Pap Loránd Lehel a Fehér-Nyikómentén lévő szülői háznál árusítja a helyi faiskolában megtermelt facsemetéit
Fotó: Jakab Mónika
Pap Loránd Lehel nyikómalomfalvi facsemete-termesztő a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem kertészmérnöki szakán tanult. Vállalkozása elején főleg Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén foglalkozott kertépítéssel és kertfenntartással, közben családja támogatásával gyümölcsfaiskolát hozott létre.
2021. június 06., 13:002021. június 06., 13:00
Pap Loránd vállalkozása 2010 tavaszán jött létre. Frissen végzett kertészmérnökként fametszést, kertfenntartást és kertépítést vállalt, de már abban az évben elkezdett gyümölcsfaoltványokkal is foglalkozni – forgalmazóként. Egyre növekedett a kereslet, de rájött, hogy
Úgy döntött, szülőfalujában létrehozza faiskoláját, hogy saját oltványokat állítson elő. Bevallása szerint az emberekben nagyobb a bizalom, ha a vállalkozó saját termékét értékesíti, nem pedig viszonteladó.
A napi teendőket igyekeznek állandó alkalmazottjával megoldani, de amikor több a teendő – például tavasszal a telepítés –, akkor alkalmi munkásokat is fogadnak. A facsemetéket a Fehér-Nyikómentén, a szülői háznál árusítják, hogy a vásárlók ne menjenek a falu határában található faiskoláig. A főút mellett tábla jelzi, hogy az udvarban facsemete eladó. Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében Loránd vállalkozásának sikerült magyarországi pályázatot elnyernie, amiből a faiskolához szükséges munkagépeket vásárolt: traktort, ültetőgépet, rotációs kapát, permetezőt és talajelőkészítő gépeket.
A gyümölcsfaiskola területét vetésforgó rendszerben művelik
Fotó: Jakab Mónika
Loránd nagyapja népnevelő, tanító volt a helyi iskolában. Egy, az iskolához tartozó földterületen faiskolát alakított ki, ahol a gyermekekkel csemetéket oltottak, és mindenki hazavihette az általa sikeresen beoltott fát, hogy otthon elültesse. A faiskola azonban idővel megszűnt, a területet eperfákkal ültették be, amelyek levelével selyemhernyókat neveltek. Vendéglátóm elmeséli, hogy erdész nagybátyjával szeretett erdőbe járni, és ő is erdész szeretett volna lenni. Amikor azonban egyetemre készült, az erdőket visszaadták magántulajdonba, így nem lehetett tudni, mi lesz az erdészek sorsa. Mivel ehhez a szakterülethez közel állt a kertészet, kertészmérnöki szakra iratkozott Marosvásárhelyre.
A tulajdonos a könnyebb átláthatóságért a faiskoláról térképet készít
Fotó: Jakab Mónika
Ma már a faiskola 5,5 hektár területen fekszik. Évente több ezer vad-alanyt ültetnek el, amelyekre különböző fajtákat oltanak. Azonban csak a területük egy részén működik faiskola, mivel a termőföldet vetésforgóval pihentetik a betegségek és kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében.
az alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy-, őszibarack, kajszi- és birsalmafajták széles választéka”. Pap Loránd a könnyebb átláthatóság érdekében a faiskoláról évente térképet készít, ahol megszámozott sorokon van felrajzolva minden gyümölcsfajta. Az ábrákon pedig könnyen eligazodik, hogy melyik sorban milyen csemete található.
A faiskolában hagyományos székelyföldi, illetve modern fajták egyaránt megtalálhatóak. Igen
Felcímkétett csemeték a faiskolában
Fotó: Jakab Mónika
A pónyiknak nyolc-kilenc év is kell, amíg teremni kezd. Körtéből a pirosbelű vackor, szilvából a zöldringló és a besztercei szilva a kedveltebb hagyományos fajta.
Az intenzív termesztésre szánt fajtákat eleve olyan alanyra oltják, hogy a fának középerős növekedése legyen. Nincs túl nagy fájuk, viszont a hagyományos fajtákhoz képest hamarabb, már a harmadik-negyedik évben teremnek. Hátrányuk, hogy nem olyan hosszú életűek: élettartamuk megközelítőleg harminc év, viszont ez idő alatt igen sokat teremnek.
Egyesek a régi és a betegségre rezisztensebb fajtákat választják, hogy minél kevesebbet kelljen permetezniük. Akik viszont piacos árut akarnak termelni, azok az intenzív fajtákat választják – fogalmaz a szakember.
A gazdák már ősszel is ültetnek csemetét, pedig Loránd a vállalkozás indulásakor ősszel alig árult valamit.
szebben is fejlődik első évben, és locsolást is kevesebbet igényel, ugyanis a hólével sok vízhez jut – magyarázza a kertészmérnök.
Az alanycsemeték első éve a felnevelésükről szól, majd augusztus végén, szeptember elején kezdődik az oltási szezon. „Hogy ne vadalma teremjen abból az alanyból, amit elültetünk, hanem pl. jonatán, a gyökér feletti részen egy kis bevágást ejtünk és a fa egy rügyét illesztjük be. Ezt a műveletet szemzésnek nevezzük. Következő őszre e kis rügyből neveljük fel az oltványt”. Loránd az oltáshoz törzsültetvényből, származási igazolvánnyal rendelkező, vírusmentes vesszőket vásárol. A megvásárolt vesszőn mintegy húsz rügy található.
– részletezi a szakember. „A fa gyökere vad, de a fenti rész már jonatán” – avat be az oltás részleteibe. A gyökérnyakba került rügyet lekötözik, három hét múlva leveszik róla a kötést, a csemete pedig végigalussza „téli álmát”. Tavasszal a vad részt visszavágják a szemig, ezt nevezik szemre metszésnek. A következő évben már a szemet (rügyet) nevelik fel. Az oltás valójában nemesítés: ugyanazok a tulajdonságai lesznek a fának, amit beoltottak, mint az anyafának, amiről a rügyet, az oltógallyat vették. „Az oltványnevelés kétéves folyamat. Mindig két generációt nevelünk egyszerre. Az elsőéveseket neveljük, hogy ősszel tudjuk oltani. A másodévesek már be vannak oltva. Az egész folyamat egy körforgás” – magyarázza a faiskola tulajdonosa.
A malomfalvi faiskolának kedvező helyzete van, hiszen patak folyik a földterületük mellett. A csemeték vízszükségletét csepegtető öntözőrendszerrel pótolják. Száraz időszakban, nyáron azonban sokszor kiapad a patak, és előfordul, hogy ciszternával, traktorral hordják a vizet a földre, és pumpával juttatják a csepegtetőrendszerbe. A szinte heti rendszerességgel végzett növényvédelmi kezelések elvégzése is elengedhetetlen a kártevők és kórokozók ellen.
„Most például a mezei pockok, rágcsálók okoznak rengeteg kárt, a csemeték gyökereit eszik meg. A mélyszántással tönkretesszük a pockok fészkeit, így próbálunk megszabadulni tőlük” – részletezi vendéglátóm. Egy időben a vadnyulak is bejártak a kertbe, habár vadhálóval volt körbekerítve. A vadhálóra még egy apróbb szövésű hálót tettek, ami ugyan a nyulak mozgását megakadályozza, de a medvéét nem. Ottjártamkor láthattam azt a kaput, amit nemrég a medve rongált meg, amikor „betört” a faiskolába.
A Pap-faiskolában a szilvacsemete a legkeresettebb, ugyanis gyümölcse kiváló pálinkaalapanyag, így nagy mennyiségben is jól hasznosítható. A nyikómalomfalvi telephelyet főként Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei vásárlók látogatják.
Pálinkafőzőt üzemelő vállalkozók is nagyobb tételben szoktak vásárolni, illetve fiatalok is, akik kertjükből új gyümölcsöst szeretnének kialakítani. De érkeznek egy-két fáért is vásárlók. Loránd elmagyarázza: október végén termelik ki a csemetéket, majd november elseje után kezdik meg az árusítást. Télire bezárják a kapukat, majd tavasszal, március elején kezdődik újra az eladási szezon. A vevőket tanácsokkal látja el az ültetést illetően, de év közben is bármilyen szakmai kérdéssel fordulhatnak hozzá.
A korábbi évekhez hasonlóan évről évre új fajtákat vonnak be a faiskolába, hogy minél nagyobb legyen a választék. A tulajdonos a faiskola mellé egy kisebb tó létesítését tervezi, hogy állandóan legyen öntözővíz a csemeték számára. Loránd folyamatosan tanul és informálódik. Ahogy fogalmaz: saját magát kell fejlesztenie ahhoz, hogy a faiskola is fejlődni tudjon.
Jakab Mónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!