
Eredeti ötlettel szorítanák vissza a romák okozta rongálásokat a nagybányai városi járatokon: a közszállítási vállalat roma nemzetiségű ellenőröket alkalmazott nemzettársaik kordában tartására. Másfél hónap után máris javulás észlelhető a hozzávetőlegesen ezer cigánynak otthont adó máramarosi megyeszékhelyen.
2014. február 08., 11:352014. február 08., 11:35
Egy ideje megszokottá vált gyakorlat, hogy roma ellenőrök is kérik a jegyeket, bérleteket a nagybányai 51-es trolin és a 4-es buszon. E két útvonalon az utasok mintegy 15 százaléka cigány, ők korábban rendszerint nem váltottak jegyet, és a többi utast is gyakran zavarták viselkedésükkel. Az Urbis tömegközlekedési vállalat a roma közösség hat vezető, véleményformáló emberét alkalmazta ellenőrnek. „Elsődleges célunk rávezetni őket, hogy kifizessék a szolgáltatásunkat, a másik pedig, hogy erre saját embereik vegyék rá. Ha közülük valótól érkezik az utasítás és tanítás, szívesebben elfogadják, mint tőlünk” – indokolta az intézkedés bevezetését Suhárt Éva jegyellenőri részlegvezető. Az ellenőröket próbaidőre alkalmazták, és kimondottan a cigány nemzetiségű utasokra kell odafigyelniük. „Már jelentkeznek az első eredmények, jóval több jegyet vásároltak a mi környékünkön. Persze még akadnak, akiket meg kell bírságolni, de idővel ők is megszokják a rendet” – mesélte elégedetten Marin Moldovan ellenőr.
Büszkék a sajátjaikra
Természetesen elkísértük őket, hiszen kíváncsiak voltunk, miként boldogulnak. Az egyik megállónál éppen néhány cigánygyerek szállt volna fel a trolira, de esélyük sem volt. Korábban gyakran lehetett látni a buszokon csellengő, kéregető gyerekeket. „Ellenőrzéskor nem akartak leszállni, másodjára is megpróbáltak felszállni, de nem engedtük fel őket a buszra. Utána már jegyet láttam a kezükben, mondtam is nekik: látjátok, civilizáltan is lehet viselkedni” – osztotta meg büszkén tapasztalatait egy másik friss ellenőr, Remus Tivadar. A roma jegyellenőrök egyelőre csak elkérhetik a jegyeket, bírságot nem szabhatnak ki. Egy-két tapasztaltabb kollégájuk társaságában járőröznek, akiktől megtanulhatják az ellenőri munka követelményeit. „Az emberek kissé meglepődnek, amikor látják, ki kéri tőlük a jegyet, de nem problémáznak” – mondta Görbe István, aki másfél évtizede dolgozik ellenőrként a nagybányai Urbisnál.
A roma utasok különösen büszkék arra, hogy nemzettársaikból is jegyellenőrök lettek. Elmondták: az egész közösség felnéz ezekre a fiatalokra, most már az irántuk való tiszteletből sem bliccelnek annyian. A nagybányai tömegközlekedési vállalat előzőleg razziákkal igyekezett rávenni a romákat a jegyvásárlásra, ám a rajtaütések nem bizonyultak hatékonynak. Ha a roma ellenőrök jelenléte továbbra is eredményes lesz, az Urbis cég további négyet alkalmazna.
Romazűrök
A cigány ellenőrök alkalmazása Nagybányán pozitív példaként szolgálhat, korábban ugyanis a roma ügyekben a város többnyire negatív módon szerepelt a nyilvánosság előtt. 2010-ben például az Amnesty International átiratban szólította fel az akkori városvezetést, mert szerinte a hivatal gettósítani akarta volna a romákat. A város korábbi elöljárói a Craica patak mentén élő cigányokat egyetlen lakónegyedbe költöztették volna ki, amelyet a város készült építeni nekik egy régi gyártelepre.
A legismertebb ügy talán az volt, amikor 2011 nyarán a frissen megválasztott polgármester, Cătălin Cherecheş egy közel két méter magas és 90 méter hosszú falat építtetett egy zömében romák által lakott negyed és egy forgalmas út közé. A betonépítmény nemzetközi médiavisszhangot váltott ki. Nagybánya polgármestere azért kezdte el a kerítés megépítését, mert az ott élő romák zaklatták a környékbelieket, és a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartották be. A mintegy 200 érintett család már akkor is örült a kezdeményezésnek, véleményük ma is változatlan, a környéken ugyanis gyakoriak voltak a főleg gyermekeiket veszélyeztető balesetek. A jogvédő szervezetek tiltakoztak a szerintük szegregáló kerítés ellen, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig vizsgálatot indított az ügyben. A testület diszkriminálónak találta a betonépítményt, és megbírságolta a polgármestert. A fellebező elöljáró első fokon pert nyert, néhány hónapja azonban a Legfelsőbb Bíróság jogerősen kimondta: a falépítés diszkriminatív, és annak lebontását javasolja. A városvezető egyelőre hajthatatlan: a fal a helyén marad.
Idén tavasszal kiürítik a tömbházakat, amelyekben illegálisan lakik a romák java része. Ezt követően a város felújítaná a lakásokat és pályakezdő fiataloknak adná bérbe.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!