A mezőörményesi kastély tágas árkádjait mára kikezdte az idő vasfoga
Fotó: Demján László
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk ezúttal a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
2021. március 06., 17:562021. március 06., 17:56
Mezőörményes történelme sok más Kárpát-medencei település történetére hasonlít, amelyet a magyar királyok alattvalóiknak adományoztak. A birtokot 1329-ben I. Károly király a Hontpázmány nemzetségbeli Pogány Istvánnal cserélte el. A cserét bizonyító okmányból fény derül Örményesbirtok történetére is. A település később visszaszállt a királyra, miután László vajda fellázadt uralkodója ellen. 1369-ben I. Lajos király engedélyt adott Zyluasi Sumbur fia Gyulának, hogy leánya, Katalin leánynegyedét – amelynek Örményes is része volt – ne pénzben, hanem földben adja ki, lévén, hogy a lány birtoktalan emberhez ment férjhez.
A tordai közgyűlésen 1372-ben Szentgyörgyi István, Zyluasi Sumbur fia Gyula elárvult unokáinak, Balázsnak és Sandurnak a gyámja, megvádolta a fiúk nagynénjét, Katalint, hogy az őt megillető leánynegyednél nagyobb részt foglalt el. A vádat alátámasztandó egy I. Lajos pecsétje alatt 1370-ben kelt pátens oklevelet mutatott be. A vádra Katalin férje, Miklós a kolozsmonostori apátság konventjének ügyvédvalló oklevelével válaszolt, amely igazolta, hogy Gyula birtokaiból csak a feleségét jog szerint megillető részt kapták. A helyzetet megoldandó László erdélyi alvajda utasítást adott a kolozsmonostori apátságnak, hogy Gyula testvérének, az elhalálozott Petheunak a birtokrészeit – amelybe Örményes is benne foglaltatott – iktassák az elárvult fiúkra.
Levéltári forrásként Örményesről fennmaradt egy 1638-ban, valamint 1721-ben készített leltár szövege. Az okirat a ma is álló kastély elődjeiről tesz említést.
amikor a fejedelemasszony Görgénybe utazott. Az 1721-es leltár szerkesztője az ,,igen friss” kőépületet járta végig és részletesen leírta a ,,hosszú palota” külsejét és berendezéseit: az épület emeletes volt, deszkás tornáccal. Ezt alakították át a ma is álló barokk kastélyra.
Az épület az utcafrontról: a hosszú évek óta lakatlan kastély mielőbbi felújításra vár
Fotó: Demján László
Az udvarház II. Rákóczi György idején tulajdonost váltott: előbb a Barcsai, majd a bonyolult birtokjogi előzmények után a (losonczi) Bánffy család tulajdonába került. A kastélyt Bánffy Dénes 1668-ban korszerűsítette és felújította. Az 1721-ben Bánffy György megbízásából készült leltár rögzíti a kastély és a körülötte levő épületek 18. század eleji állapotát. A leírás szerint a falu déli részén, egy nádastó feletti teraszon helyezkedett el. Kerítés vette körül, amelyen kelet felől fából készült, faragott kétosztatú kapu nyílott, felette őrházzal. Az őrház két oldalán a tömlöc és a kolcsárház, valamint egy sövényből font kis méretű darabontház állt.
Az első udvarház építőjéről és az építkezés idejéről nem szól a krónika, de az biztos, hogy Mezőörményest 1336-ban a Gyula-Zsombor nemzetségből való birtokosok tartották fent. A 17. században már a Rákóczi családé, majd a Bánffyaké volt. Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében arról ír, hogy a kastélyt I. Rákóczi György építtette át 1643 és 1645 között az akkor divatos pillérszerű kőlábakra az azokat összekötő boltíves megoldással.
Kiváló építészeti munkájáért II. Rákóczi György magyar nemesi címmel jutalmazta.
A kastély két épülete az udvar közepén helyezkedett el. A „kőpaloták” épülete – a minden bizonnyal ma is álló, erőteljes későbarokk átalakítások nyomát magán viselő kastély magja – egy kőalapozású, hosszanti elrendezésű, homlokzatával dél fele néző, emeletes épület volt. Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár adatai szerint a homlokzat mentén egy nem sokkal korábban, kőből épült nyitott tornác állt, amelynek keleti végében nyílt a bejárat. A földszinten hat faragott gerendás mennyezetű szoba épült a kastély lakói számára.
Az első helyiség, vagyis a „hosszú palota” falát három, a többiekét egy-egy kőkeretes ablak tagolta. Az emeletre kettős, tölgyfakorlátos kőlépcső vezetett. Tőle jobbra egy téglából épült, faragott kőpárkányokkal tagolt, sisaktetővel – „gombos torony” – fedett filagória helyezkedett el. A korabeli leírások alapján a kőlépcső tetejéről az első emelet helyiségeit lehetett megközelíteni, ahol összesen hat szoba volt, ezek közül kettőhöz egy-egy árnyszék kapcsolódott, és közöttük nagyobb terem helyezkedett el.
A nyugati oldalon egy újabb, gerendavázas szerkezetű filagória helyezkedett el, amelyhez egyszerű kialakítású falépcső csatlakozott. Az épület cseréptetőt kapott, alatta többosztatú pince húzódott vakolatlan kőfalakkal.
A kastély kisebb méretű, zsindellyel fedett épülete, az úgynevezett „contignációs” épület feltételezhetően az 1648-ra elkészült épülettel azonos, későbbi története azonban tisztázatlan. A leltár által részletesen leírt, a kastély udvarán található melléképületek nem maradtak fenn. A kastély szomszédságában ma is látható gabonás később épülhetett, feltételezhetően azonos az 1796-ban felépült kőalapozású, téglafalú gabonással.
A jelenlegi épület homlokzatát uraló klasszicizáló későbarokk elemek egy nagyméretű 18. század végi átalakításról tanúskodnak, ezzel kapcsolatosan azonban szintén nem maradtak fenn források. Az épület a 19. század elején több alkalommal kisebb méretű felújítási munkálatokon esett át. Egy ilyen átépítés során négy szobáját újraboltozták, többször javították a tetőzetet, a fedélszéket, illetve kicserélték a nyílászárókat.
(befejező része a következő lapszámunkban)
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!