Szilágysomlyó, háttérben a Magurával: kissé lehangoló képet mutat a piactér
Fotó: Nánó Csaba
A települést körülölelő hegyekkel Szilágysomlyó szép kirándulóhely, ugyanakkor a Báthory család ősi fészke, ahol az elvándorlás, a vegyes házasságok és a létszámcsökkenés ellenére a megmaradt magyarság erősen kötődik nyelvéhez és hagyományaihoz.
2017. június 10., 14:392017. június 10., 14:39
2017. június 22., 22:382017. június 22., 22:38
Nem panaszkodhat az, aki Kolozsvárról gépkocsival vág neki Szilágysomlyóig a 115 kilométeres útnak. Valamikor a kétezres évek elején épült országút a mai napig jó állapotban van, és a forgalom sem rémisztő. Igaz, ha az autóbuszt választjuk – vonat évtizedek óta nem járt arra, a sínek ma rozsdásan sírják vissza a szebb időket –, bosszankodhatunk, mert a monopolhelyzetben levő zilahi székhelyű távolsági buszvállalat vezetősége ritkán találja el, hogy aznap éppen hány személy akar utazni. Pedig az ingázók száma nagyjából állandó. Akik rendszeresen teszik meg ezt a távot, azt mesélik, hogy néha teljesen szabálytalanul állva utaznak a mikrobuszban vagy pedig a túlzsúfolt járatokra fel sem veszik őket. Szerencsésebb esetben az utolsó pillanatban még indítanak egy kisbuszt, ám addigra már rengeteg idegességet és fejfájást okoz a jámbor utasnak ez a kiszolgálás. Mint annyi esetben, ezúttal is a pénz számít, az utazók kényelme a legkevésbé fontos.
Ne ragadjunk le azonban az utazás fáradalmainál, annál is inkább, mert Szilágysomlyón nem kell a közlekedéssel bíbelődni: nincsenek városi járatok, hiszen a települést egy óra alatt kényelmesen be lehet gyalogolni. És a Magurát is érdemes megjárni, az ott termő szőlőből messze földön híres bor készül.
A Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekvő települést hegyek ölelik körül, és a városkát kettészeli a Kraszna folyó. Nevének eredetére P. Szathmári Károly nyújt támpontot: „a somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”. A Szilágysomlyó elnevezés tehát a régi magyar somlik, somosodik (csuszamlik) igéből származik, és csuszamló oldalú hegyre vonatkozik. Ez hihető, mivel a város felett magasodó és olykor megcsúszó Magura a Kraszna-folyó medrét már több alkalommal megváltoztatta az évszázadok folyamán.
A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól, 1703-ban pedig a kurucok. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A vár kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű. A turulmadarat pedig beépítették az egyik helybéli házának alapjába… A négy évszázadot megért Báthory-vár felújítására már elkészültek a tervek, de pénzforrás még nem akadt megvalósítására.
1910-ben a város 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt. Nagyot fordult itt is a nemzetiségi eloszlás kereke…
Fodor László helytörténeti munkájából kiderül: református iskola 1608-tól működött elemi osztályokkal, később 1-8 osztállyal egészen 1948-ig, a felekezeti iskolák államosításáig.
Noha a magyarság aránya már alig éri el a húsz százalékot, azért a hagyományok ápolására, magyarságuk őrzésére sokat adnak a helybéliek. Sokrétű események színhelye a Magyar Ház, amelynek otthont adó épületét 1993-ban vásárolta meg az EMKE az akkori Illyés Közalapítvány segítségével. Az épület nyelvtanítás, képzőművészeti kiállítások, író-olvasó találkozók helyszíne azóta is. „Az indulás nem volt könnyű. Szék, asztal nélkül, nem működő villany- és vízhálózattal, felújításra váró tetővel és falakkal kezdtük a munkát. Sok év, rengeteg munka, számtalan pályázat és sok önzetlen segítség után immár lényegesen jobb körülmények közt abban bízunk, hogy ez a ház továbbra is nyitott magyar szigete maradhat Somlyó és környéke kulturális, közművelődési, művészeti és közösségi életének” – olvasható az intézmény honlapján.
Szilágysomlyó szépen felújított Magyar Házában fogad, ahol együtt székel több magyar szervezet is. Említésre méltó, hogy Kolozsvár után – ahol az EMKE országos központja található – Somlyón szervezi a legtöbb tevékenységet az egyesület. Ez talán nem véletlen, hiszen a jelenlegi országos elnök, Széman Péter somlyói származású, felesége, Széman Rózsa pedig a helyi szervezet elnökasszonya. „Rengeteg tevékenységünk van hetente és havonta egyaránt. Olvasókörünk, irodalmi kávéházunk, színjátszó csoportunk működik, és néptáncoktatást szervezünk a gyerekeknek. Ebben az épületben működik a Báthory István könyvtár is, de az igazság az, hogy látogatottsága elég gyér” – magyarázza Acsádi Anikó. A programok iránti érdeklődés hullámzó, könyvbemutatókra, kiállítás-megnyitókra sokan jönnek, de nagy az érdeklődés az olvasókör, illetve a különféle előadások iránt is. Mozi, színház nincs a városban, így rendszeresen szerveznek csoportos utat a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásaira. „Ezeket a kiruccanásokat már meg sem kell hirdetni. Ahogy kitudódik, hogy autóbusz indul, szinte percek alatt betelnek a helyek” – újságolja Acsádi Anikó.
Magyar osztályok két líceumban – a mezőgazdaságiban, illetve a Simion Bărnuţiu Főgimnáziumban – működnek, bár a diákok létszáma rohamosan csökken. Annyira, hogy az ipari líceum magyar osztályai néhány éve meg is szűntek. Nem a lehetőségek akadályozták további magyar osztályok elindítását, pusztán arról van szó, hogy még a hivatalos népszámlálási adatoknál – amely 22 százalékra teszi a magyarok arányát – is kevesebb nemzettársunk él a városban, és a magyar gyerekek száma folyamatosan csökken. Az elmúlt tanévben nyolc osztályban 216 magyar diák tanult. Öregszik a város és a rossz hír az, hogy szeptembertől csupán egy magyar elsőosztály fog indulni.
Ahogyan szerte az országban, itt is bezártak a régi ipari létesítmények, de a városvezetés igyekszik új munkahelyek teremtésében segédkezni. Az egykori híres pezsgőgyár inkább hatalmas raktárként működik, a Sósdombba vájt alagútszerű helyiségekben rengeteg finom nedű vár értékesítésre a palackokban. A nagyipar csődöt mondott, viszont a kisebb vállalkozások aranykorukat élik: cipőgyártól bútorkészítő vállalkozásig jelentős munkahelyteremtő kezdeményezések születtek az utóbbi években. Ez viszont nem azt jelenti, hogy sok fiatal ne külföldön keresné a boldogulást. A viszonylag közeli Zilahon is sokan találtak munkát, de a napi ingázás nem leányálom. Acsádi Anikó szerint egy ipari park létrehozása, ami sok mindent megoldana, helyszűke miatt kivitelezhetetlen. Somlyó egy völgyben fekszik, ahol a lehetőségek korlátozottak.
Aligha lehet úgy végigsétálni a városon, hogy ne tűnjön fel a felújított zsinagóga, és néhány plakát, amely egy kiállításra hívja az érdeklődőt. A világháború rémségeire emlékeztető múzeumot Északnyugat-Erdély legnagyobb zsinagógájában hozták létre, és a maga nemében egyedülálló az országban. A Báthory-vár mellett a Szilágyság egyik jelentős turisztikai látványossága lehetne – ha több törődést és nagyobb reklámot kapna. De hát a román városvezetés a hely nagyságának, Iuliu Maniunak a szülőházával sem törődik, az is alig áll már a város főterének közelében.
A holokausztban több millió zsidó pusztult el, a deportálások alól Erdély sem számított kivételnek. A Székelyföld, illetve Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Máramarossziget, Dés és más városok mellett gettót létesítettek Szilágysomlyó mellett is, a Klein téglagyár területén. Ide gyűjtöttek be mintegy 8500 Szilágy megyei zsidót, hogy aztán 1944. május 27. és június 6. között a haláltáborokba szállítsák őket. Egész családok vesztek oda, kevesen tértek vissza a deportáltak közül. Szilágysomlyó utolsó zsidó lakosa is elhunyt már, nem csoda, hogy a zsinagóga évtizedekig üresen állt. Gyakorlatilag pusztulásra volt ítélve, mígnem 2004-ben Adam Wapniak és Alex Hecht kezdeményezésére elkezdődött a 19. században épült szakrális építmény felújítása. 2005 szeptemberében az akkori városi és megyei elöljárók, az amerikai és a magyar konzulátusok, civilszervezetek képviselőinek, valamint nagyszámú érdeklődő jelenlétében a felújított zsinagógában avatták fel a holokausztmúzeumot, amely állandó kiállítással emlékezik a zsidók kálváriájára.
A nagyvárosban felnőtt ember sajnálja is, meg nem is, hogy elhagyja a várost. A friss levegő, a csend, a nyugalom megfizethetetlen, de egy idő után mintha szűk lenne a tér. Szilágysomlyó határából visszatekintve az ember csak ámul a gyönyörű látványon, a város felett tornyosuló fenyveseken, tölgyerdőkön. Óhatatlanul arra gondol, hogy egy kis többletbefektetéssel mekkora turisztikai vonzereje lehetne a vidéknek. Ahol hegy, fák, gyümölcsösök, de még termálvíz is található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!