Reményik Sándor (balra) családja körében 1927-ben, Kolozsváron
Fotó: Archív
Reményik Sándor születésének 130. évfordulóján a költő sírjánál tartottak megemlékezést tisztelői Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben.
2020. szeptember 18., 22:002020. szeptember 18., 22:00
Mintegy ötven személy volt jelen a Házsongárdi temetőben a költő sírjánál, hogy fejet hajtson Reményik Sándor előtt születésének 130. évfordulóján. Sajnos a járványhelyzet ebben az esetben is visszatartotta az embereket a gyülekezéstől, így viszonylag kevesen vettek részt az eseményen. Az emlékünnepség az Essig József által vezetett Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány és a Klikk Art Centrum szervezésében jött létre.
Reményik egész élete a kincses városhoz köthető, hiszen itt született 1890. augusztus 30-án, és itt is hunyt el 1941. október 24-én. Felvidéki szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, édesapja, Reményik Károly kora híres építészmérnöke volt. Sándor a Kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Oklevelet nem szerezett, mert a polgári állás helyett irodalmi hivatást akart vállalni. A református kollégiumban, de főképp az egyetemen szövődtek kedves barátságai, többek között Olosz Lajossal és a későbbi híres íróval, Makkai Sándor református püspökkel. Velük később a kisebbségi életben újra találkozott komoly nemzetépítő munka során.
Emlékezők Reményik sírjánál a kolozsvári Házsongárdi temetőben
Fotó: Mezei Elemér
Első prózai írásai az ősei szülőföldjének számító Dobsinán, a Dobsina és Vidéke című hetilapban jelentek meg a Nagy Háború első éveiben. Az első verseskötetét, a Fagyöngyöket is itt nyomtatta ki 1918-ban. Gyenge egészségi állapota ellenére igen termékeny költő volt, szinte évente jelent meg újabb verseskötete. A versírás mellett 1921-ben Pásztortűz címmel irodalmi, művészeti és társadalompolitikai hetilapot indított, amelynek főszerkesztőként vagy szerkesztőként haláláig hű munkatársa marad.
A megemlékezésen Nagy Béla nyugdíjas mérnök, Reményik életének és pályájának kutatója elevenítette fel a költő életének egyes szakaszait, írói munkásságát. A sírnál mondott beszédében egyebek mellett megemlékezett arról, hogy
A kétszeres Baumgarten-díjas költő még megérte ugyan a második bécsi döntést, amelyet az általános euforikus hangulatban visszafogottan fogadott. Kántor Lajos megfogalmazásában „a nemzeti gyűlölködést érvelően elutasító Korszerűtlen – valójában nagyon is korszerű – versek az életpályát lezáró termés.”
Nagy Béla metszete Reményik Sándorról
Fotó: Reményik Sándor – Nagy Béla metszete
Ahogyan Nagy Béla a sírnál mondott beszédében is megfogalmazta: a két világháború között, különösen az erdélyi magyarság körében nagy népszerűségnek örvendő költőt „az impériumváltás idején született, Végvári néven közölt versei, illetve a költészetét átható transzcendens érzület miatt a kommunista diktatúra idején a közismeretből méltatlanul száműztek”. Az ízig-vérig erdélyi költő rövid életének, negyedszázadnyi irodalmi munkásságának gyakran önpusztító útja a nemzetféltő és a magyar Erdély sorsáért aggódó versektől a Kós Károly által meghirdetett transzilvanista eszmeiségtől áthatott „korszerűtlen” versekig vezet – hangsúlyozta Nagy Béla.
A kezdeti, már-már petőfies, harcias kiállás a magyar erdélyiségért néhány év múlva a megnyugvás és a megbékélés, a közös erdélyiség hangjává szelídül. A Végváriból Reményikké lett költőről így ír Babits Mihály: „egy halk, magányos, egyéni töprengésekben élő, inkább elmélkedő és szemlélődő, mint szenvedélyes vagy szónoki hajlamú ember…, s ez ugyanaz a költő, aki páratlanul válságos években egy honfilázban égő ifjúság leghangosabb lelkesítője tudott lenni!”
Nagy Béla szerint Reményik Sándort joggal nevezhetjük a legerdélyibb költőnek, de ahogyan Babits is rámutatott, „a legsajátosabb erdélyi érzések akkor minden magyar érzései voltak.”
Beszédének befejezéseként a Reményik-kutató Gy. Szabó Bélát idézte, aki így emlékezett vissza barátjára és munkatársára:
Életművének ismerői szerint Reményik Sándort személyes és történelmi szenvedésekben megtisztuló, példaértékű életéért és ebből az erőből kincsként születő verseiért tisztelték kortársai. A magyar lírában kevesen tudtak ennyire természetes hangon annyi értékes gondolatot és nemes érzelmet közvetíteni, mint ő.
Hazája elvesztése súlyos depresszióba ejtette Reményiket, a morfium csapdájába esett. Hónapokat töltött szanatóriumokban, és a húszas évek derekától úgy érezte, népe felmorzsolódása is elkerülhetetlen. A kor szintjének megfelelően elektrosokkal felérő inzulinsokkal kezelték. Egy ilyen alkalommal, 51 éves korában 1941. október 24-én Kolozsvárott halt meg.
Életét egymásra hatóan két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Az iskolában tanult történelmi és irodalomtörténeti anyaghoz járult a családi környezet, amelyben jellemet formálóan élt a 48-as szabadságharc eleven emléke. Édesanyja nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom értője is volt.
A költő sírjánál tartott megemlékezésen áhítatot mondott Bibza Gábor esperes, Albert Júlia, Sinkó Kalló Katalin és Szőcs Judit a költő verseiből mondott el néhányat. Az emlékünnepség koszorúzással ért véget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!