
2016. március 18., 21:052016. március 18., 21:05
2016. március 18., 21:072016. március 18., 21:07
A bőség zavarában szenved manapság az, aki március 15-i ünnepségek között szeretne válogatni. Bőven van választék, választási évben pedig még inkább, de ne legyünk ünneprontóak. Végül is nem az a lényeg, hogy mely magyar párt képviselője szólal fel, hanem az, hogy a helyi közösség összegyűl és ünnepel. Szavalatokat, előadásokat hallgat, táncműsort vagy színdarabot tekint meg, vagy éppen egy ünnepi istentisztelet keretében emlékezik hőseire. Kokárdával, magyar zászlóval ünnepelhet, szabadon.
Kolozsváron, a Szent Mihály plébániatemplomban immár évek óta honos március 15-i ünnepi ökumenikus istentisztelet, majd az azt követő főtéri felvonulás a Házsongárdi temető szomszédságában található egykori Biasini szálló megkoszorúzásához az ünnepség csúcspontja, amelyet megyeszerte, de a kincses városban is több kisebb rendezvény előz meg és egészít ki. Ezek között egy jellegzetes színfolt – és minden bizonnyal az elmúlt 13 évben Kalotaszeg egyik legfontosabb március idusává vált – a kalotaszentkirályi Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjak átadása a helyi Ady Endre iskola legjobb diákjainak. A falu két szülöttje, Kiss B. Attila Liszt-díjas énekművész és Okos Márton újságíró által alapított ösztöndíjat évi rendszerességgel politikusok, vállalkozók, közéleti személyiségek pénzadományaiból adják át az erre érdemesnek ítélt 5-8. osztályos tanulóknak. A Kalotaszeg szórványiskola-központjaként működő Ady Endre Általános Iskola mintegy 170 diákjából idén Péter Jani Bianka, Márton Krisztián, Kolcsár Lilla, Török Boglárka, Lukács István és Török Pali Tamás vehette át a 21 adományozó által finanszírozott éves ösztöndíjat az alapító Okos Márton és az iskola igazgatója, Lakatos András kezéből.
A díjátadás egy délutánba nyúló március 15-i ünnepség csúcspontja, amit a meghívottak ünnepi beszédei és az iskola diákjainak előadása tesz színessé. Az idei rendezvény izgalmait az Örökségünk őrei diákvetélkedő növelte, hiszen a nyertes csapatnak Winkler Gyula európai parlamenti képviselő brüsszeli kirándulást ajánlott fel, nagy volt tehát az izgalom a zsúfolásig megtelt teremben. A történelmi vetélkedő keretében egy-egy osztály egy környékbeli emlékhelyet, kastélyt fogadhatott örökbe, ami elsősorban azt jelentette, hogy minél több adatot, érdekességet kellett ezekről összegyűjteni. Az ötödikesek választása a Gyalui-kastélyra esett, a hatodik osztály diákjai a bonchidai Bánffy-kastélyt cserkészték be, míg a hetedikesek a sztánai Varjúvár rejtelmeibe vezették be a zsűrit, amely a legjobb csapatnak a Varjúvár tagjait kiáltotta ki. Az EP-képviselőnek már csak annyi dolga maradt, hogy a „vesztes” diákokat megvigasztalja: nem ez volt az első és nem is az utolsó brüsszeli kirándulás a kalotaszentkirályi iskolások számára.
Az ösztöndíj névadója, a Kalotaszentkirályon 1832-ben született Gyarmathy Zsigmond az 1848-as forradalom idején szolgálta hazáját a harctéren, majd onnan épségben hazatérve a gyerőmonostori Hory Etelkát vette el feleségül, akivel élete végéig e tájegység felemelkedésén dolgozott, többek között sok tehetséges, de szegény sorsú gyereket támogatva. Kalotaszeg nagy szülöttjének szobrát az egybegyűltek az ünnepség keretében koszorúzták meg.
Két állam támogatja
Az Ady Endre iskola az immár Erdély-szerte beindult szórványiskola-mozgalom egyik zászlóshajójának számít. Az évi rendszerességgel köréje szervezett március 15-i ünnepség azonban nem pusztán a helyi közösség összejövetele: a kalotaszegi falvak mintegy felére kiterjedő bentlakásos oktatás olyan közösségi összefogássá nőtte ki magát, amelyet ma már egyre több helyen ajánlanak példaként Erdélyben. A mintegy ötven tanulónak kényelmes bentlakást nyújtó új kollégiumi épület egymillió eurós befektetéssel 2012-ben készült el. A 90 százalékban román kormánytámogatásból felépített falusi kollégiumhoz Lakatos András igazgató szerint egy olyan szerencsés periódusban kezdtek hozzá, amikor az RMDSZ még kormányon volt, de mire befejezték, az utolsó néhány százezer lejt már a helyi önkormányzatnak kellett nagy erőfeszítések árán kifizetnie. A berendezést magyar közalapítványi támogatásból vásárolták meg. A kollégium már akkoriban felkerült a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok listájára, az évi rendszerességgel meghívásos pályázat keretében kapott magyar állami támogatás és a Comunitas Alapítvány erdélyi támogatása együttvéve kell ma is ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ugyanis csak papíron igaz, hogy egy állami iskolának a román állam biztosítja a fenntartási költségeit.
„Egy velünk azonos nagyságú erdélyi iskolához képest másfél állással kapunk több pénzt a kollégium fenntartására. Ebből nem lehet a gyerekek étkeztetését, délutáni tanulását, a szállását és az egyéb költségeket finanszírozni. A fejkvóta alapján kiutalt pénz nagyon kevés” – magyarázza Lakatos András igazgató (portrénkon), aki minden lehetséges pénzforrást megragad, hogy a jelenleg 170 gyerekre apadt kollégium működését fenn tudja tartani. Hétvégeken és nyári szünidőben szálláshelyeik bekerülnek a falusi turizmus vendéghálózatába, de sokat segít a helyi önkormányzat is a rezsiköltségek kifizetetlen számláinak átvállalásával.
Megváltás a szegénységből
Miközben végigjárjuk a városi kényelmet nyújtó, elegáns helyiségeket, az igazgató történeteket mesél olyan magyar szülőkről, akik szívesebben adják gyerekeiket román iskolába, mint magyar tannyelvűbe. Mára több kalotaszegi faluban is megszűnt az 1-4. osztályos magyar oktatás, és pár helyen maradt meg a magyar tannyelvű 5-8. Minden tanév elején kijárnak ezekbe a falvakba győzködni a szülőket, hogy mit jelent az, ha egy magyar gyerek úgy nő fel, hogy soha nem olvas Petőfi- vagy Arany-verset, nem ismeri saját kultúráját, saját hagyományait.
Az iskola ingyenes napi gyerekszállítást vállal 15 faluba 3 mikrobusszal, aminek költségeit jórészt a falusi vendéglátásból fedezik. Akinek viszont kényelmesebb, az olcsón beköltözhet a kollégiumi bentlakásba. Érdeklődő van, mégsem elegendő ahhoz, hogy a kollégium jövője hosszú távon biztosítva legyen. Az egyre kisebb gyereklétszám gondja-baja még az olyan falvakat sem kerüli el, mint Kalotaszentkirály, ahol városi kényelem honol portákon és házakban egyaránt.
Az igazgató szerint a 15 falut behálózó körzetükben sok szomorú eset is akad. Több faluban megdöbbentő mélyszegénységgel találkoznak: vannak diákok, akik a hét folyamán társaiktól kérik el az iskolatejet, kekszet vagy éppen a kenyeret, hogy hétvégén némi élelmet vihessenek az otthon maradt szülőknek és kisebb testvéreiknek. A gyerekek egy részének megváltás az otthon soha nem tapasztalt kollégiumi kényelem, ezért hétvégeken nem mindenki tér haza szívesen. Olyan esetük is volt, amikor a rongyokban érkező gyereknek az iskolaigazgató vásárolt cipőt és ruhát, de amikor szombaton hazatért, a kisdiák hétfőn már nem tudott visszajönni, mert az apa italért eladta a holmiját...
Elitiskolák diákjai lesznek
Az ünnepi műsorban fellépő diákok szavalata és éneke Kolozsvár elitiskoláiban is megállná a helyét. Amikor ezt az igazgatónak szóvá teszem, elmondja: évi rendszerességgel egymásnak adják a kilincset Kolozsvár magyar középiskoláinak küldöttei, de a magyar osztályokat működtető vegyes iskolák is, hogy felajánlják a nyolcadikosoknak a továbbtanulás lehetőségét. „A Kalotaszentkirályon végzett diákjaink – akik Kolozsvár erős belvárosi kollégiumaiba mennek –, mindenhol megállják a helyüket. Sok tanulónk nyert tantárgyversenyeket, sokan mennek egyetemre, elsősorban tanári és műszaki pályára” – magyarázza Lakatos András, kiemelve itt végzett tanárkollégáit, akik örömmel tértek haza szülőfalujukba. A Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíj elnyeréséhez benyújtandó pályázat ugyanakkor további ösztönző erő, hiszen legalább kilences tanulmányi átlag kell hozzá. A mintegy harminc jelentkezőből a legjobb hatot választotta ki idén is a pedagógusokból álló zsűri. Aki e körbe bekerül, később is bizton öregbítheti iskolájának jó hírnevét.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!