Tőkés László a településjelző táblánál a Szilágycsehből megérkezett futók társaságában
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A Szilágy megyei Menyő református egyházközsége „a szilágysági szabadító karácsony beteljesedésének helyszínére” hívta az emlékezni, hálát adni és ünnepelni kívánókat 2019. december 27-én, karácsony harmadik napján. Harminc évvel ezelőtt Tőkés Lászlót ide hurcolta el a Securitate Temesvárról.
2019. december 28., 18:332019. december 28., 18:33
2019. december 30., 15:322019. december 30., 15:32
A román kommunista rezsim nép- és egyháznyomorító intézkedései, a tervezett falurombolás, kiéheztetés, asszimiláció ellen tiltakozó, a külföld szolidaritását is kiváltó református lelkipásztort, Tőkés Lászlót Temesvárról a szilágysági kis zsákfaluba, Menyőbe (románul Mineu) „helyezte át” 1989-ben az államhatalmat kiszolgáló egykori püspök.
Az ünnepi emlékezés helyszíne, a menyői református templom
Fotó: Makkay József
A temesvári református gyülekezet és más felekezetek hívei kiálltak a nyomorgatott és szolgálati helyéről elmozdított lelkész mellett, akinek kilakoltatását és elhurcolását a Ceaușescu-diktatúra pribékjei erőszakkal hajtották végre december 17-én hajnalban, de ekkor már a védelmére kelt nép haragja tetőfokára hágott a Bánság fővárosában, majd elharapózott szerte Romániában. Tőkés Lászlót és feleségét a több napon át tartó kihallgatások után a karhatalom által elzárt, Szilágyszeg községi falucskában érte az örömhír december 22-én: összeomlott a rendszer.
Tőkés László érkezik
Fotó: Makkay József
Az idei emléknapon egy maroknyi csapat (Juhos Gábor, Tőkés Máté és Márton, illetve a hozzájuk csatlakozók) ún. negyedmaratonnal idézte fel a korábbi évek hasonló akcióit, a csípős hidegben futva téve meg a Tövishát nevű kistáj fővárosa, Szilágycseh és Menyő közötti 12 km-es távot. A futás Menyőből az Angyal jeligéje szintén 1989 „szabadító karácsonyára” utal, és néhai Bálint Tibor kolozsvári író 1990 elején megjelent egyik publicisztikáját idézi ma már szállóigeszerűen.
Mielőtt a harangszó hívására gyülekező helybéli és máshonnan érkezett hívek bevonultak volna papjaik vezetésével a félezer éves műemlék templomba, Molnár Kálmán nyugalmazott zilahi esperes a Menyőt és „értékes foglyát” a világtól 1989-ben elzáró sorompó mai szimbolikus, fából faragott másának ünnepélyes felnyitását ejtette meg Tőkés Lászlóval együtt, röviden felidézve a három évtizeddel korábbi állapotokat és viszonyokat. Molnár Kálmán elmondta, hogy
Ünnepi istentisztelet karácsony harmadnapján. Igét hirdet Tőkés László
Fotó: Makkay József
A frissen felújított, zsúfolásig megtelt templomban lezajlott ünnepi istentiszteleten előbb a volt temesvári és menyői lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László hirdetett igét: „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.” (Jn 1,10) „És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.” (Lk 2,6-7) A prédikációba foglalt számos bibliai és történelmi, egyháztörténeti hivatkozás, utalás, példázat nyomán az ókori kihívásokra mintegy „rímelő” mai egyéni és közösségi kihívások átfogó rajzolatát kapta a hallgatóság, miközben arról is bizonyságot szerzett – ha még kellett egyáltalán –, hogy
Gyülekezeteik üzenetét tolmácsolják a környékbeli egyházközségek lelkészei
Fotó: Makkay József
A két és fél órás templomi ünnepi rendezvény ideje alatt Tőkés László felelevenítette a harminc évvel ezelőtti menyői megpróbáltatásának pillanatait is: december 22-ig maga sem tudta, hogy mi lesz a végkimenetele a mintegy öt napos folyamatos kihallgatásoknak, amelynek során a Securitate tisztjei azt akartak rábizonyítani, hogy idegen hatalmak – KGB, CIA és ÁVH – ügynöke.
A jelképes sorompó
Fotó: Makkay József
Paniti-Teleky Zoltán parókus lelkipásztor köszönetmondásában meghatódottsággal szólt Menyő és közössége „tisztességre emeléséről”, amellyel egyszerre utalt a népes és előkelő vendégseregre, valamint azon támogatókra és segéderőkre, akiknek-amelyeknek köszönhetően Isten akaratából megújulhatott az ősi egyházi hajlék és környezete.
Tilki Attila, a Fidesz-KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parlamenti képviselője, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja ünnepi beszédében személyes élményei mellett azt is felidézte, milyen állomásokon át kell teljesednie a határok fölötti magyar nemzetegyesítésnek, nem hallgatva el az akadályokat sem.
Vetített képes előadás a templomfelújítás fontosabb mozzanatairól
Fotó: Makkay József
László Zita szatmárnémeti színművésznő és Hencz József zeneszerző alkalomhoz illő verses-zenés előadása mellett a helybéli egyházközség vegyes kara és maga a gyülekezet szolgált énekszóval az istentisztelet során. Amelynek keretében
a továbbiakban, majd a Tőkés László 1989-es menyői meghurcoltatásának emlékére állított táblát leplezték le. A püspök templomszentelési imádságában mondott köszönetet mindenért és kért áldást mindenkire, a dicső elődökre, a jeles jelenkoriakra és helytálló utódokra, akik minden bizonnyal különös becsben fogják tartani Isten eme kicsiny, de annál értékesebb házát.
A menyői református templom főbejárata
Fotó: Makkay József
A templomfelújítás támogatói
A délutánba hajló istentisztelet során az igen távolról – Székelyföldről és a Bánságból – érkezett vendégeket is sorra köszöntötték, helyenként név szerint is. Az egyházkerület főjegyzőjének, valamint környékbeli és távolabbi gyülekezeteket képviselő lelkipásztoroknak az igei köszöntői következtek, hogy végül nemzeti imánk eléneklésével érjen véget a templomi rendezvény.
Az ünnepi estebédre a menyői kultúrházban kerítettek sort. Az egész napos rendezvény – akárcsak a templomfelújítás és a folyamatban lévő harangtorony-átépítés – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a zilahi székhelyű Wesselényi Miklós Polgári Egyesület, a Magyar Kormány, a román Vallásügyi Államtitkárság és a Dalfseni Protestáns Gyülekezet (Hollandia) különböző mértékű támogatásával valósult meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!