közelében épített elővédőmű védelmezte, amelynek ma már csak a maradványai vannak meg. A felső vár kapuja egy udvarba vezet, amelynek déli oldalát négyzetes torony védelmezte. Ettől északra helyezkedett el a háromemeletes palotaszárny a lovagteremmel, ebédlővel, lakó- és hálószobákkal. A vár elődeink igényes és színvonalas életéről vall.
Az épületsor a felső vár északkeleti szögletén, az alsó várat elválasztó sziklafal tetején épült több emeletnyi toronyhoz csatlakozott. A torony három oldalfala azonban az 1860-as években leomlott. A palota bejáratát a falszorosból lehet megközelíteni, és a toronytól számított harmadik helyiségbe vezet. A palotaszárny belső terei egymásba nyílnak. Ablakai elsősorban a meredek sziklára tekintő keleti oldalon sorakoznak. A keleti ablak könyöklője alatt három gyámkő sorakozik, ami külső erkélyre utal. Habár a többi ablakok megrongálódtak és a gyámkövek nyoma sem figyelhető meg, nincs kizárva, hogy a keleti oldalon több ilyen erkély létezett.
A várfal egyik nyílásán keresztül a távolban jól kivehető Torockószentgyörgy
Fotó: Demján László
A nyugati oldalon mindössze a déli sarkú helyiség rendelkezik ablakokkal. A palotaszárny folytatásában a terepviszonyokhoz igazodó újabb kétszintes építményt emeltek, amit Orbán Balázs jobb híján bástyának nevezett el. Habár a korábbi palotaszárnyhoz kapcsolódik, ezzel mégsem kommunikál, hanem külön bejárata van a nyugati oldalon. Ez a helyiség lényegében a vár legdélebbi részét képezi. Nyugati sarkából várfal indul, amely egy újabb és nagyobb nyugati udvart határol el. Tulajdonképpen az új udvar olvasztotta egységbe a korábbi palotaszárnyat és a „bástyát”.
A palotaszárny helyiségeit és a bástyák emeleteit elválasztó födémek beomlottak, a védőfalak egy része pedig összedőlt. Ennek ellenére a szentgyörgyi vár tekintélyes maradványai több helyen majdnem két emelet magasságban, ablak- és ajtó részletekkel állnak ma is.
A vár története a kezdetektől
Torockószentgyörgy várának alapjait az Ákos nemzetségből származó Toroczkai Vencel vette meg, akinek vezetésével a kézdi székelyek 1285-ben a Székelykő várát ostromló tatárokat elüldözték, ezért IV. László királytól 1289-ben adományként megkapták a Castrum Turozkeut. Az oklevél tanúsága szerint a király azzal a feltétellel adta oda a várat székelyeknek, hogy azok az Aranyos földjén éljenek. Ismereteink szerint azonban létezett egy korábbi vár is, amely 1253 és 1272 között épült. Írott források és igazolások szerint itt kezdődik el az aranyosszéki székely falunak mintegy kilenc évszázados történelme. Későbbi okleveles adatok szerint az alsó vár délkeleti részei 1470-ben épültek, és feltehetően ugyanebben az időben építették össze a lakótornyot a tőle délre emelt helyiségekkel, amelyet egy 1492. évi oklevél a vár elé épített toronyként említ. Kelemen Lajos szerint a lakótoronyhoz csatlakozó kétemeletes épületrészt I. Lajos király idejében építették. A várat 1470-ben Castrum Thorozkozentgywrg, 1473-ban pedig Castrum Thorozko Zenthgewrg alakban említik, és századokon át a Toroczkai család birtokában volt. Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés Szentgyörgy várát is felégette. Toroczkai Ferenc 1516-ban II. Lajos királytól birtokaira új adománylevelet kért és kapott. A Thoroczkai család által folyamatosan lakott várat 1704-ben Tiege báró osztrák csapatai vették ostrom alá, ágyúval lövették, majd elfoglalták és felrobbantották. Ezután a vár elhagyatottan, lakatlanul állt és pusztulásnak indult.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Nagy-Bodó Tibor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!