Turistacsalogató látvány Nagykárolyban. A kastély ingyenesen látogatható
Fotó: Hevele Lili
A legrégebbi magyar nemesi családok egyike a Károlyi grófok nemzetsége, amely nemcsak a magyar politikát, de a kultúrát is alakította. Története a honfoglalástól napjainkig követhető. A nagykárolyi Károlyi-kastély, illetve a Kaplonyban található családi kripta ma is turisták tömegét vonzza a Szatmár megyei településekre.
2018. január 05., 18:132018. január 05., 18:13
2018. január 05., 18:232018. január 05., 18:23
A Károlyi család a Kaplon nemzetségből származik. Birtokait a honfoglaláskor szerezte, köztük Nagykárolyt és a közelében fekvő Kaplonyt, ahova a nemzetség ősi monostorát, majd sírkamráját építették. Első ismert lakhelye a 15. században épült Nagykárolyban. A Károlyi-kastély az újjáépítések és átalakítások ellenére ma is áll. Romantikus, lovagvárakra emlékeztető alakja, felújított dísztermei, gazdag gyűjteményei a régió kihagyhatatlan látványosságává teszik. Eklektikus, szecessziós stílusa, valamint a 18. századi barokk elemek csak növelik az épület értékét. A kétszintes építmény homlokzata a város felé néz díszes bejárattal. A középkori hangulatot a kastélyt körülvevő vizesárok csak erősíti. Belső terét a márványból faragott nagyméretű kandallókkal díszített hatalmas fogadóterem uralja. A kastély első emeletének tíz termét történelmi enteriőrökkel rendezték be. A helytörténeti kiállítás négy tematikus földszinti teremben látható.
Az emeleten afrikai trófeagyűjtemény és fegyverkollekció is megtekinthető. A Károlyi-kastély ingyenesen látogatható.
Az épületet tizenkét hektáros angolpark veszi körül, amelyben számos növényritkaság őshonos. Itt áll az 1810-ben ültetett platán is, amely Károlyi György nevéhez fűződik. A kert szélén romantikus stílusú víztorony áll, amely helyén egykor híres sörház működött. A lovardát felújították, napjainkban lótenyésztési és turisztikai célokat szolgál.
Kaplonyi kripta: az 1700-as években Pozsonyban készített koporsók művészi értéket képviselnek
Fotó: Hevele Lili
A Kaplonyban található Károlyi-kripta szintén turisztikai egységként működik. A katolikus Szent Antal-templomban fellelhető síremléknél ferences szerzetesek fogadják az érdeklődőket. Nyári időszakban szinte minden nap érkeznek látogatók, néha akár két busszal is, többnyire külföldről – mondta Mihály Zoltán, a kolostor frátere. A helyiek főként ünnepnapok vagy búcsú alkalmával térnek be a kriptába.
A belépési díj felnőtteknek négy, nyugdíjasoknak két lej, tanulóknak ingyenes.
A Károlyi-kastély helyén a 15. században látványos kőház állt, félelmet keltett a vármegyei nemességben, amely kérte a királyt, rendelje el az építmény lerombolását. A török veszély fokozódásával végvárrá alakították az épületet: sánccal és lőrésekkel ellátott erős falakkal vették körül, sarkait bástyákkal erősítették meg. Fekvésének és erős védműveinek köszönhetően a 17. században a török elleni végvárrendszer részét képezte. Ennek okán újabb erődítésekkel látták el, majd saját tüzérséggel rendelkező német helyőrséget helyeztek el benne. A nagykárolyi épület több török ostromot is kiállt. A 17–18. században a vár több fontos diplomáciai találkozó színhelye is volt. Többek között itt zajlottak a szatmári béke tárgyalásai és a békeokmány aláírása is.
A háborús idők múlásával a vár korszerűsítéséről is megszülettek a tervek. A konkrét munkálatok 1792-ben kezdődtek el Joseph Bitthauser építész tervei alapján. A védművek fontosabb elemeit, a bástyákat lerombolták: a várat barokk kastéllyá alakították át.
Károlyi István kezdeményezésére 1893–1896 között a kastély újabb átalakításon esett át Meinig Artúr tervei alapján. Ekkor nyerte el mai formáját. Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halála után utódai nem használták többé állandó lakhelyként a kastélyt.
A két világháború közötti időszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó működött. A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskolaként hasznosították, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be. A kommunista időszakban a városi kulturális intézmények működtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum.
A Károlyi család kriptáját Károlyi Sándor ötlete nyomán 1744-ben építették a Nagykároly melletti Kaplonyban. Az 1834-es földrengésben a kripta a település ferences templomával és kolostorával együtt súlyosan megrongálódott. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós budapesti építész tervei alapján 1844–1847 között zajlottak: a háromhajós, bazilikás elrendezésű templomot széles hajójú, kazettás mennyezettel fedett, neoromán stílusú teremtemplommá alakították. A Károlyi család elhunyt tagjainak koporsóit őrző kriptát a templom szentély mögötti részéhez kapcsolták görögkereszt elrendezésben.
A ferences kolostor, illetve a rendház épülete nagyobb méretű átalakítást Ybl munkálatai óta nem szenvedett, azonban a sírkamra többszöri módosításon esett át. A 19. század végén márványoltárral, illetve márványból faragott feszülettel egészítették ki a síremléket. Helyszűke miatt 1904-ben ismét átalakításokat végeztek: a család a falrendszerű temetkezésre tért át.
A sírkamrában található koporsók művészi értéket képviselnek. A legrégebbi szarkofág az 1600-as évek elején készült Pozsonyban. Anyaga bronz, amelyet festett képek borítanak. Az 1700-as évek első felében, szintén Pozsonyban készített hármas koporsók a bécsi császári kripta koporsóival mutatnak rokonságot. Az 1700-as évek végén készült szarkofágok egyaránt hármasak. Külső rézborításukat gazdag domborművek díszítik.
Az ő koporsójukon kívül két ezüsturna is található, amely Károlyi Antal és Károlyi József feleségének bebalzsamozott szívét őrzi.
Mintegy hetven év után, 2010-ben újra grófi szertartás színhelye volt Kaplony, ugyanis ekkor helyezték végső nyugalomra a nemesi család két, hosszú ideig emigrációban élt tagját. A Brazíliában elhunyt gróf Károlyi Lajos és nagynénje, a Svájcban elhalálozott gróf Károlyi Consuelo végrendeletükben jelölték meg végső nyughelyükként az ősi családi sírkamrát.
A Károlyi család Kond vezér második fiának leszármazottaitól, a Kaplon nemzetségből eredeztethető. Birtokaikat a honfoglaláskor nyerték, köztük Nagykárolyt is, amelyről a család a nevét kapta. A legkorábbi ős, aki viselte a Károlyi nevet, Károlyi András volt, akit egy 1320-as oklevél említ ezen a néven. A grófi címet 1712-ben Károlyi Sándor nyerte el, aki kuruc generális, illetve Szatmár megye főispánja volt. Emellett az ő nevéhez köthető a svábok betelepítése Szatmár megyébe. Fia, gróf Károlyi Ferenc huszárezred-parancsnok, főispán, a nagykárolyi nyomda és az első gyógyszertár megalapítója volt. A kuruc generális unokája gróf Károlyi Antal ezredes, a bécsi testőrség kapitánya, főispán, illetve templomépítő volt. A család említett tagjain kívül számos Károlyi-leszármazott hagyott nyomot a történelemben kiemelkedő tevékenységének köszönhetően.
Károlyi László egyike a még ma is élő mintegy hetven Károlyi-leszármazottnak. 1994-ben a fóti családi kastélyba költözött, és átvette a Károlyi István Alapítvány patronálását, amely főként árva gyerekekkel foglalkozik. A gróf a szociális tevékenységek mellett a fóti kastély helyreállítását és eredeti bútorokkal való berendezését is feladatának tekinti.
A család hazalátogató tagjai megnézték a város és a környék nevezetességeit, konferencián vettek részt, valamint igyekeztek megismerni az őseik által alapított település jelenlegi helyzetét, fejlesztési terveit. Mára a Károlyi család fiatalabb tagjai nem vagy csak alig beszélnek magyarul.
Hevele Lili
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!