A Máramaros megyei Tiszahosszúmező a környék egyetlen magyar települése a román-ukrán határ mentén. Varkola Tibornak a Tisza partján fekvő kecsketelepén nem csak az orda- és sajtkészítésbe tekinthettünk bele, hanem az egykori koronaváros múltjába is.
Erdély-szerte egyre többen látnak fantáziát a háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban. Az aranyosszéki Harasztoson nagyobb tételben két család látott hozzá otthon megtermelt zöldségből és gyümölcsből befőtteket, savanyúságokat készíteni.
Aki nem az Érmelléken született, nem ismeri a tájegység varázsát, amely mindenhonnan hazahozza elszármazottait. A mocsári ember nem tud messzire szakadni a nádastól. A lápok nyáresti muzsikája, az eső verte föld illata határokat szab a világgá menőknek.
A szatmári borvidék fénykorát a 18. században élte, napjainkban pedig a régi hagyományok újjászületésének vagyunk tanúi. A krasznabélteki Nachbil pincészet a vidék megújuló borászatának lett a zászlóshajója. Serli Csilla borásszal beszélgettünk.
Az Érmellék legendás lápvidékén fellelhető növényekből a mocsári ember évszázadok óta készít használati tárgyakat. Még feje fölé a tetőt is e táj egyik jellegzetes kincséből építette. Mert hol lelhető manapság annyi náddal fedett épület, mint ezen a vidéken?
A grúzoknak – a hossszú elnyomás miatt – nincs sok okuk szeretni az oroszokat. Az országot járva mégis lépten-nyomon a múlt nosztalgiája kísért, amiben szerepet játszik az is, hogy e föld szülötte Sztálin, a 20. század egyik legkegyetlenebb diktátora.
Kissé kanyargós, de aszfaltozott úton haladunk Moldva legkeletibb magyar települése felé. Magyarfaluban jelenleg az egykori román iskola épületében zajlik a magyaroktatás délutánonként egy lelkes, fiatal házaspár vezetésével. Őket látogattuk meg.
Szem-szájnak ingere: sütőipar, cukrászat és vendéglátóipar – tömören így foglalható össze az Aradon március 28–30. között megtartott 11. GastroPan nemzetközi kiállítás. Az elsősorban szakmai látogatóknak szánt expón székelyföldi lett az év kenyere.
Összehangolt stratégiával, ingyenes kollégiummal és utaztatással próbálják „megfogni” azt a kevés gyereket, akikel még fenntartható a magyar nyelvű oktatás Beszterce-Naszód megyében. A szórványban az eddig biztosnak hitt bástyák is kezdenek ledőlni.
Gyulafehérvár a centenáriumra készül. A román kormány bőkezű támogatásával új emlékmű fogadja majd a százezres ünneplő tömeget. Riportunkban annak jártunk utána, hogyan vélekedik erről a helyi magyarság, illetve mit őriz a város magyar jellegéből.
A tunéziai zsidó közösség nagy múltra tekint vissza, mára viszont tagjainak száma rohamosan csökkent. Az iszlám környezetben a kisebbség jövőjét nem a beolvadás, hanem a nagymérvű elvándorlás veszélyezteti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázsfalva évszázadok óta a román önszerveződés erdélyi bölcsője volt, de nem annyira, hogy ne működtethetett volna magyar iskolát. Az önálló magyar oktatás a Ceauşescu-rendszerben szűnt meg, a rendszerváltás után pedig a maradványai is leépültek.
A kilencedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napok rekordszámú programkavalkádja augusztus 20–26. között több helyszínen biztosította a kikapcsolódást. A szervezők a Mátyás király-emlékévhez kötődően rengeteg programot kínáltak.
A 21. századi Albániáról keveset tudunk. Mára az ország meglepi az utazót gyors fejlődésével és vendégszeretetével. Riportunkban többek között bemutatjuk a 2. világháborút követő diktatúrát és a rendszerváltás utáni időszakot.
A Tunéziába látogató vendég számos történelmi érdekességet, gazdag római kori romokat talál. Mi a rómaiakkal egykoron dacoló jeles afrikai hadvezér, Jugurtha nyomába szegődtünk.
A kézművesség nem más, mint a hagyományos népi mívesség, a kézi gyártás céhes hagyományainak tisztelete. Ennek alapjaival ismerkedtek az érmelléki gyermekek az augusztus 1–4. között megrendezett VI. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok alkalmával.
A szervezők szerint évről évre nőtt a színvonala az idén nyolcadik alkalommal megszervezett Székely Vágta lovasbemutatónak. Egyre többen a nemzeti identitás részeként tekintenek a lovaglásra, Erdélyben is folyamatosan nő a kiváló tenyészállatok száma.
Bár egykori patinája megkopott, Lugos még mindig tartalékol valamit a dualista korszak hangulatából. Riportunkból kiderül, hogy a kegyetlen iramban beköszönő változásokat leginkább a megmaradt magyarság közösségi életéért felelősséget vállalók érzik.
Látogatottsági adatok