
Felháborodást, majd beletörődő szomorúságot hoztak a külhoni magyarságnak a nemrég véget ért téli olimpia tévéközvetítései. A Szocsiból érkezett képeket ugyanis nem kísérték az évtizedek óta megszokott és közkedvelt magyar kommentárok. Az igazán rossz hír: a jelen a jövőt is előrevetíti.
2014. február 28., 18:332014. február 28., 18:33
Százötven órás közvetítési csomagra „fizetett be” a XXII. Téli Olimpiai Játékok alkalmával az MTVA. A kontingens önmagában is kevesebbnek ígérkezett a megszokottnál, az igazi hidegzuhany azonban az olimpia harmadik napjától érkezett: a legtöbb romániai előfizetővel rendelkező RCS–RDS kábelhálózatban sugárzott m1 és Duna csatornán a sportközvetítések idejére korlátozásokról értesítő szövegű állókép jelent meg. A továbbiakban a Duna mozgóképre váltott, a versenyközvetítések idején a Duna World adását láthattuk. Olimpiát csak a román köztelevízió csatornáin lehetett nézni, s ha a mennyiségre nem is lehetett panaszunk, a kommentár nyelvére és színvonalára viszont annál inkább. Mi több, az olimpia idején az m1 egyik vetélkedő műsora és néhány film idején is a már említett tartalmú bélyegképpel találhattuk szembe magunkat.
A helyzetet még kuszábbá tette, hogy a másik jelentős kábeltévés szolgáltató, az UPC – valamint több más kisebb helyi szolgáltató – a magyar köztévé csatornáinak kódolatlan műsortartalmait továbbította. Megpróbáltunk a „titok” és annak perspektívái után járni.
Nagyhatalmak, kis országok
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) leváltotta a több évtizedes gyakorlatot, s úgy döntött, hogy a továbbiakban nem az Európai Műsorsugárzók Unióján (EBU) – amelynek az Eurosport is a tagja – keresztül értékesíti a jogokat, hanem a világ első számú futballügynökségének számító, de más sportágakban is jelentősnek számító Sportfive International nevű ügynökség révén. A megbízás Németország, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia kivételével valamennyi országra és a 2016-ban rendezendő nyári olimpiáig érvényes. Az új partnerek országonként kizárólagos közvetítési jogokat kértek és kaptak, annak ellenére, hogy e csatornák nem kimondottan sportadók, az olimpiáknak csak bizonyos részét közvetítik, hiszen más kötelezettségeik is vannak.
„Vannak országok, amelyek egész Európára meg tudták venni a jogokat, a többég azonban nem – vázolta a helyzetet Vígh Zoltán, az MTVA műszaki igazgatója. – A leghangsúlyosabb kivétel Németország, ahol hagyományosan kódolatlan műholdas sugárzással juttatják célba a tévécsatornák műsortartalmait. Ott az évtizedek alatt kialakult műholdas vétel 40 százalékos arány körül van, míg Magyarországon vagy Romániában 85 százalékos az előfizetéses vétel, amelynek keretében nagyon egyszerűen megoldható a műsorok kódolása.”
A legtöbb országra ez az állapot a jellemző, Németországra, Olaszországra és Angliára viszont nem. Míg Németország klasszikusan kódolatlan, az olasz RAI többnyire szabadon nézhető Európában, csak néhány sporteseményt kódolnak. Anglia különleges eset, ott úgy oldották meg a dolgot, hogy a szigeten még nézhető a műholdas adás, de ahogy eltávolodunk, átlagos antennával már nem élvezhető, legfeljebb 2-3 méteres átmérőjűvel. Ez is egyfajta kódolást jelent, még ha nem is klasszikus értelemben. A maga 35 millió körülire taksált tévénézői seregével Németország valószínűleg megkerülhetetlen volt a NOB eseményeinek jogdíját értékesítő svájci cég számára – ha a NOB el akarta adni az olimpiát Németországnak, nem nagyon volt más választása.
Kódolt tartalmak
A szolgáltatók országról országra különbözőképp „viselkednek”. Míg a téli olimpia idején Romániában az RCS–RDS-hálózat – a játékok első három napját leszámítva – kínosan betartotta a korlátozásokat, az UPC pedig teljesen figyelmen kívül hagyta azokat, addig Szlovákiában épp fordítva történt: ott az UPC kódolt, a Digi pedig bőszen sugárzott magyarul. Holott az MTVA részéről ugyanaz a szövegű és szigorúságú figyelmeztetés érkezett a szolgáltatókhoz: kötelesek a téli olimpia közvetítési ideje alatt szüneteltetni a műsor továbbítását. „Innen kezdve minden az egyes szolgáltató saját kockázatvállalásán múlik – mondta Vígh Zoltán. – Illetve a műszaki lehetőségeken is: kevés szolgáltatónak van ugyanis lehetősége, hogy egy tévécsatorna kódolt, illetve kódolatlan műsorát külön továbbítsa, a műholdas sávszélesség ugyanis nem olcsó mulatság.” Az olimpia alatt az m1 esetében például ez az m1 Európa csatorna – ahol a korlátozást közlő táblaképet láthattuk –, illetve a „sima” m1 – amelynek továbbítása kódkártyával lehetséges – párhuzamos sugárzását jelentette volna, de ezt sem az RDS–RCS, sem pedig az UPC nem alkalmazza.
Jó hír, hogy „békeidőkben” az m1 kínálatának túlnyomó része, közel 80 százaléka kódolatlan. A részleges kódoltság is csak 2013. június 15-e, a digitális átállás óta létezik, előtte az adó teljesen kódolt volt, közvetlenül műholdról hozzáférhetetlen. Az m1-en jelenleg gyakorlatilag csak a sportesemények kódoltak, például a Forma–1 – amelynek ismétlését viszont már kódolatlanul engedélyezi a szerződés – és a külföldi, elsősorban az amerikai filmek. Romániában eddig nem nagyon szembesültünk ezzel a helyzettel – tekintve, hogy eddig az m1-et is kódolatlanul nézhettük –, sok esetben azonban az m2-n másnap késő este kódolatlanul sugározzák az előző esti, az m1-en kódolt filmet. „Szerencsére” az MTVA nem annyira gazdag, hogy amerikai filmekkel lenne telezsúfolva a kínálat.
A nem sportesemények az m2, a Duna és Duna World esetében kódolatlanok, és az MTVA szándékai szerint azok is maradnak. Ezzel az állapottal és a tévénézők eddigi tapasztalataival ellentétben viszont az m1 mindig is magyarországi belföldi csatorna volt, amelyet a határon túli szolgáltatók elsősorban piaci szempontok alapján emeltek be a kínálatukba.
Szocsi után, Rio előtt
Vígh Zoltán tájékoztatása szerint az olyan sportesemények esetén, amelyeket az MTVA elsősorban az anyaországi nézők számára vásárol meg – például a labdarúgó-világbajnokságok – még nagyobb a szigorúság. Mivel ezekről gyakorlatilag mindenhol egyforma közvetítés zajlik – ugyanaz a mérkőzés ugyanabból a kameraállásból –, esetükben nagyon erős a kizárólagosság, és nem nagyon nyílik lehetőség a több országra érvényes sugárzási jog megvásárlására. A hivatkozás haonló: a román köztévében is ugyanazok a meccsek mennek. Igaz, hogy nem a Knézy Jenő vagy a Gundel-Takács Gábor kommentárjával, ám e sajátos vonzat jelentőségéről roppant nehéz meggyőzni a jogdíjtulajdonosokat.
Az olimpiai közvetítésekkel valamivel megengedőbb a helyzet, bár ez Szocsiban egyáltalán nem érvényesült. Az olimpiák esetében nagy mértékben különböznek egymástól a szerkesztett tartalmak, egészen a végküzdelmekig, hiszen a döntőkhöz közeledve gyakorlatilag valamennyi tévé ugyanazt az eseményt sugározza. „Nekünk az a feladatunk, hogy megértessük a jogtulajdonosokkal az MTVA e tekintetben különleges igényének megalapozottságát” – szögezte le az MTVA műszaki igazgatója.
A megoldás elsősorban és jellemzően nem pénzkérdés. A sport esetében tipikusan kizárólagossági szempontok érvényesülnek: az MTVA Magyarország, a TVR pedig Románia területére veszi meg a jogokat. A filmeket amolyan ablakos rendszerben „engedik ki”: előbb a mozik, majd a DVD-k, utána a fizetéses kábeltévék, majd a kódolt kábeltévés szakasz következik, s csak azt követi a televíziós sugárzás kontinentális vagy országos jogosítványokkal.
Az MTVA egyik tárgyalási érve jogdíj ügyekben éppen a magyar nyelv, amely önmagában „kódolást” jelent, tekintve a magyarul beszélők meglehetősen szűk, maximum 15 milliós számát. Ezzel együtt ez nem minden esetben érvényesíthető szempont... Ezért aztán az a dilemma is állandó: megfosztható-e a tízmillió anyaországi néző egy filmtől cserébe a külhoni magyarok érzékenységének tiszteletben tartásáéért?
Hogy mi várható Szocsi után, Rio előtt? A különböző szolgáltatók műsortovábbítási gyakorlata minden bizonnyal visszaáll az eredeti állapotokra, a piaci szempontok ugyanis sokszor felülírják a korlátozásokat: attól a szolgáltatótól valószínűleg elpártolnak azok a magyar előfizetők, akik nem akarnak lemondani a magyar csatornákról. A brazíliai futball-világbajnokság mérkőzéseit azonban minden bizonnyal Gundel-Takács hangja nélkül, a TVR közvetítésében leszünk kénytelenek nézni. Még akkor is, ha az MTVA-nál állítják: dolgoznak a probléma elhárításánál.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!