Hirdetés

Román agrárium: dobogótól alagsorig

Makkay József

2015. augusztus 17., 07:052015. augusztus 17., 07:05

Húszmilliárd euró uniós pénznek kellene befolynia a román mezőgazdaság fejlesztésére a 2014–
2020-as időszakban, miután a lezárult ciklusban csupán az új nemzeti vidékfejlesztési program (PNDR) keretében 7,4 milliárd eurót fizettek ki a farmereknek. Szép számok ezek, ha egy pohár pezsgő mellett vagy a tévében mondja el a mezőgazdasági tárcavezető, kevésbé szépek, ha összevetjük a termelékenységi adatokat az uniós országokéval, de a saját gazdaságunkéval is. Úgy tűnik, még nagyobb nyomorba kell taszítani néhány százezer hajlott korú hazai földművest, amennyiben haladni akarunk valahová a mezőgazdasággal. Ők ma még eltartják magukat, bár soha nem járultak hozzá sem az egészségügy, sem a nyugdíjpénztár fenntartásához, termékeik egy része pedig meg sem jelenik a gazdasági statisztikákban.

A román mezőgazdaságban egymillió személy dolgozik majdnem semmiért, további 3,8 millióan pedig egyéni, létfenntartó gazdaságokban, derült ki a Szociális Gazdasági Intézet (IES) és a Román Akadémia Életminőséget Kutató Intézetének (ICCV) 2012-esközös felméréséből. A vidéki lakosság függ a mezőgazdaságtól, miközben az alacsony termelékenység miatt nem tud megfelelő életszínvonalat biztosítani számára – arról nem is beszélve, hogy a hazai gazdák képtelenek eljutni a nemzetközi piacokra.

A 2010-es általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint 3,85 millió gazdaságot leltároztak fel, közülük 3,82 millió, azaz a 99,2 százalékuk nem rendelkezett jogi személyiséggel (magánszemélyek, gazdálkodók). A földek 56 százalékát, 7,46 millió hektárt a magángazdák birtokolták, míg 5,85 millió hektár, a terület 44 százaléka cégek, jogi személyiséggel rendelkezők tulajdonában volt. Így a 13,3 millió hektárnyi területet majdnem fele-fele arányban birtokolták nem adózó magángazdák és elvileg adózók.

Szép, nagy számok

A román mezőgazdaság a 2013-as esztendőben történelmi csúcsot produkált: 18,5 milliárd eurót termelt, ami 28 százalékkal haladta meg a megelőző év eredményét. Ennek legfontosabb eleme a gabonafélék iránti érdeklődés megnövekedése volt, ez a piac 64 százalékkal nőtt, 87 százalékkal a krump­lié, az ipari növényeké 61-gyel, 60 százalékkal a takarmányé.

Hogyan állt össze a mezőgazdasági termelés 18,5 milliárdos értéke? A növénytermesztés 12,597 milliárdot hozott, amiből gabonafélék 4,6, ipari növények 1,26, takarmánynövények 2,29, zöldségfélék 1,89, a pityóka 1,27 milliárd, a gyümölcsök 974 millió eurós részt „vállaltak”. Az állattenyésztés ágán 4,3 milliárd eurót regisztrálunk, mindössze 140 milliót a mezőgazdasági szolgáltatásoknál. Vagyis kétharmadot hozott a növénytermesztés, egyharmadot az állattenyésztés és a szolgáltatások, mindebből az állam 7,9 milliárd bruttó hozzáadott értéket látott. Körülbelül 20 millió tonna búzát termeltünk 1,4 milliárd euró értékben, 2,6 milliárdot ért a kukorica – amivel az uniós dobogó második helyén voltunk –, 2 millió tonna napraforgó, 3,1 millió tonna krumpli termett. A mezőgazdasági termékek piaca azonban még mindig je­lentősen kitett a nemzetközi piaci fluktuációknak, mert nyersanyagról van szó, amit a hazai, gyengén fejlett állattenyésztés képtelen hasznosítani.

A hazai növénytermesztés-állattenyésztés kétharmad-egyharmados arányához képest a fejlett nyugati gazdaságokban, például Franciaországban 55 százalék a növénytermesztésé, míg Hollandiában csupán 44 százalék. A megoldás az állattenyésztés fellendítése lenne, de az az uniós csatlakozás után zuhanórepülésbe kezdett, ötödével, 2 millió darabra esett vissza a szarvasmarha-állomány, egyharmaddal, 4,3 millióra a sertéseké, a szárnyasállomány 82 millióval viszonylag stabilan áll, 17 millióra nőtt a birka- és kecskeállomány. 2013-ban az állatállomány értéke 2 milliárd euró volt Romániában. Márpedig ha ezen nem sikerül változtatni, a nyugati gazdaságokhoz viszonyított hátrányt soha nem sikerül ledolgozni.

Sokat emlegetett arányok

A tárgyalt évben minden hektárnyi mezőgazdasági területen értékben 1185 eurót termeltek, ami fele a németországi vagy franciaországi volumennek. Ez érvényes a bruttó hozzáadott értékre is: hektáronként 509 euró jutott a gazdaságba, míg Németországban 848, Franciaországban pedig 943 euró.

Románia dobogós volt az élőszarvasmarha-exportban is, elenyészőnek mondható viszont a feldolgozott marhahúsból származó bevétele: 129-szer kevesebb, mint a hollandoké. Az élő szarvasmarha horvát vagy olasz hizlaldákba, illetve a Közép-Keletre vagy a Perzsa-öbölbe jut, ahelyett hogy itthon dolgoznák fel.

Nem jobb a helyzet a tejtermelésben, illetve -feldolgozásban sem, hiszen 2013 februárjában a hazai farmerek már csak 900 ezer tonna tejet adtak le feldolgozásra, felét annak, amit az uniós kvóta szerint termelhettek volna. A kvótarendszer felszámolásával idén a legjobb úton vagyunk afelé, hogy egyáltalán ne fogyaszszunk környéken termelt tejet vagy tejterméket, mivel a termelők egyre inkább átállnak az uniós országokban jobban támogatott termelők tejére. Tény, hogy a hazai termelő 3-5-ször kevesebb támogatást kapott hektáronként, mint a nyugati, és ezzel a hátránnyal vágott neki a kvótarendszer felszámolásának, aminek egyik következménye a napi sajtóban nagyon emlegetett 65 banis tejár – ennyit kap érte a termelő manapság.

Még nagyobb gond, hogy Romániában 30 éve változatlan létszámú ember dolgozik a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban, a foglalkoztatottak egyharmada, akárcsak Ecuador, Guatemala, Kazahsztán vagy a Fülöp-szigetek esetében. Összevethetjük a magyar 5, a lengyel 12,6 vagy az ukrán 17 százalékkal: a román foglalkoztatottak 29 százaléka a GDP mindössze 4,4 százalékát termelte tavaly. Ennek oka, hogy a java részük a létfenntartó gazdaságban tengődik, nemcsak hagyománytiszteletből, hanem azért is, mert a városok fejletlensége miatt nincs ahová menniük, nincs munkahely.

Jobb ez az arány, mint 1950-ben, amikor a foglalkoztatottak 74 százaléka dolgozott még a mezőgazdaságban, de azonos az 1980-assal. Ráadásul a román mezőgazdasági terület a legfeldaraboltabb az Unióban, 2014-ben 3,7 millió gazdaságra átlagosan 3,5 hektár jutott, viszont 4 millió hektárt több mint 2 millió létfenntartó művel meg, további 4 millió hektáron pedig néhány tízezer farm dolgozik. A megoldás a mezőgazdaság iparosítása lenne, ön­tözési rendszerek kiépítése, munkahelyteremtés. Addig csak nézhetjük az uniós adatokat: Nagy-Britannia 1,2, Németország 1,5, Norvégia 2,2 százalékát dolgoztatja a lakosságnak a mezőgazdaságban, mi a 35 százalékos indonézekkel vagy a 47 százalékos indiaiakkal vagyunk egy klubban.

A román mezőgazdaság részaránya a GDP keretében az elmúlt két évtizedben négyszeresére csökkent, míg tavaly 4,4 százalékra esett vissza. Húsz évvel ezelőtt a román mezőgazdaság még a GPD 18 százalékát jelentette, értéke pedig 7 milliárd euró alatt járt, ami kevesebb mint fele a jelenleginek. Remélhetőleg ez az arány csökkenni fog azzal, hogy a megtermelt nyersanyag feldolgozásával egy része áttevődik a feldolgozóiparba, ahogyan ez már megtörtént Németországban vagy Franciaországban is. Hogy miért kell csökkennie a mezőgazdasági termelés arányának a GDP-ben? Egyszerű: ez a szektor kevés hozzáadott értéket termel, és sebezhetővé teszi a gazdaságot, mert nagyobb részt időjárásfüggő.

 

Kié a mezőgazdasági feldolgozóipar?
A tavalyi legnagyobb játékosok a Ziarul Financiar A gazdaság legnagyobb játékosai 2015-ben című évkönyve alapján.
• Mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó ellátó, feldolgozó, forgalmazó tevékenységek (agrobiznisz): az amerikai ADM és a Cargill, harmadik a svájci többségi tulajdonú Ameropa.
• Húsipar: a kínai tulajdonú Smithfield, második és harmadik a román Unicarm és a Transavia. A csőd felé halad az Avicola Crevedia, a brăilai Marex és a Fehér megyei Elit.
• Olajgyártás: az amerikai Bunge és a francia Avril Group viszik a prímet.
• Tejipar: a Ciprusban bejegyzett Albalact, majd a franciák, hollandok, görögök, németek, a 9. helyen bukkan fel egy újabb hazai tulajdonú cég.
• Fagylaltgyártás: teljesen román kézen, de ott 20 millió eurós forgalmú kiscégek a bajnokok.
• Édességipar: az osztrák Agrana a listavezető, mögötte olyan óriások, mint a Nestlé, a Kraft Foods vagy a PepsiCo.
• Pékipar: az amerikai Broadhurst Investments; Üdítőipar: Coca-Cola; Alkoholgyártás:Nawaf Salameh.
• Söripar: a világ nagyjai (SABMiller, Brau Union).
• Dohányipar: ugyancsak (BAT, Philip Morris).

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
2026. június 09., kedd

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható

Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható
2026. június 07., vasárnap

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják

Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják
2026. június 06., szombat

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója

Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója
Hirdetés
2026. június 04., csütörtök

Keresztényüldözés a 21. században: Nigériától Iránig, sőt az Európai Unióig

A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.

Keresztényüldözés a 21. században: Nigériától Iránig, sőt az Európai Unióig
2026. június 04., csütörtök

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
2026. június 02., kedd

Még napokig kitart a csapadékos idő, mutatjuk, mikor érkezik a fordulat

Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.

Még napokig kitart a csapadékos idő, mutatjuk, mikor érkezik a fordulat
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

Tejbegríz vagy chips, titkos helyek, félelmek. Falun élő erdélyi elemisták válaszai gyermeknapi kérdéseinkre

Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.

Tejbegríz vagy chips, titkos helyek, félelmek. Falun élő erdélyi elemisták válaszai gyermeknapi kérdéseinkre
2026. május 30., szombat

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról

Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról
2026. május 28., csütörtök

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről

A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről
Hirdetés
Hirdetés