Szívbarát mofetták és gyógyvizek

A főtéren megtekinthető, egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán maradéka időnként még ma is felbuggyan, bár a Pokolsárnak nevezett természeti látványosság rég nem jelent veszélyt a város lakóira. Kezeléseivel a pezsgő település sokkal inkább egészségügyi hasznot nyújt, semmint félelmet kelt a lakókban és visszatérő látogatóiban.

A gyógyító vizek városa

A Kárpát-kanyarban fekvő település a város patakja mellett a kékes-zölden derengő Tündérvölgy alatt nyúlik el kilenc kilométer hosszan Kézdivásárhelytől 15 kilométerre déli irányban. Vannak, akik ma is az ezer borvíz forrásaként emlegetik a megyenévadó helységet, amelyet a történelem már a 16. század közepétől jegyez. A városban számos forráskút található: a központban a Kőrösi Csoma Sándor Líceum épülete mellett, illetve a parkban lehet szabadon inni a természetes ásványokban gazdag borvizekből. Fürdőzésre használva a kovásznai gyógyvíz mozgásszervi tünetek enyhítésére jó, elfogyasztva az emésztőrendszer betegségeit lehet kezelni vele. A különböző források vizei enyhén szénsavasak, só- és vastartalmuk változó. A helyi orvosok az ér- és idegrendszeri rendellenességek, illetve a magas vérnyomás kezelésére ajánlják. Ezek a vizek szolgálták a városhoz tartozó szomszéd falu, Csomakőrös világhírű szülöttjének, Kőrösi Csoma Sándornak az egészségét, de Kovászna több személyiségének is, többek közt Ignácz Rózsa írónak, Kádár László Afrika-kutatónak és Olosz Ella textilművésznek.

Szívgyógyászati gázfürdő

A Kovásznára látogatók nem csak a gyógyforrások miatt keresik fel a települést. Az egész évben jó turistaforgalom a gyógyhatású gázfürdőknek és az egyszerre üdülést és egészségügyi kezelést biztosító üdülőközpontnak köszönhető. A fürdőélet már az 1880-as években elkezdődött, s bár az egykori központi strandról ma már szinte semmi sem árulkodik, a mofetták népszerűsége mégsem csökkent az évek során. Meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva a gázfürdőkben többek között az érrendszeri, az idegrendszeri és a mozgásszervi betegségeket kezelik.

Bár 2013-ban és 2014-ben csökkent a látogatók száma, tavalytól a statisztikák újra növekedést mutatnak: 2015-ben mintegy 1300 személy használta ki a kovásznai gyógykezelési lehetőségeket. A kilenc szállodán kívül – amelyek gyógymasszázs és fitneszszolgáltatásokat is nyújtanak –, nyolc panzióban szállásolják el az odaérkezőket, de számos családi házban is adnak ki szobát az igénylőknek.

A szívgyógyászati központ magasan a város felett, fenyőillatú környezetben fekszik. Az alapítója, dr. Benedek Géza nevét viselő intézmény az ország legnagyobb kardiológiai rehabilitációs központja, amely ötvenhat éve fogadja a gyógyulni vágyókat. A létesítmény 100 négyzetméternyi területen és 220 köbméter mélyen elhelyezkedő gázfürdője világviszonylatban is jelentős gyógyászati lehetőséget biztosít, a napi átlagos 450–500 kezelésnek köszönhetően már számos beteg hagyta el elégedetten a fürdővárost.

Arculattuning és wellnessálmok

Gyerő József polgármester lapunknak elmondta: szeretnék még jobban fellendíteni a városkában a turizmust, ezért ősszel a balneoklimatikus üdülőhelyek infrastrukturális fejlesztésére kiírt pályázattal szereznének pénzt az újabb beruházásokhoz.

„A Regionális Operatív Program 7.1. tengelyén kiírt pályázat keretében tizenegy utcában az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, a közvilágítást és az útburkolatot szeretnénk felújítani. A pályázatokat már előkészítettük, az önkormányzat pedig bízik a sikerében” – magyarázza a polgármester. Az elmúlt hónapokban a szomszéd falvakkal, községekkel összekötő mezőgazdasági utakat javították meg, jelenleg a turisták által közkedvelt Tündérvölgyben cseréltek padokat és szemeteskosarakat. Az egészségügyi szolgáltatások mellett Kovászna arculatára is vigyáznak, a központban található parkokban hamarosan szintén új padokon pihenhetnek a látogatók.

A város önkormányzatához tartozó Csomakőrösön ivóvizet vezetnek be, utána pedig a szennyvízcsatorna-hálózat következik. „Az új közbeszerzési törvény jelentősen megnehezíti munkánkat, hiszen ma már egy golyóstoll beszerzéséért is dokumentáció kell” – magyarázza a lassú előrehaladás okait Gyerő József. A bürokratikus időelhúzódás miatt nem tudnak a tervezett tempóban előrehaladni a munkálatokkal, emiatt a már megnyert pályázatok esetében is minden tolódik.

Kovásznán azonban nemcsak a közművesítéssel vannak gondok, hanem a turisták rendelkezésére álló szállók is szűkösnek bizonyultak az utóbbi időben. Nyaranta előfordul, hogy a kereslet meghaladja a város szállodai kínálatát. Akiknek az ország különböző részeiből az egészségügyi biztosító kezelési jegyet adott, kénytelenek ősszel vagy télen bejelentkezni Kovásznára, mert a kezelésre is jogosító nyári szállások elfogytak. A polgármester szerint ezen a téren is új beruházásokra van szükség. „Bár ez egyelőre még nem jelent konkrét tervet, de egyértelmű, hogy modern wellness- és gyógyfürdőközpontot szeretnénk kialakítani Kovásznán” – vázolja a polgármester a városvezetés hosszú távú elképzeléseit, amelyekhez EU-s pályázatokkal szeretnének pénzt szerezni.

Erős székely télre várnak

A 2011-ben épített sípálya az elmúlt télen nem hozta az elvárt forgalmat, igaz, ebben elsősorban a rossz időjárás volt a ludas. „Bár a szokatlan csapadékhiány miatt 2015-ben nem tudtuk működtetni a pályát, az önkormányzatnak is korszerűsítenie kell ezt a szolgáltatási lehetőséget. Digitalizált beléptetési rendszerre, új hóágyúkra és taposógépre lenne szükség, ezek beszerzése azonban az árak növekedéséhez vezet majd”. A polgármester szerint a versenyképes áraknak köszönhetően a tavalyelőtti forgalom pozitív eredményeket hozott. Ha jó lesz az idei tél, a sípálya újabb vendégsereget vonz majd Kovásznára.

A fejpántbotrány mára letűnt

Alacsony érettségi minősítése miatt újra a nyilvánosság elé került az a kovásznai román diáklány, aki 2013. március 15-én román trikolór fejpánttal demonstrált a helyi magyar közösség ünnepsége ellen. A város interetnikus viszonyairól szólva Gyerő József elmondta: a fejpánt-botrány és az általa kiváltott hangulat nem jellemzője a városnak. „Tekintetbe véve a nemzetiségi arányokat, elfogadhatónak tartom a város román–magyar viszonyát” – véli a tisztviselő. A helyi önkormányzat ülésein azonban nem felhőtlen a kapcsolat a román és magyar képviselők között, de a polgármester szerint a város jólétét és fejlődését érintő problémákban teljes az egyetértés. A mintegy tízezer lakost számláló településen ma nagyjából 3300 román és 6600 magyar ajkú ember él.

Ahol a kultúra is pezseg

A helyi kultúra lelassult tempóját a 2012-ben felavatott Művelődési Központ változtatta meg: a városkába eljutó új programok és előadások révén új szakasz kezdődött Kovászna művelődési életében. „A kolozsvári Bogdán Zsolt színművész Ady-estje telt házas volt mind a diák-, mind a felnőttelőadáson, de Rákász Gergely magyarországi orgonaművészt is sikerült meghívnom koncertezni” – magyarázza eredményeiket Czilli Balázs kultúrigazgató. A városkában fellépett a nemzetközi sikereknek örvendő Osonó Színházműhely, és a kézdivásárhelyi Városi Színház tagjai is rendszeresen tartanak vendégelőadásokat. A palettát színesíti a bábszínház, a román és magyar szinkronos filmek vetítése, de a helyieknek saját amatőr színtársulatuk is van: a Pódium színjátszók, illetve a diákok színi csoportja.

Kovászna a turistáknak és helyieknek egyaránt megpróbál kikapcsolódást biztosítani a kulturális eseményekkel. Folyamatosan megtekinthető a Csoma Sándor- és kézművestárlat, a fiataloknak rendszeres gitár- és rajzkört szerveznek, illetve a kézműves klub mellett számos állandó családi program is zajlik a városban. „Idén a városnapokat szeptember elseje és negyedike között szervezik meg. A hagyományos kézműves vásár mellett,többek közt a Bikini, Bon Bon, Bagossy Brothers és Boney M. koncerteken szórakozhat a közönség. A városi banzáj után pedig a Magyar Filmnapokra terveznek újabb vetítéseket.