Erősödő ellenzék, magabiztos RMDSZ

A három székelyföldi megyében egyedül az RMDSZ állított minden magyarok lakta településen teljes tanácsosi listát, illetve polgármesterjelöltet. (Kivételt képez néhány település, ahol az RMDSZ a Magyar Polgári Párt jelöltjeit támogatja a június 5-i helyhatósági választásokon.) Az RMDSZ Maros megyében 75 községben, kisvárosban és városban indul, Hargita megyében 64, Háromszéken pedig 40 településen. A Székelyfölddel szomszédos Barcaságban, Brassó megyében 19 település önkormányzatában adott le listát. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), illetve a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi jelöltállítása ennél szerényebb, azonban a néppárt a négy évvel ezelőtti tanácsosi és polgármesterjelölt felhozatalát Marosszéken például megduplázta: a megyében 421 tanácsos- és 9 polgármesterjelöltet indít.

Az MPP elsősorban Hargita megyében szeretne erősíteni, ahol 30 településen indít listát, és az eddigi hét, zömében székelyföldi polgármestereinek számát növelné.

Függetlenként Marosvásárhelyért

Az erdélyi magyarság szeme most elsősorban Marosvásárhelyre irányul. Habár az előzetes közvélemény-kutatások szerint a 33 százalékon álló Soós Zoltán független jelöltet öt százalékponttal előzi meg a város regnáló polgármestere, Dorin Florea, sokan úgy vélik, a közös magyar előválasztás nyomán induló Soós most esélyesebb, mint a négy évvel ezelőtti
RMDSZ-es jelölt, Frunda György. Függetlenségét bizonyítandó, Soós Zoltán nem csak az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciójából, de a szervezetből is kilépett. Úgy vélte, a hitelesség egyik fontos feltétele, hogy az összmagyar független jelölt valóban független legyen. „Kapcsolatom az RMDSZ-szel nem változik, továbbra is együtt gondolkodunk azokon a stratégiákon, amelyekkel a marosvásárhelyi és az erdélyi magyarság életén javítani lehet” – nyilatkozta lapcsoportunknak.

A jövő alapköve Soós Zoltán szerint a modern Marosvásárhely, amelyben mindenki otthon érzi magát, és aktív tagja a közösségnek. „Marosvásárhely Erdély szíve lehetne, de nem az, hiszen az elmúlt 16 évben, Florea polgármestersége idején 25 ezerrel csökkent a város lakossága, magyarok és románok egyaránt elhagyták a települést. Ez részben azért van, mert ma a városvezetőnek több DNA-kivizsgálása van, mint amennyi uniós projektje. A közösség erejével ezen változtatni lehet, s akkor elmondhatjuk, hogy Marosvásárhelyen miénk a jövő” – fogalmazott a jelölt.

Megkérdeztük, amennyiben megnyeri a választásokat, a városházán is tovább képviseli-e a kampányban felvállalt függetlenséget. A polgármesterjelölt kifejtette: a függetlenség alapfeltétele, hogy a független személy ne vállaljon tisztségeket politikai alakulatok keretében, a hitelesség egyik fontos feltétele pedig az, hogy a független jelölt ténylegesen független legyen.

Bethlen Gábor nyomdokain

„Jelen pillanatban nem vagyok RMDSZ-tag. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem támogat az RMDSZ, a néppárt vagy a polgári párt. De nem az a célom most a választások előtt, hogy elhatárolódjam a politikai alakulattól, hanem az, hogy minden alakulat álljon mellém és támogasson. Független polgármestere akarok lenni Marosvásárhelynek, a munkát így szeretném tovább folytatni. Saját döntésem ez” – nyilatkozta Soós Zoltán, aki egy tíz pontos társadalmi szerződést ajánlott a marosvásárhelyi szavazóinak. „Szeretném, ha a polgárok is látnák azokat az elveket, amelyek szerint a munkámat végezném, ugyanakkor minden egyes megkötött szerződés számomra is megerősítés lesz, hogy ezeket a vállalásokra, illetve a polgármesterséggel együtt járó felelősségre is olyan szolgálatként tekintek, amelyek betartása nem változtatható meg.”

Bevett szokás, hogy az erdélyi választási kampányokban rendszeresen részt vettek magyarországi politikusok is az elmúlt években. Idén sem lesz ez másként. A sort Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta, aki a magyar kormány támogatásáról biztosította a marosvásárhelyiek összefogását a polgármesterség megnyerésének ügyében. A Kultúrpalota kistermében tartott beszédében Bethlen Gáborra hivatkozva kifejtette: „az emberek gyakori nyomorúságba jutását csak a törvényesen összefogó közösségek csökkenthetik”. „Különbség van azok között, akik a szekeret egy irányba húzzák, és azok között, akik a szekeret tolják” – figyelmeztetett Balog Zoltán arra, hogy nem mindegy, húzzuk-e a közös szekeret, vagy toljuk, hiszen a „szekértolás” kifejezésnek pejoratív az értelme a magyar nyelvben.

Noha a marosvásárhelyi összefogás körül hetekig tartó szópárbaj és az egymásnak feszülő indulatok uralták a helyi és az országos sajtó hasábjait, mára lecsillapodtak a kedélyek. Mindhárom párt igyekszik teljes mellszélességgel kiállni a közös jelölt mellett fátylat borítva a háttérben rejlő érdekellentétek fölött. Mindezek ellenére Soós kampánya a kelleténél vérszegényebb. Florea sajtóbeli szerepléseihez képest a magyar lapokban is jóval kevesebb hirdetése van. Úgy tűnik, a függetlenség a pártok közös anyagi támogatására van leginkább negatív hatással.

Zárja sorait a néppárt Marosszéken

Nem vitás, hogy az EMNP-nek Marosvásárhely jelentette a legnagyobb erdélyi presztízsvesztést azzal, hogy két helyi frontembere távozott a pártból. Szilágyi Zsolt erről Marosvásárhelyen nemrég úgy nyilatkozott, az áprilisban bekövetkezett kényszer-vezetőségváltás óta növekvőben az EMNP Maros megyei szervezete. A két távozó vezetőt, Portik Vilmost és Jakab Istvánt a párt múltjának, míg a helyükbe érkező Bereczki Ferencet és Pálosi Csabát az alakulat jövőjének nevezte. „Akilépők lelkiismerete bánja” – szögezte le az országos elnök, majd hozzátette: a június 5-i választásokig a szervezet nem is akar foglalkozni a múlt hónapban történt kilépésekkel és azok okával. Bereczki Ferenc megyei elnök is úgy érzi, a szervezetnek sikerült túltennie magát a két fiatal vezető távozásán. „Úgy kezelem ezt az ügyet, mintha a történelemben nem is létezett volna” – jelentette ki.

Szilágyi azt is elmondta: örül annak a példás összefogásnak, ami Soós Zoltán személye körül alakult ki. Mint hangsúlyozta, alakulata a végsőkig kitart az adott szó és a közös jelölt mellett, aki a város összes lakója számára jó polgármester lehet. Ha Maros megyében nincs is több közös polgármesterjelölt, a néppárt mégis büszke arra, hogy több településen is visszaléptette potenciális jelöltjét, hogy indításával ne csökkentse a magyar közösség esélyeit.

Újra magyar vezetője lehet Szászrégennek

Nagy visszatérőként tekint az RMDSZ Nagy András szászrégeni magyar polgármesterjelöltjére, akit esélyesnek tartanak a négy éves kimaradás utáni újrázásra. „A bíróság alapfokon hozott döntése megerősítette bennem azt, hogy folytatnom kell a munkát. Június 5-én egy RMDSZ-es városvezetésre kell szavaznunk, amely tovább fejleszti és modernizálja Szászrégent, úgy ahogyan azt a szociáldemokraták által vezetett időszak előtt is, hozzáértő szakemberekkel tette. Az igazságszolgáltatás kimondta: nem történt semmilyen rendellenesség a szászrégeni városházán előző mandátumom alatt, a korszerű közvilágítást célzó projektek kivételezésekor” – fogalmazott Nagy András azt követően, hogy a több éve zajló perben, a május 13-án hozott döntés felmentette a vádak alól őt és munkatársait.

Csíki körkép

Csíkszéken zavarja legkevésbé az RMDSZ vizeit a másik két magyar párt: a 25 csíki önkormányzat közül kevés településen esélyesek az ellenzéki pártok jelöltjei, habár négy év óta sokat csökkent a szavazás iránti érdeklődés. Ezt legjobban az előválasztások alacsony részvételi aránya mutatja. Míg négy évvel ezelőtt a szavazópolgárok közel 50 százaléka járult urnákhoz, a nemrég Csíkszeredában megtartott előválasztáson csupán a szavazóképes lakosság 10 százaléka jelent meg.

Huszonöt csíki önkormányzat közül kilenc esetében már most kijelenthető a következő polgármester személye, hiszen nincs kihívó. Dánfalván a regnáló polgármester, Böjte Csongor Ernő hátra dőlhet, akárcsak Gábor Tibor (Karcfalva), György József (Csíkszentgyörgy), Kencse Előd (Csíkszentimre), Székely Ernő (Csíkszentkirály), Keresztes Balázs (Csíkszentlélek), Gergely András (Csíkszentmárton), Kedves Róbert (Csíkszenttamás) és Szentes Csaba (Madéfalva).

Csíkszereda külön történet: az ellene indított bűnvádi eljárás miatt a polgármesteri tisztségéről lemondott Ráduly Róbert Kálmán ismét jelöltette magát. Az MPP-s, néppárti, független, szociáldemokrata és liberális polgármester közül a csíkiak szerint egyértelműen Ráduly az esélyes.

Külön említjük azokat a településeket, ahol legalább két jelölt közül választhatnak a szavazópolgárok. Csíkmadarason Bíró László polgármesternek János Sándor személyében egy független jelölt lesz a kihívója. Csíkpálfalván Ferencz Csaba polgármesternek Salamon Zoltánnal kell versenyeznie, utóbbi a Magyar Polgári Párt megyei elnöke. Rákoson Császár Attila jelenlegi községvezető kihívója a független Antal István. Gyimesfelsőlokon Timár Zsombor László nem vállal újabb mandátumot, az RMDSZ helyette Pap Imrét indítja. Fikó Szilveszter személyében az Erdélyi Magyar Néppárt is indít jelöltet Felsőlokon.

Gyimesközéplokon sem indul a mostani polgármester Mihók Péter, helyette az RMDSZ Gergely Károlyt jelölte. Az MPP középloki jelöltje Balázs Loránd. Szépvízen Ferencz Tibor polgármester néppártos kihívója Pál Gábor. Tusnád községben Rafain Endre polgármester újabb mandátumot vállalna, vele szemben György József függetlenként indul. Két jelölt lesz Tusnádfürdőn is: a polgári pártos jelenlegi polgármester, Albert Tibor a független Száfta Andrással méretkezik meg. Száfta évekkel ezelőtt a fürdővároska alpolgármestereként is tevékenykedett.

Öt csíki községben lesz legalább három polgármesterjelölt. Csicsóban Becze Attila jelenlegi községvezető kihívói: Péter Lukács (MPP) és Pál Tibor. Kozmáson Bodó Dávid nyugdíjba vonul, helyette a következő jelöltek közül választhatnak: Szántó László (RMDSZ), Téglás Francisc és Virág István. Csíkszentdomokoson is váltás lesz, ugyanis Ferencz Alajos nem vállal újabb mandátumot; a három jelölt: Binder Levente János (MPP), Karda Róbert (RMDSZ) és Sándor Jolán. Érdekes a helyzet Csíkszentsimonban, ugyanis a regnáló polgármester, Fábián László a tavaszi RMDSZ-felmérésen alulmaradt Kozma István Florinnal szemben, mégis úgy döntött, hogy függetlenként megméretkezik. Kettejük párharcába Czikó Levente (MPP) is beleszólhat. Kászonaltízen András Zoltán jelenlegi községvezető két kihívója Nagy Imre Zsolt és Nagy István (EMNP).

Két településen lesz legalább négy jelölt. Csíkszentmihályon Kósa Péter jelenlegi polgármester megelégelte az RMDSZ-es politizálást, és függetlenként indul. További jelöltek: Izsák-Székely Lóránt (RMDSZ), André Mihail és Alexandru Bucur. Balánbányán nyolc jelölt közül lehet választani, igaz kettőjük jelölése még kérdéses, esetükben törvényszéki döntésre van szükség. Orbán Lóránd Levente az RMDSZ, Dan Florea a PMP, Vasile Paşcu az ARB, Florin Raşã a PSD színeiben, Gheorghe Iojiban, Nistor Csilla, Sorina Pîrvan és Marian Cojocaru függetlenként indulnak. Cojocaru és Paşcu esetében törvényszéki döntéstől függ az indulás. Balánbánya esetében egy biztos, Brezovszky György nem vállal újabb mandátumot.

Ellenzéki összefogás Székelyudvarhelyen

A helyhatósági választásokra készülődő Székelyudvarhely, illetve Udvarhelyszék talán a legaktívabb székelyföldi régió, itt látható a legtöbb köztéri reklámpanó, és a helyi lapok oldalain jelenik meg a legtöbb politikai hirdetés. Székelyudvarhely polgármesteri székéért öt jelölt indult. A leköszönő Bunta Levente volt RMDSZ-es polgármester immár függetlenként méretkezik meg Arros Orsolya RMDSZ-es, Gálfi Árpád MPP-EMNP koalíciós, Lukács László és Buta Levente független jelölttel. Közvélemény-kutatások hiányában biztos győztest egyelőre senki nem jósol, de az MPP és az EMNP példás összefogása – nem csak a polgármester-jelöltjük, hanem a tanácsosi listájuk is közös – jelentheti a legesélyesebb konstrukciót. Erdélyben Székelyudvarhely az egyetlen város, ahol a két ellenzéki pártnak minden szempontból sikerült közös platformra helyezkednie, és ezzel az RMDSZ-jelöltek legesélyesebb kihívóivá váltak.

Zakariás Zoltán, a néppárt korábbi udvarhelyi polgármesterjelöltje így kommentálta visszalépését: „tekintve, hogy politikai tevékenységem egyik legfontosabb célja mindig is Udvarhely fejlődésének biztosítása és a helyi közösség érdekeinek képviselete volt, újraelemezve és átgondolva a helyzetet, úgy döntöttem, hogy visszalépek a néppárt helyi szervezete által felajánlott polgármesteri jelöléstől.” Gálfi Árpád közös sajtóértekezletükön úgy fogalmazott: „közös erővel képesek leszünk arra, hogy új városvezetést és lendületet adjunk Székelyudvarhelynek! Ez az összefogás biztosítani tudja Székelyudvarhely számára a változást, véget tud vetni az RMDSZ hosszú és sikertelen regnálásának. Nagyon sokan megkerestek személyesen az elmúlt napokban, számtalan hívást, üzenetet kaptam az udvarhelyi emberektől. Töretlenül hiszem, hogy együtt, közösen sikerül elérni céljainkat! Biztonság, rend és fejlődés – ezt tűztük zászlónkra. A megvalósításban kérjük és számítunk Székelyudvarhely lakosságának segítségére, támogatására. Közösen sikerülni fog!”

Az RMDSZ mellett Udvarhelyszéken mind a néppárt, mind az MPP igen aktív: az MPP 12 településen indított önálló tanácsoslistát, és négy helyen polgármesterjelöltjük is van. A néppárt a legtöbb helyi önkormányzatban szeretne saját képviselőket bejuttatni.

Háromszék: mindent vinne az RMDSZ

Háromszéken Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester-jelölt indulásához mintegy tízezer aláírás gyűlt össze. A bűnvádi eljárás alatt álló RMDSZ-es jelöltnek a néppárt színeiben induló, az MPP-ből kizárt Bálint József volt alpolgármester az egyik kihívója. Tamás Sándor, a háromszéki megyei közgyűlés elnöke sajtóértekezleten számolt be az RMDSZ helyi jelöltjeiről. A 45 Kovászna megyei közigazgatási egység közül 40-ben indul magyar polgármesterjelölt az RMDSZ színeiben vagy támogatásával. Tamás szerint 39 esetben biztosak a győzelemben, s csupán Hídvégen kétséges az eredmény, mert egyre fogyatkoznak a községben a magyarok. A jelölteket különböző módszerrel választották ki: voltak olyan települések, ahol a helyi választmány döntött, máshol falugyűlést szerveztek, de olyan is volt, hogy a polgárok előválasztáson szavazták meg a szövetség jelöltjét. A politikus elmondta, 36 településen indul RMDSZ-jelölt, három községben – Gelencén, Málnáson és Zabolán – a szövetség az MPP polgármesterjelöltjét támogatja, az egyezség szerint itt az alpolgármester RMDSZ-es lesz, és a két alakulat közös tanácsosi listát állít. Vargyason sajátos helyzet alakult ki, az eddigi EMNP-s alpolgármester függetlenként indul, és mögéje sorakozik fel az RMDSZ. Tamás Sándor kifejtette, a néppárttal országos és megyei szinten nem működött az összefogás, de a községekben sikerült egyeztetni. „Nem mások ellenében, hanem a közösség, a település érdekében fogunk össze” – szögezte le a területi elnök. Tamás ugyanakkor bejelentette, hogy újabb tanácselnöki mandátumra pályázik, bár nem tartja jónak azt a megoldást, hogy a 100 ezer választópolgár helyett 30 fős testület dönt a megyei tanács elnökének személyéről.

Háromszéken nem lesz könnyű dolga a néppárt csapatának. Ezt Szilágyi Zsolt pártelnök is beismerte a megyében tartott választási fórumokon.

Benedek Erika megyei tanácsos négy éve politizál a néppárt színeiben. Véleménye szerint a megye egyik legnagyobb problémája a fiatalok tömeges elvándorlása, s e folyamat megállításáért gazdasági biztonságra és munkahelyteremtésre lenne szükség. Ellenpéldaként említette a Schweighofer vállalatot, mely az utóbbi idők legnagyobb beruházása volt, a közösség azonban túl nagy árat fizetett érte, hiszen a fafeldolgozó elvette a valódi megélhetés lehetőségét az emberektől. Benedek szorgalmazta a megújuló erőforrások minél szélesebb körű kiaknázását, valamint a kis- és középvállalkozók támogatását.

(folytatjuk)

Egyfordulós marad a polgármester-választás
Idén is egy fordulóban választhatunk polgármestereket, miután az alkotmánybíróság érdemben nem nyilvánított véleményt Liviu Avram, az Adevãrul napilap főszerkesztő-helyettesének alkotmányossági kifogása kapcsán, amelyet az önkormányzati választási jogszabály miatt nyújtott be. A taláros testület egyhangúlag vetette el az újságíró beadványát.
Avram az önkormányzati választási törvény két cikkelye ellen is kifogást emelt: az egyik a jelöltséghez szükséges támogatói aláírások számát rögzíti, a másik azt, hogy egy fordulóban választják meg az elöljárókat. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke a döntést követően kijelentette: a taláros testület szempontjából egy fordulóban is lebonyolítható az önkormányzati választás, és bár még 30 hasonló témájú panasz érkezett hozzájuk, „a vonatkozó gyakorlatot nem egyik napról a másikra módosítják”.
Mint kifejtette, az aláírások számára vonatkozó panaszt azért vetették el, mert a választások szabályainak kidolgozása a parlament feladata, és az Európa Tanács alkotmányjogi szaktestülete, a Velencei Bizottság is úgy nyilatkozott, hogy sem a választhatósághoz, sem a választáshoz való jogot nem csorbítja, ha a jelöltséget bizonyos számú aláírás összegyűjtéséhez kötik. Az egyfordulós szavazást kifogásoló panasszal azért nem foglalkoztak, mivel az semmilyen kapcsolatban nem áll azzal, hogy hány aláírást kell összegyűjteniük a jelölteknek.