Jegyeket és bérleteket kérnek

Egy ideje megszokottá vált gyakorlat, hogy roma ellenőrök is kérik a jegyeket, bérleteket a nagybányai 51-es trolin és a 4-es buszon. E két útvonalon az utasok mintegy 15 százaléka cigány, ők korábban rendszerint nem váltottak jegyet, és a többi utast is gyakran zavarták viselkedésükkel. Az Urbis tömegközlekedési vállalat a roma közösség hat vezető, véleményformáló emberét alkalmazta ellenőrnek. „Elsődleges célunk rávezetni őket, hogy kifizessék a szolgáltatásunkat, a másik pedig, hogy erre saját embereik vegyék rá. Ha közülük valótól érkezik az utasítás és tanítás, szívesebben elfogadják, mint tőlünk” – indokolta az intézkedés bevezetését Suhárt Éva jegyellenőri részlegvezető. Az ellenőröket próbaidőre alkalmazták, és kimondottan a cigány nemzetiségű utasokra kell odafigyelniük. „Már jelentkeznek az első eredmények, jóval több jegyet vásároltak a mi környékünkön. Persze még akadnak, akiket meg kell bírságolni, de idővel ők is megszokják a rendet” – mesélte elégedetten Marin Moldovan ellenőr.

Büszkék a sajátjaikra

Természetesen elkísértük őket, hiszen kíváncsiak voltunk, miként boldogulnak. Az egyik megállónál éppen néhány cigánygyerek szállt volna fel a trolira, de esélyük sem volt. Korábban gyakran lehetett látni a buszokon csellengő, kéregető gyerekeket. „Ellenőrzéskor nem akartak leszállni, másodjára is megpróbáltak felszállni, de nem engedtük fel őket a buszra. Utána már jegyet láttam a kezükben, mondtam is nekik: látjátok, civilizáltan is lehet viselkedni” – osztotta meg büszkén tapasztalatait egy másik friss ellenőr, Remus Tivadar. A roma jegyellenőrök egyelőre csak elkérhetik a jegyeket, bírságot nem szabhatnak ki. Egy-két tapasztaltabb kollégájuk társaságában járőröznek, akiktől megtanulhatják az ellenőri munka követelményeit. „Az emberek kissé meglepődnek, amikor látják, ki kéri tőlük a jegyet, de nem problémáznak” – mondta Görbe István, aki másfél évtizede dolgozik ellenőrként a nagybányai Urbisnál.

A roma utasok különösen büszkék arra, hogy nemzettársaikból is jegyellenőrök lettek. Elmondták: az egész közösség felnéz ezekre a fiatalokra, most már az irántuk való tiszteletből sem bliccelnek annyian. A nagybányai tömegközlekedési vállalat előzőleg razziákkal igyekezett rávenni a romákat a jegyvásárlásra, ám a rajtaütések nem bizonyultak hatékonynak. Ha a roma ellenőrök jelenléte továbbra is eredményes lesz, az Urbis cég további négyet alkalmazna.

Romazűrök

A cigány ellenőrök alkalmazása Nagybányán pozitív példaként szolgálhat, korábban ugyanis a roma ügyekben a város többnyire negatív módon szerepelt a nyilvánosság előtt. 2010-ben például az Amnesty International átiratban szólította fel az akkori városvezetést, mert szerinte a hivatal gettósítani akarta volna a romákat. A város korábbi elöljárói a Craica patak mentén élő cigányokat egyetlen lakónegyedbe költöztették volna ki, amelyet a város készült építeni nekik egy régi gyártelepre.

A legismertebb ügy talán az volt, amikor 2011 nyarán a frissen megválasztott polgármester, Cătălin Cherecheş egy közel két méter magas és 90 méter hosszú falat építtetett egy zömében romák által lakott negyed és egy forgalmas út közé. A betonépítmény nemzetközi médiavisszhangot váltott ki. Nagybánya polgármestere azért kezdte el a kerítés megépítését, mert az ott élő romák zaklatták a környékbelieket, és a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartották be. A mintegy 200 érintett család már akkor is örült a kezdeményezésnek, véleményük ma is változatlan, a környéken ugyanis gyakoriak voltak a főleg gyermekeiket veszélyeztető balesetek. A jogvédő szervezetek tiltakoztak a szerintük szegregáló kerítés ellen, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig vizsgálatot indított az ügyben. A testület diszkriminálónak találta a betonépítményt, és megbírságolta a polgármestert. A fellebező elöljáró első fokon pert nyert, néhány hónapja azonban a Legfelsőbb Bíróság jogerősen kimondta: a falépítés diszkriminatív, és annak lebontását javasolja. A városvezető egyelőre hajthatatlan: a fal a helyén marad.

Idén tavasszal kiürítik a tömbházakat, amelyekben illegálisan lakik a romák java része. Ezt követően a város felújítaná a lakásokat és pályakezdő fiataloknak adná bérbe.