Eszi, nem eszi, ezt kapja?

Az Európai Parlament 2013. január 16-án arra szólította fel az Európa Tanácsot, hogy vesse el a javasolt engedélyeztetést, a Bizottságot pedig arra, hogy ne tegyen javaslatot további génmódosított növények jóváhagyására mindaddig, míg a hatásvizsgálat módszereit jelentősen nem javítják. Az EP álláspontja szerint az 1507-es kukorica rovarokra rezisztens pollenje befolyásolhatja az ökoszisztéma egyensúlyát.

E kettősség jól példázza: míg egyes országokban termeszthetnek génmódosított növényeket, máshol – így például Magyarországon is – tiltják ezek jelenlétét a szántóföldeken. Romániában a Monsanto biotechnológiai vállalat MON810 elnevezésű hibridkukoricája növekedhet legalább 200 méteres távolságra génmódosítás-mentes társaitól – 2013-ban például Temes és Călăraşi megyében 834,62 hektáron termesztettek. Az unióban eddig csak két géntechnológiával módosított növényt – a MON810 GM kukoricát és Amflora GM burgonyát – engedélyeztek. Az ipari felhasználásra szánt keményítőburgonyát épp 2013 decemberében vonták vissza piacról az európai bíróság vonatkozó határozata értelmében.

Génmódosított macska

A genetikailag módosított élőlények több szempontból is kérdéseket vetnek fel, amelyek között – a gazdasági, ökológiai vonatkozásokon túl – az egészségügyiek állnak legközelebb a hétköznapi emberhez. Dr. Bódizs György (portrénkon), a kolozsvári rehabilitációs kórház orvos-igazgatója (portrénkon) néhány éve egy sajtófelkérés kapcsán kezdett érdeklődni a génmódosított élelmiszerek hatása iránt. Allergológusként azzal szembesült, hogy a téma nagyon időszerű, összetett, ezért aligha lehet bármit is egyértelműen kijelenteni azzal kapcsolatban. Közvetlen találkozása is van a génmódosításnak és az allergológiának, hisz egyes kutatások kifejezetten arra irányulnak: élelmiszereket úgy változtassanak meg, hogy azok ne okozzanak ételallergiát, de létezik már olyan génmódosított macska is, amelynek szőre nem vált ki allergiás reakciókat.

„A mezőgazdaságon kívül az orvostudomány is használja a génmódosítás technológiáját, de az eljárás veszélyeket is rejt magában, amelyekről sokat lehet beszélni, ám egyelőre kevés konkrétummal. Épp ez az ijesztő benne, hogy sok mindent nem tudunk. A szellemet azonban már nem lehet visszazárni a palackba, csak annyit tehetünk, hogy ellenőrzött kereteket biztosítunk” – fogalmazott Bódizs György, aki a Magyar Tudomány Napja Erdélyben kolozsvári vitafórumán előadást is tartott a génmódosított élelmiszerek egészségügyi hatásairól, előnyeiről és kockázatairól.

Nemesítés, gyógymód

A genetikailag módosított szervezetek – amelyeket a nemzetközi használatban GMO-ként rövidítenek az angol Genetically Modified Organismsből eredeztetve, magyarul pedig leginkább csak GM-ként jelölik – olyan élőlények, amelyekben a genetikai örökítő anyagot a géntechnológia molekuláris módszereivel a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. Vagyis a génkezelt szervezet genomjában valamilyen mesterséges változtatást hajtanak végre. Bizonyos tekintetben a nemesítés is génmanipulációnak tekinthető, ám az a természetben előforduló eszközöket használja, jóval több lépésben, és sokkal több próbálkozással éri el a kívánt eredményt. A géntechnológia alkalmazásával több lépcsőfok átugorható, célzottan lehet a befogadó növénybe a kívánt tulajdonságú gént juttatni. A génmódosítás magába foglalja mindazon módszereket, amelyekkel a DNS vagy RNS összetételét meg lehet változtatni:gén(eke)t vehetnek ki, ültethetnek be, vagy távolíthatnak-, némíthatnak el, „halkíthatnak le”. A kívánt tulajdonságokkal rendelkező élőlény létrehozását a különböző fajok genetikai kódjainak összeférhetősége teszi lehetővé.

Génmódosítást az orvostudomány is használ, a génmódosított baktériumok például gyógyászati hasznú emberi fehérjéket termelnek. Emberi gént hordozó GM-baktériumok állítják elő az inzulint, amivel a cukorbetegség tüneteit kezelik, de GM-baktériumokkal termeltetnek olyan véralvadási faktort is, amellyel a vérzékenységen segítenek. További orvosi alkalmazása a génsebészet, ami lehetővé teszi, hogy egy betegséget meghatározó gént jóra cseréljenek ki. A technológia azonban nem széles körben használt, mivel drága, és további kockázatokat rejt magában: bár számos olyan betegség ismert, ami hibás gén következménye, de helyreállításuk további betegségeket okozhat. A GM-élőlényeket létrehozó laboratóriumok mindenesetre ugyanazon módszereket használják, mint az orvostudomány: vírusok vagy nanotűtechnológia segítségével génszakaszokat juttatnak a sejtmagba.

Miből lesz a puliszka?

A génmódosított szervezetek közül a szója a legelterjedtebb. Ezt az amúgy Kelet-Ázsiában honos, hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövényt azért módosították genetikailag, hogy ellenálljon a totális gyomirtószereknek. A szóját ugyanis nem lehet kapálni, így a nagyobb terméshozam érdekében szükséges a gyomirtózás. Az amúgy nagyon egészséges egyszerű szója – 40 százaléka fehérje, 20 százaléka olaj, 30 százalékban szénhidrátot tartalmaz, 5 százalékban pedig olyan szervetlen anyagokat mint a kálium, nátrium, kalcium, magnézium – hátrányos tulajdonságokkal is rendelkezik. Az allergológus véleménye szerint gyakran okoz allergiát, mert a szójafehérjére könnyen termelődik ellenanyag. Viszonylag gyakori ételallergia típusnak számít, a kilencedik helyen szerepel a sorban. Súlyos esetben akár halálos anaphilaxiás sokkot is okozhat. Szóját tartalmazó terméket pedig eszünk hústermékekben – kolbászokban, szalámikban –, de ott van a pékárukban, szószokban, csokis és sajtkészítményekben is. Szerencsére azonban a legallergiásabb személy is tolerál kis mennyiségű szójafehérjét, ezért ritkán alakul ki szélsőséges allergiás eset.

Bár az EU-ban nem engedélyezett a GMO szója termelése, importja lehetséges, így az Európában használt szója több mint 60 százaléka genetikailag módosított. Az öreg kontinensre főleg Argentínából és Brazíliából érkezik GMO szója, a behozott hüvelyes 10 százaléka kerül közvetlenül az élelmiszer-feldolgozó iparba, 90 százalékát pedig takarmányozási célra használják. Világszinten az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kína és India a legnagyobb GM-szójatermelők.

A kukorica esetében egyrészt gyomirtószer-rezisztenciát, másrészt bizonyos rovarokkal szembeni ellenállást, kártevők elleni védelmet biztosító géneket ültettek be. Ilyen GM kukoricát Romániában is termesztenek, Bódizs doktor szerint azonban különösebb haszon nélkül, a génmódosítás ugyanis mifelénk nem honos kártevő ellen véd. Ezért mindenképp jogosnak tűnik a kukorica e módosított fajtája elleni fellépés, hisz a GM kukorica méreganyagok termelésével éri el a kártevők elleni védelmet. Adódik a kérdés: miért kell állatokat olyan növénnyel takarmányozni, amely toxint termel, és főleg: miért főzzünk puliszkát ilyen kukoricából?

Semmi sem biztos

A génmódosítási technológia hatalmas üzlet – a fejlesztőcégek számára. Ráadásul nem minden esetben kell jelölni a termékeken a GM-tartalmat, csak akkor, ha 0,9 százalékot meghaladó ez a mennyiség, és azt sem kell feltüntetni, ha az állatot génmódosított növényekkel takarmányozták. A GM-t tartalmazó élelmiszerekben a kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelenthetik. Több uniós tagország egészségügyi-környezetvédelmi megfontolásokból nem járul hozzá a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalához és forgalmazásához. Dr. Bódizs György szerint a legnagyobb hazai probléma, hogy nincs olyan magas teljesítményű laboratórium, amely kormányzati pénzen, azaz különböző cégpolitikáktól mentesen tesztelni tudná a forgalomban lévő élelmiszereket. „Jelen tudásunk szerint még senki nem tudta bebizonyítani, hogy a GM élelmiszerek káros hatásúak, de ez nem jelenti feltétlenül, hogy nem is létezik veszély” – hangsúlyozta az allergológus.

Az ismeretlen egészségügyi kockázatokon túl ökológiai, gazdasági és társadalmi veszélyeket is hordozhatnak a génmódosított növények. Megtörténhet például a GM és vad- vagy kultúrnövények kereszteződése, de géntranszfer nem csak növények felé történhet. Előfordulhat, hogy az elfogyasztott élelmiszer idegen génje bélflóránk baktériumaival kereszteződik, s így új baktérium jön létre. A biztonsági vizsgálatok elvégzése ezért mindennél fontosabb, és annál több szűrésre és vizsgálatra van szükség, minél nagyobb mértékű a genetikai módosítás.

Rokon, ismeretlen

Alapvetően kétféle genetikailag módosított élőlényt különböztetünk meg. A cizgenikus szervezetek esetében kisebb méretű változás történik, hiszen egy rokon faj tulajdonságait ültetik be a kiszemelt élőlénybe annak érdekében, hogy bizonyos tulajdonsággalfelruházzák. A GM növények nagy része azonban nem ilyen,hanem transzgenikus. A transzgenikus szervezetek esetében az élőlénybe bejuttatott genetikai információ más, nem rokon fajból származik. A mezőgazdasági haszonnövények esetében például azért alkalmazzák ezt az eljárást, hogy bizonyos kártevővel – rovarral, betegséggel – szemben ellenálló legyen, ne pusztuljon el a nem mellékesen fejlesztő által gyártott gyomirtó szerektől, bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat, nagyobb hozamot teremjen. A GM élőlényekbejelzőgéneket is ültetnek. Dr. Bódizs György szerint ezzel az a fő probléma, hogy erre a célra alkalmaznak például antibiotikum-rezisztencia géneket, ami magában hordozza annak veszélyét, hogy az idővel elterjed, az antibiotikum pedig hatástalanná válik.

Generációk

A génmódosított élőlények több generációja ismert, az első generációsokat a mezőgazdaságban használják. Ezek közül is a legismertebb a szója, amelyet elsősorban állatok takarmányozására használnak, vagyis főleg az állati termék elfogyasztásakor „találkozunk” vele. A második generációs GM szervezeteket már közvetlen emberi fogyasztásra szánják, vagyis ebben az esetben a kockázat közvetlen. Hoztak már létre GM paradicsomot és burgonyát is, a paradicsom esetében például azt érték el, hogy hosszan friss, minőségét akár 45 napig is megőrző, ezáltal tovább tárolható legyen. Forgalmazása viszont így sem termelt nyereséget, ezért kivonták a piacról. Pozitívabb példa az úgynevezett aranyrizs – ennek fejlesztői ráadásul a közjó érdekében lemondtak a szabadalmi jogokról –, amely a rizsből amúgy hiányzó béta-karotint termel, hozzájárulva így  ahhoz, hogy azokon a területeken, ahol a rizs alapélelmiszer, javuljon a népesség A-vitamin ellátottsága, csökkenjen a megvakulások száma. A génmódosítás igencsak természetidegen módon, de a krumplibogár ellen is talált transzgenikus megoldást: a hóvirág egy génjét a burgonyába ültetve rezisztencia alakítható ki.