Bogár Gyula az 1951-ben kiállított katonakönyvében
A magyar fővárost 76 évvel ezelőtt ostromolták a szovjet csapatok. Bogár Gyula világháborús honvéd átélte a harcok egy részét, majd civilruhába öltözve megmenekült. Részt vett az 1956-os forradalomban is, ezt követően pedig az Egyesült Államokba vándorolt. Visszaemlékezésében a frontharcok poklát idézi fel.
2021. február 11., 18:172021. február 11., 18:17
2021. február 12., 11:192021. február 12., 11:19
,,Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő. Lőni kell őket, ami nem segít, talán a kézigránát megment. Elvesztetted emberi mivoltodat, állati szint alá süllyedtél, mivel azok nem gyilkolják egymást. Sikerült megmenekülnöd, de mi lesz holnap, miért van ez így? Nincs válasz” – írja 2021 februárjában az Egyesült Államokból postázott levelében Bogár Gyula, aki küzdött Budapest ostrománál és 1956-ban is. Más mércével méri az orosz fogságban lévő foglyokat, mint aki a labdát rúgta a stadionban, vagy aki a parlamentben politizál.
Jött a rata, a ruszki repülő. A széles utcában a házak között szaladsz, ha tudsz, a kapuk zárva. Biztosan meglátott, mert lőtt. Szikrázott az aszfalt a közelemben, beestem a kapualjba. Nehéz volt felkelni, de a közelben robbantak a gránátok, a tetőkről röpködtek a cserepek, dörgött az ég. Teljesítettem állampolgári kötelességemet. Isten segedelmével megmenekültem a földi pokolból, mert Budapest ostroma rosszabb volt, mint a pokol.
Budapest valódi ostromát nem lehet leírni. A városok között, ahol harcok voltak, Budapesten halt meg a legtöbb szovjet katona. Magam sem tudom elképzelni, hogyan menekültem meg. Azt, hogy katonának jelentkeztem, csak nagynéném tudta, akinél akkor laktam. Később a sorozottakat is büntették, az önkénteseket duplán. Így elkerültem a börtönt, a munkatábort.
János bátyám is önként jelentkezett repülősnek, 1943-ban vitték ki a frontra. Tábori lapokon értekeztünk, de csak annyit, hogy jól vagyunk. Nem tudtam soha, hogy ő hol van. 1944. december 2-án vittek a frontra ponyvázott teherautóval, hátul nyitva. Én baloldalon, az utolsó helyen ültem. A Keletinél lassult a forgalom, szembe hasonló teherautóval katonák jöttek. Felismertem bátyámat, kiáltok: „János!” Ő visszakiált: „Gyula, hova mentek?” „A frontra” – kiáltom, de máris eltávolodott a teherautó. Több mint hat hónapig nem tudtunk egymásról. Szerencsére ő is elszökött a ruszkiktól. Hihetetlen találkozás volt. Ha mindketten nem a hátsó ülésen ülünk, s nem nézünk ugyanabba az irányba, elkerültük volna egymást.
A világ legmagasabb magyar szabadságharc emlékműve Los Angelesben
Én az első rohamzászlóaljhoz kerültem, amelyet főleg a ruszki áttöréseknél vetettek be. A tűzkeresztséget Csepelen éltem át, ahol [Szálasi-]röppentyűt és lidércet használtunk, amely meglepte a ruszkikat, és egy hétig csendben maradtak. Majd a fiatalokat Németországba rendelték az új fegyverek kiképzésére. Szőnynél kaptunk légitámadást, gyalog vonultunk Észak-Komáromba.
Megtudtuk, hogy az oroszok be akarják keríteni Budapestet. A vezetőség nyílt parancsot adott minden szakasznak, hogy leállíthassunk mindent, ami Pest felé tart. Dorognál két tűz között szerencsésen áthaladtunk a teherkocsival, karácsony hajnalán a Lánchídhoz értünk. Onnan gyalog a Rákóczi útra mentem, ahol nagynéném meglepődve és örömmel fogadott. A fáradtságtól hamar elaludtam. Másnap a Krisztina körúton a magyar I. hadtestparancsnokságon jelentkeztem:
A Városliget után a lőszer és az élelem fogytán volt. Élelmet sokszor a civilektől kaptunk, a lőszert halott bajtársainktól vettük el, cserélgetve a fegyvert, amelyikhez több lövedék volt. Leírhatatlan, amit a Nagykörútig tartó visszavonulás alatt éltem át. Sem éjjel, sem nappal nem volt egy csendes óra. Az oroszok éjjel jöttek bombázni a Sztálin-gyertyák fényénél. Közben dörögtek az ágyúk, ropogtak a fegyverek. Tudtuk, láttuk, hogy a ruszkik agyonlövik, aki megadja magát. Aki súlyosan megsebesült, ha tudta, agyonlőtte magát, vagy kérte bajtársát, hogy végezzen vele. Irigyeltem azt, akit úgy ért a lövedék vagy a szilánk, hogy rögtön meghalt.
1945. január 12-én át kellett Budára vonulni, de a befagyott Duna jegét a Lánchídnál lőtték a ruszkik, feltörték a jeget. Az Erzsébet téren gyülekeztünk. Másnap éjjel újra próbálkozás volt az Erzsébet hídnál. A Rákóczi út 17-ben laktam, engedélyt kaptam eltávozásra este nyolc óráig. Nagy volt az öröm nagynénémmel találkozni, aki ellátott élelemmel, de én a kimerültségtől szinte állva elaludtam.
A rendelet szerint 1945. február 25-ig minden házban be kellett jelenteni, aki katona volt. Szilasi István házfelelősként azt mondta, ha elmegyek, nem jelent be. Négy napig gyalogoltam, főleg éjjel, Gyöngyösig.
Még 38 km-re voltam az otthontól: hóban, földeken vánszorogtam két botra támaszkodva. Végül feljutottam egy szekérre. Késő délután értem haza: nagy öröm és sírás volt a találkozás, vagy hét hónapja nem tudtunk egymásról. Az otthoniak hallottak Budapest ostromáról, de nem tudták, hogy katona voltam. A kimerültség miatt az alvást próbáltam bepótolni.
Bogár Gyula amerikai otthonában
Rokonok, szomszédok várták az ébredésemet, és elmesélték, hogyan menekültek meg a ruszkiktól. Az is elmondták, ki a pártelnök, a párttitkár. A hazaérkezett katonákat összeszedték, másokról nem hallottak. Jó, hogy ezt megtudtam: azt mondtam, tűzoltószolgálatra voltam beosztva, de bombáztak, és nem volt mivel tüzet oltani, az óvóhelyen töltöttük az időt. Pár hónap múlva visszamentem a munkahelyemre, ahol azt mondtam, vidéken, a szüleimnél voltam.
A németek sem hitték, hogy a kapitalisták megmentik a kommunistákat. Minden hívő ember bízott Istenben, hogy nem fogja megengedni az istentelen kommunizmus elterjedését a világon. A németek előbbre álltak az atombomba gyártásával az Egyesült Államoknál. Ha nem bombázzák le a telepüket '44 nyarán, kész az atombomba. Időnyerés miatt volt tehát az ellenállás. A magyar kormány tudta, hogy mi a kommunizmus, s attól akarta megvédeni a népet. Aki ismerte a kommunizmus borzalmait, az hajlandó volt az életét feláldozni, hogy megszabaduljon tőle. Én az apámtól ismertem meg. Sajnos sokan voltak, akik eladták a testüket, lelküket, becsületüket a kommunizmusnak. Azokkal nem fog időt tölteni Szent Péter.
Bogár Gyula
Az Abaúj megyei Selyeben született 1927. január 4-én. 13 éves korában Budapestre került továbbtanulni. Leventeként katonai kiképzést kapott. 1944 júniusában önként jelentkezett katonai szolgálatra. Budapest ostroma után többször elfogták a szovjetek, de mindannyiszor megszökött. Öt esztendeig az Ipartervben dolgozott, Magyarországon sohasem volt párttag. ,,1956-ban megpróbáltuk megszüntetni a népet elnyomó kommunista és szovjeturalmat, szabadságot, függetlenséget kivívni. Nem bosszúból fogtunk fegyvert, hanem kötelességből. Szomorú, hogy a sok küzdelem és véráldozat nem hozta el a magyar nép szabadságát és jobb jövőjét” – fogalmaz. Az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált, Los Angelesben megtervezte a világ legmagasabb magyar szabadságharcos emlékművét. Jelenleg Hawaii-on él.
Kelemen Miklós
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!