
Fotó: Páll Árpád
Egy hónap van hátra a június 5-i helyhatósági választásokig. A hivatalosan május 6-án induló és június 4-ig tartó választási kampány a hónapokkal ezelőtt elkezdődött politikai küzdelem hajrája. Most induló, négyrészes sorozatunkban a választással kapcsolatos tudnivalókat, a három erdélyi magyar párt személyi- és programkínálatát, valamint a román pártoknak az erdélyi nagyvárosokban esélyes jelöltjeit mutatjuk be.
2016. május 07., 11:582016. május 07., 11:58
2016. május 07., 15:452016. május 07., 15:45
Eddigi önkormányzati eredményei alapján az RMDSZ-nek vannak a legnagyobb tervei a június 5-i, romániai helyhatósági választásokra. Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke április végén, a jelöltlisták megyei leadását követően, kolozsvári sajtóértekezleten mutatta be az RMDSZ fontosabb célkitűzéseit. A kampányfőnöki tisztséget is betöltő Kovács Péter szerint a szövetség legalább 200 polgármesteri tisztség és 2300 önkormányzati képviselői mandátum megszerzését tűzte ki célul. Nagyjából ennyi választott tisztségviselője van az RMDSZ-nek jelenleg, de Kovács szerint ennek bővítésére is van esély. Az RMDSZ vezetői abban bíznak, hogy a két nagy román párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) külön indulásával versenyhelyzet teremtődik, a román szavazatok jobban megoszlanak, ami a magyar jelöltek esélyét növeli.
Az RMDSZ-nek további merész tervei vannak: a szövetség szeretné megduplázni az önkormányzati elnöki pozícióit – a Hargita és Kovászna megyei mellett a Szatmár és a Maros megyei önkormányzat négy évvel ezelőtt elvesztett elnöki pozícióját akarja visszaszerezni. Ebbéli törekvésének látszólag ellentmond, hogy a négy évvel ezelőtti helyhatósági választások óta módosított választási törvény szerint a megyei önkormányzatok elnökeit nem közvetlen választással, hanem közvetve, a képviselő-testület tagjai közül választják ki. A két megyében már többségben van a románság, így kevesebb az esély a magyar jelölt többségi támogatásához.
Visszaszerezni Szatmárt és Marosvásárhelyt
Az RMDSZ fontos célkitűzésének tartja, hogy Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor, Marosvásárhelyen pedig a függetlenként induló Soós Zoltán nyerje meg a polgármesteri tisztséget. Kovács Péter úgy vélte, Szatmárnémetiben erre azért van esély, mert Dorel Coica jelenlegi polgármester – aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ-es Ilyés Gyulát váltotta le – semmilyen választási ígéretét nem teljesítette. Marosvásárhelyen az növeli a magyar jelölt esélyét, hogy a várost 2000 óta vezető Dorin Florea ellen bűnvádi eljárások zajlanak, és míg a román szavazatok jobban megoszlanak majd, valamennyi magyar párt az előválasztáson kiválasztott Soós Zoltánt támogatja. Kovács szerint arra is jó esély mutatkozik, hogy Nagy András visszatérjen a szászrégeni polgármesteri székbe.
Az RMDSZ a kolozsvári helyi tanácsbeli magyar jelöltek számát is növelné. Abban bízik, hogy a jelenlegi négynél több jelöltet juttathat be a kolozsvári önkormányzati testületbe. „Horváth Anna sikeres alpolgármestere volt az elmúlt négy évben a városnak, és az RMDSZ-jelöltlista második helyén az egyházak jelöltjeként a népszerű Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, azErdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusa szerepel” – fogalmazott Kovács Péter.
Nem minden korrupt egyforma
A szövetség kampányfőnöke érdekes módon semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy több székelyföldi jelöltje ellen bűnvádi eljárás folyik. „Ráduly Róbert, Antal Árpád és Borboly Csaba is élvezi a közösség bizalmát” – fogalmazott Kovács Péter, mintegy felmentve ezzel a három RMDSZ-jelöltet. Szerinte különbséget kell tenni a székelyföldi vezetők és a Kárpátokon túli politikusok elleni eljárások között. „Míg Dél-Romániában több millió eurós korrupciós ügyekről van szó, addig például Csíkszeredában többek között egy 30 eurós benzinszámla miatt folyik eljárás az RMDSZ jelöltje ellen” – mondotta Kovács. A politikus sietett hozzátenni, hogy az RMDSZ önkormányzati listáján egyetlen olyan jelölt sem lesz, akit korrupció vádjával ítéltek el. „A szövetség humánerőforrás-politikáját a magyar emberek írják, nem a hárombetűs ügynökségek, amelyek bárki ellen pillanatok alatt eljárást indítanak” – mondotta.
MPP–RMDSZ közös jelöltek
A várakozások szerint az RMDSZ csúcsvezetősége elégedett a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött választási egyezséggel, így több helyen is egymás polgármestereit támogatják. A városok közül Kovács Péter Gyergyószentmiklós és Tusnádfürdő MPP-s polgármesterét említette, aki mögé felsorakozik az RMDSZ is. A Gyergyószentmiklóson történ esetet kommentálva – a helyi RMDSZ-szervezetben kialakult konfliktus miatt a saját polgármesterjelöltjük egy román párt színeiben indul és a szövetség listájának első helyein szereplő tucatnyi jelölt pedig tiltakozásképpen kilépett az RMDSZ-ből –, Kovács úgy fogalmazott: a jelöltállítás időszakában szinte természetes, hogy van olyan hely, ahol fellángolnak az indulatok. Kovács Péter azt sem tartotta rendkívülinek, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltje, Arros Orsolya annak az újabb mandátumra függetlenként pályázó Bunta Leventének a leváltására készül, aki nyolc éven át az RMDSZ színeiben vezette a várost. Szerinte hiba volt, hogy a szövetség négy évvel ezelőtt Bunta Leventét újabb mandátumhoz segítette.
Több polgármesterre számít a néppárt
Bizakodó az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége is a közelgő helyhatósági választásokkal kapcsolatban. Szilágyi Zsolt, a párt elnöke azt tartaná jó eredménynek, ha az EMNP-nek sikerülne megőriznie 213 önkormányzati képviselői tisztségét, ugyanakkor a négy évvel ezelőtt elnyert két polgármesteri tisztségnél idén többet szeretnének elérni. Az erdélyi jelöltlisták leadását követően, Kolozsváron tartott sajtóértekezletén Szilágyi Zsolt nemcsak a polgármesterek számának növeléséről beszélt, hanem tisztes helytállásnak tartaná, hogy az önkormányzati képviselők száma is a négy évvel ezelőttihez képest növekedjék.
A néppárt mintegy kétezer jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon. A párt színeiben 77-en, az EMNP által támogatott, az MPP-vel közös koalíciós jelöltként pedig hárman pályáznak polgármesteri tisztségre. A párt 151 településen és hét megyében állított jelöltlistát. Az EMNP elnöke kijelentette, több településen az utolsó pillanatban léptek vissza a párt jelöltjei arra hivatkozva, hogy az RMDSZ helyi hívei megfenyegették őket.
Az EMNP elsősorban a székelyföldi Maksán, Kézdivásárhelyen, Felsőboldogfalván, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, valamint a partiumi Érmihályfalván számít jó eredményre a polgármesteri megmérettetés terén. Szilágyi Zsolt megemlítette, négy településen – Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Felsőboldogfalván és Gyergyószárhegyen – sikerült megállapodni a Magyar Polgári Párttal (MPP) a közös indulásról. Azt is hozzátette, több helyen, a szórványban azért nem állítottak jelöltlistát, hogy a magyar képviseletet ne veszélyeztessék.
Túllépnek a megtépázottságon
Szilágyi Zsolt úgy vélte: annak ellenére, hogy a pártot mind Háromszéken, mind Maros megyében meghatározó emberei hagyták el az elmúlt hónapokban, sikerült túllépni a megtépázottság állapotán. „Kilépésükkel a párton belüli helyzet tisztább lett” – állapította meg a politikus. Hozzátette, az EMNP az egyedüli olyan erdélyi magyar párt, amelynek nincsenek korrupciós ügyei, és ez előnyt jelent a párt jelöltjeinek a választási kampányban. A pártnak arra a 2012-ben hangoztatott álláspontjára reagálva, amely szerint az EMNP a 2016-os választásokra várja a kiteljesedést, Szilágyi Zsolt kijelentette: nem használt az erdélyi magyar nemzeti oldalnak az, hogy az MPP átállt az RMDSZ oldalára. „Mi akkor azt gondoltuk, hogy össze tudjuk fogni az autonómiáért küzdő erőket, és nemszámoltunk azzal, hogy az RMDSZ továbbra is sikerrel félemlíti meg vagy tántorítja el lehetséges támogatóinkat” – fogalmazott az EMNP elnöke.
Biró Zsolt: lejárt az árokásás ideje
Erdély-szerte ötvennél több MPP-polgármesterjelölt és mintegy ezer képviselőjelölt készül a június 5-i választásra – jelentette be Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján Biró Zsolt pártelnök. Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere – aki az MPP Hargita megyei listavezetője – kifejtette, fontos, hogy a polgári párt jelen legyen a megyei önkormányzatban, ugyanis a centralizált romániai rendszer meghatározó szerepet ad a megyei képviselő-testületnek, a jelenlétükkel pedig elérhetik, hogy reális és ésszerű módon történjen a közpénzek leosztása a helyi önkormányzatok felé. Biró Zsolt pártelnök szerint az MPP belátta, hogy az erdélyi magyar társadalom nem az árokásást várja el a politikusaitól. „Elérkeztünk a falig, ahonnan már nem lehet hátrálni, amikor össze kell zárni, és közösen kell megvédenünk közösségi jogainkat. Gyűlöletre nem lehet jövőt építeni, az ma már nem elég politikai programnak, hogy valami ellen létrejöttünk. Felelősségteljes politikát várnak el tőlünk az emberek”– fogalmazott Biró Zsolt az RMDSZ-szel megkötött választási egyezségre utalva. A pártelnök közölte, a választástól az MPP-képviselet megerősödését várják, azaz hogy több polgármesterük, képviselőjük lesz az önkormányzatokban, mint négy éve. Erdély-szerte több mint ötven polgármesterjelölt várja a választást, mintegy száz településen lesz képviselőlistájuk. A megyei testületbe bejutó MPP-képviselőktől Biró konstruktív, ésszerű ellenzéki szerepet vár.
(folytatjuk)
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!