Kihalt étterem. A Tamás Bisztró is meghatározatlan időre bezárt
Fotó: Makkay József
A legtöbb étterem-tulajdonos kényszerszabadságra küldte alkalmazottait, és abban reménykedik, hogy belátható időn belül újraindíthatják szolgáltatásaikat. Abban is egyetértenek, hogy nemcsak a piac, hanem a fogyasztói szokások is átalakulnak a mindenkit megviselő világválság után. Kolozsvári és környékbeli gasztronómiai cégek vezetőit kérdeztük.
2020. március 31., 16:332020. március 31., 16:33
2020. március 31., 18:032020. március 31., 18:03
Nem vitás, hogy a koronavírus-járványt első körben legjobban a vendéglátóipar és a turizmus szenvedte meg. A vendéglátóipari egységek működését felfüggesztő kormányintézkedést megelőzően már sok étterem kiürült, így a legtöbb vendéglő bezárt, az alkalmazottakat pedig kényszerszabadságra küldték. Hasonló sorsra jutottak az iskolai menzákat működtető cégek és a rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások is. Összeállításunkban olyan sikeres gasztronómiai vállalkozások vezetőit kérdeztük az előttük álló kihívásokról, akiket korábban már bemutattunk lapunk hasábjain.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium alagsorában működő és a Magyar Unitárius Egyház püspökségének tulajdonában lévő Culina Nostra cég 70 százalékban iskolai étkeztetéssel és 30 százalékban rendezvényszervezéssel foglalkozott a március 12-ei kényszerleállás előtt. A naponta 1300 adag ebédet főző konyha Kolozsvár felkapott iskolai menzája volt, amely saját kollégiuma mellett több helyi iskolába és óvodába is szállított ételt. Balázs András menedzser szerint jelenleg a cég minden tevékenysége szünetel, a 30 alkalmazottat kényszerszabadságra küldték. „Később derült ki, hogy a kormány ki fogja fizetni az alkalmazottak bérének 75 százalékát, de e körül még sok a kérdőjel. A helyzet mai állása szerint a munkatársak fizetését a cégeknek kell megfinanszírozniuk, amit 60 napon belül visszakapnánk az államkasszából” – magyarázza a cégvezető, aki szerint sok vállalat nem lesz képes ekkora teherviselésre.
Balázs András: jelentősen visszaeshet az iskolai étkeztetés
Fotó: Makkay József
A házhoz szállítás mint szolgáltatási opció túl költséges vállalkozásnak tűnt. Korábban cégek alkalmazottainak szállítottak megrendelésre ételt a város területén – egy-egy céghez 20–30 adagot is –, de mindezt külön-külön hazavinni az emberekhez túl drága lenne, így senkinek nem éri meg. Ezért döntöttek a teljes tevékenység befagyasztása mellett. Balázs az aktivitás beszüntetésének napján minden beszállítóját értesítette, hogy a számlák törlesztése csak akkor kezdődik el, ha újraindul a konyha és újrakezdődik a cég tevékenysége.
Iskolások ebédelnek a unitárius kollégium menzáján
Fotó: Makkay József
A Culina Nostra vezetője nem látja túl rózsásnak a közeljövőt sem. „Az iskolai étkeztetés elsősorban azokat a gyerekeket célozza meg, akik délutáni foglalkozásokon maradnak, így a szülők ebédet is fizetnek utánuk.
ha elkezdődik az iskola, tehát újratervezés lesz a cégünk életében is” – magyarázza Balázs András.
A kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa és vezetője, Kovács Zsolt március elején minden alkalmazottját szabadságra küldte. Mivel a cégnél augusztusban szokták kiadni a kötelező pihenőszabadságokat, ezt most előre hozták márciusra, áprilistól pedig élni szeretnének a kormány által nyújtott segítséggel. Az éttermek bezárását elrendelő kormányintézkedés előtt már nyilvánvalóvá vált, hogy sok babér nem terem a vendéglők számára, így eldöntötték tevékenységük felfüggesztését.
Kovács Zsolt: a vírusjárvány megváltoztatja a fogyasztói szokásokat
Fotó: Makkay József
A Mikónál is felmerült lehetőségként a telefonon vagy interneten megrendelt ételek házhoz szállítása. Kisebb tételekben korábban is kínáltak ilyen szolgáltatást, de erre most nem akadt ember, a járvány rohamos terjedésével nem szívesen vállal senki kifutói munkakört. „Arról is beszéltünk, hogy a Kolozsvár területén karanténba kerülők számára naponta szállítsunk ételt, de végül ezt is elvetettem. A helyi és a megyei önkormányzattal kellene szerződést kötni, tapasztalatom szerint azonban az általunk vállalt szolgáltatások ellenértékét még békeidőben is fél év múlva fizetik ki. Nehéz elképzelni, hogy a mostani körülmények között mikor jutnánk hozzá a pénzünkhöz” – fogalmazza meg fenntartásait Kovács Zsolt.
A jövővel kapcsolatban
Az étterem-tulajdonos szerint a világjárvány lecsengése után sok minden megváltozik, átértékelődik a vendéglátásban is. Az emberek valószínűleg igényesebbek lesznek, szigorodni fognak az élelmiszer-biztonsági feltételek, ami eleve kirostálja a kétes minőséget kínáló „lebujokat”, ugyanakkor az új helyzetben felértékelődhet a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szerepe.
A Mikó étteremből is hazamentek az alkalmazottak
Fotó: Makkay József
Kissé árnyaltabban látja az ágazat helyzetét Tamás Balha István, a Kolozs megyében működő tordaszentlászlói Tamás Bisztró tulajdonosa. A rendszerváltás után életre hívott vállalkozás vezetője negyvenöt éve dolgozik a vendéglátóiparban, így komoly rálátása van az ágazatbeli folyamatokra. Néhány évvel ezelőtt ő volt egyik kezdeményezője az Erdélyi Vendéglősök és Cukrászok Egyesülete megalakításának. Az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet eddig amiatt nem működött, mert a szakmabelieket maga alá temette az ágazat krónikus munkaerőhiánya meg egyéb gondjai. Legtöbbjüknek nem akadt egy szabad hétvégéje, amikor találkozni tudtak volna egymással.
Tamás Balha István bízik a sikeres újrakezdésben
Fotó: Makkay József
A legnagyobb gazdasági bizonytalanságban indítottam el a Kolozsvártól 25 km-re fekvő falusi vendéglőmet. Bizony, olyan időszakot éltünk át, hogy nem volt pénzem karácsonyi ajándékot vásárolni a családnak. De nem volt sokkal könnyebb a 2009–2010-es gazdasági válság utáni talpra állás időszaka sem. Soha nem keseredtem el” – emlékezik az utóbbi harminc esztendő legnehezebb fejleményeire. Tamás úgy látja, a válságok mindig együtt jártak az emberiség történetével.
Ugyanezt tették szülei, nagyszülei és dédszülei is, hiszen Kalotaszegen – ahol nem a legjobb minőségű a termőföld –, mindig fel kellett készülni arra, hogy rossz években is maradjon alapvető élelmiszer az előző esztendők terméséből.
Tamás szerint ugyanez kéne érvényes legyen napjainkban is. Egy vállalkozásban nemcsak a nyereséget, hanem a veszteséget is fel kell vállalni.
aki azt látja, hogy sok vállalkozásban a cégvezetők és a tulajdonosok kizárólag profitra hajtanak, ami nem jó tanácsadó. „Ha egy vállalkozásba valaki beviszi a szakmai tudását, és csak nyereségre hajt, háttérbe szorul a szakmai teljesítmény, és ez előbb-utóbb megbosszulja magát. Ezzel magyarázható, hogy az utóbbi években a mi szakmánk is felhígult, sok a nem ide való üzletember” – magyarázza a bajok fő okát a kalotaszegi vendéglős.
Az utóbbi napokban az Erdély különböző régióiban tevékenykedő mintegy 25 gasztronómiai szakember – akik a vendéglátóipari szakmai egyesület tagjai – telefonon egyeztetett a kialakult helyzetről. Tamás szerint céhbeli társai nincsenek elkeseredve. Aki több évtizede ebben a szakmában dolgozik, már kitanulta minden csínját-bínját, és elég felkészültnek érzi magát a válsághelyzetek kezeléséhez. Tamás Balha szerint a mostanihoz fogható, mindent lebénító válsághelyzettel nemzedékéből még senki nem találkozott, mégis meggyőződése, hogy a vírusjárvány elmúltával újraindul az élet.
A kétezres évek végén berobbant gazdasági válságra emlékezik vissza, amikor a legtöbb cég több hónapig takaréklángon élt, alig volt forgalmuk, de lassan újraindultak. „A cégek vezetői előbb az irodában kezdtek el beszélgetni a kiútkeresésről, aztán egyre többen szerveztek 2–3 napos tanácskozásokat étteremmel ellátott panziókban, mint a mienk, ahova a munkatársak mellett meghívtak külsős szaktanácsadókat is. Pár hónap alatt újraindult a vendéglátás, sőt sok helyfoglalásnak nem tudtam eleget tenni. Valami hasonlóra számítok most is” – magyarázza.
A Tamás Bisztró is kényszerpihenőre küldte munkatársi gárdáját. Az első hónapban saját büdzséből fedezik a fizetéseket, majd igénybe akarják venni az állami segítségnyújtást. Közben a társaság felével nagytakarításba fogtak: a vendéglő, a panzió és a tágas udvar átrendezését végzik, hogy újrainduláskor új arculat fogadja a vendégeket. Tamás Balha István szerint ami késik, nem múlik: minden válság után van egy újrakezdés.
(Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!