A Lázár-kastély Szárhegyen: a székely felkeléseket támogató főnemesek többször is kegyvesztetté váltak
A Szapolyai János erdélyi vajda által kemény kézzel levert székely lázadások fővesztéssel és birtokkisajátításokkal jártak. A mohácsi vész után a János királlyá választott erdélyi vajda békülékenyebb politikát folytatott a székelyekkel.
2018. december 06., 13:582018. december 06., 13:58
2018. december 06., 13:592018. december 06., 13:59
(folytatás 47. lapszámunkból)
Szapolyai János számára ismeretlenek voltak az erdélyi társadalmi viszonyok, főképpen a székely szabadságjogok. Erdélyi vajdaként és székely ispánként nem vette figyelembe a székely jogrendszert. A gyalogokat és lófőket jobbágyoknak tekintette. 1510. novemberi kinevezése után tört ki a csíki és a gyergyói főemberek elleni lázadás, akik a vajda szolgálatában visszaéltek hatalmukkal. Szapolyai János nem vonta le az 1510 végén kitört felkelések tanulságait, és továbbra is zsarnoki módon viszonyult a székelységhez. Ez vezetett el az 1519–1521 közötti székely lázadáshoz.
1519. januárjában a hét székely szék gyűlést hívott össze Székelykeresztúrra a vajda elleni összefogás jelszavával, ahol felszólították Torda vármegye nemességét, hogy a közöttük fennálló írott kötelezettség értelmében gyűljenek össze Tordán. A székelyek 1519 tavaszán lázadtak fel. A mozgalom központja ismét Csík és Gyergyó volt. A lázadás leverésére Szapolyai János Budáról jött Erdélybe hadaival. Június közepén Székelyudvarhelyről levelet küldött Brassó város tanácsához: a Csíkban dúló lázadás leverésére 300 lovast és 50 puskás gyalogot kért segítségül. Szapolyai a király nevében szólította fel a szász várost segélynyújtásra, úgy állítva be az eseményeket, mintha a székely felkelés nem ellene, hanem a király ellen irányulna.
Eldöntötték, hogy a felkelők fejüket s javaikat is elveszítik, családjaikat pedig kiűzik Székelyföldről. Csak a vajda és a székely főurak kegyelmezhetnek meg bárkinek. A prázsmári határozat és egyezség betartását azokra nézve is kötelezőnek tartották, akik a gyűlésen nem vettek részt.
A székely főrendiek egy részével és a szász székek támogatásával Szapolyai Jánosnak rövid időre sikerült elfojtani a székelyek lázadását, azonban Budára való távozása után 1520 januárjában újra kitört a felkelés. A csíkiakhoz csatlakoztak a háromszéki közszékelyek is, akik a vajdával szövetkező áruló főrendieket kiűzték a székből, birtokaikat és házaikat feldúlták. A menekülő főurakat Brassó város tanácsa fogadta be.
A lázadók azonban legyőzték az ellenük induló alvajda seregét, és Udvarhely felé vették útjukat, hogy az ottani felkelőkkel egyesüljenek. A vajda váratlanul visszatért Erdélybe és csapatait Udvarhelyen vonta össze. A lázadók a Homoród völgyében gyülekeztek. Az ütközetre Darócz és Homoródszentpál között került sor. A véres csatában mindkét részről sokan életüket vesztették, de végül a túlerőben lévő Szapolyai János seregei győztek. A vajda a felkelők elfogott vezetőit kivégeztette, akiket pedig nem tudott elfogatni, vagyonukat elkoboztatta, és párthíveinek adományozta.
A lázadás 1520 decemberében ismét kitört. Szapolyai Jánosnak csak 1521 februárjában sikerült levernie a felkelést. A vajda a februári marosvásárhelyi gyűlésen száműzetéssel és vagyonelkobzással büntette a lázadókat. A felkelés végleges leverését bizonyítja az a tény, hogy Brassó tanácsa február végén a székely felkelés leverésének hírére köszönetét fejezte ki a vajdának.
A székely felkelések során Lázár Ferenc és Lázár János főurakat a felkelők vezéralakjaiként tartották számon.
Ezt használta ki Marosszéken Tóth Miklós fia, János, aki a vajda és az alvajda segítségével megpróbálta visszaszerezni benefalvi jobbágyait. Próbálkozásukat siker koronázta.
1519. szeptember 5-én Székelyvásárhelyen Szapolyai János Barabási Lénárt alvajdájával és Marosszék tizenkét esküdt székbírójával Benefalva szabad székely lakosait Tóth Miklós fiának, Jánosnak a jobbágyaivá süllyesztette ítéletében. Lázár János és Lázár Ferenc apja, Lázár András a székely nemzetgyűlésen támogatta a jobbágysorba került benefalviak szabad státusának visszaszerzését. Ezért, illetve a székely felkelésben játszott szerepükért a vajda törvényszéke hűtlenségi bűnben fej- és jószágvesztésre ítélte őket. A Lázár család Kisfalud birtoka esetében a jószágvesztés a helység határának Székelyvásárhely felé eső fele részére vonatkozott. Szapolyai annyira tartott a Lázár családtól, hogy a felkelés végső leveréséig ezt a birtokrészt nem merte odaadományozni senkinek. 1521. február 18-án ezt Szentgyörgyi Tóth János, néhai Miklós fia és örökösei kapták meg. A kiváltságlevél szerint a két Lázár testvért székelyek házainak a fölégetése és széthányása miatt marasztalták el örökös hűtlenségben.
Szapolyai Jánosnak a székelyekhez kötődő viselkedése alapjaiban változott meg a mohácsi csata után. A királlyá választott erdélyi vajda rájött arra, hogy uralkodói hatalma megtartásához a székelyek katonai erejére is szüksége van. Változás állt be Lázár Ferencnek és Lázár Jánosnak az uralkodóhoz való viszonyulásában is. Lázár Ferenc a mohácsi vész után egy ideig János király pártján állt, ezért Erdélyben több jószág is tulajdonába került. Királyi adományként megkapta Vécs várát, a tekei birtokot és Szászerkedet, 1528-ban pedig az övé lett a Komárom megyei Bikal jószága is. Felesége, a szászfülpösi Bykli Katalin révén Lázár Ferenc birtokai Szászfülpösre is kiterjedtek.
amit a Habsburg ellenkirálynak az erdélyi három nemzetbeli párthívei legfőbbjeihez, Bethlen Elekhez, Pempflinger Márkhoz és Lázár Ferenchez írt levele bizonyít. Ebben tudatja, hogy erdélyi vajdává nevezte ki Perényi Pétert.
Szapolyai Jánostól való elpártolásáért 1529-ben Báthory István erdélyi vajda – aki időközben Erdély nagy részét visszafoglalta Szapolyai részére – elfogatta a szárhegyi főembert. Lázár Ferenc elvesztette Székelyföldön kívüli birtokainak egy részét, köztük a vécsi kastélyt is. Ezt János király 1529. július 22-én Lippán kelt adománylevelében Ártándi Pál máramarosi főispánnak és testvérének adományozta.
Lázár Ferenc később János királytól mégis kegyelmet kapott. 1536. március 27-én Szapolyai arra utasította a kolozsmonostori konventet, hogy Gyergyai Lázár Ferencet iktassa be a felségsértő Harinai Farkastól a Kolozs vármegyei Akna nevű helységben elkobzott részjószágba. Ennek ellenére 1536-ban Majlád István – János király erdélyi vajdája – mégis elfogatta Lázár Ferencet, és 1536. április 24-én lefejeztette. A szárhegyi főember kivégzése gyergyói, csíki és kászoni birtokait testvére, szentannai Lázár János örökölte, aki bár Marosszéken lakott, megkapta Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek királybíróságát is.
Ebben az időszakban igen gyakori volt Erdélyben János király és Ferdinánd párthívei között a jószágok elfoglalása és fegyveres erővel történő visszavétele. Ennek az állapotnak akart véget vetni 1534 őszén a János király által összehívott erdélyi országgyűlés. Az elfogadott határozatok értelmében a két király közötti harcok alkalmával elfoglalt jószágokat – mindenkinek, még a hűtleneknek is – vissza kellett szolgáltatni. Az 1534-es évi törvénycikkek alapján és János király kegyelemlevelében bízva Lázár Ferenc és Lázár János 1535 elején a Szentgyörgyi Tóthoktól visszafoglalta Kisfaludot törvényes székely örökségként.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!