Nem feltétlenül halálos betegség a rák

A Rák nem jelent halált címmel néhány évvel ezelőtt indított országos felvilágosító kampányt a kolozsvári onkológiai intézet. A sajtóértekezleten az intézet igazgatója arról beszélt, hogy a rákos megbetegedés felfedezése után öt évvel pácienseiknek több mint 40 százaléka életben maradt. Öt éve jártam újságíróként Erdély legnagyobb, mintegy 600 ágyas kórházában, a gyógyszeripar fejlődésének és a hatékonyabb betegség-felismerésnek köszönhetően a betegek gyógyulási esélye időközben 50 százalékra növekedett.

Miközben a folyosók labirintusában, reményvesztett vagy éppen reménykedő emberek között keresem dr. Nagy Ibolya onkológus professzor, a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Onkológiai Tanszéke vezetőjének (képünkön) irodáját, két ismerőssel is összefutok. Összerezzenünk. Rég nem látott gyerekkori játszótársam felesége köszön rám: miközben néhány szót váltunk, bekandikál ágyon fekvő férjére. Könnyeivel küszködve mondja: vastagbélrák, az orvosok szerint már nincs sok hátra... Vigasztalni szeretném, de csak egy kézszorításra, ölelésre futja. Más ez a kórház, mint a többi. A statisztikákon túl mások a remények és mások a kilátások.

 Várólista az új gyógyszerekre

„Bár ma a világon a második leggyakoribb egészségügyi elhalálozási ok – évente körülbelül hatmillió ember hal meg rákban, és tízmillió új esetet fedeznek fel –, a rák mégsem az a végzetes betegség, ami a köztudatban szerepel. Mai adataink szerint a betegek fele meggyógyul” – magyarázza Nagy Ibolya doktornő. A rossz hír, hogy minden harmadik ember megbetegedhet rákban, a daganatos betegségek kockázata óriási, a diagnosztizáltak száma azonban sokkal kisebb. 2020-ra a rák maga mögé szoríthatja a ma vezető elhalálozási okot, a szív- és érrendszeri betegségek körét.

A 170 orvost és 200 nővért foglalkoztató kolozsvári egészségügyi „nagyüzem” nincs könnyű helyzetben. Évente több mint 8000 új esetet diagnosztizálnak a körzetileg hozzájuk tartozó 19 erdélyi és moldvai megyéből, de senkit sem utasítanak el, az ország bármely sarkából is jönne. Az 1926-ban alapított kórház volt Románia első, Európa második rákkutató intézete, nagy presztízse nem csak idehaza, külföldön is fennmaradt. A bukaresti intézet mellett ma is a kolozsvári onkológia fogadja az országból a betegeket. Noha a megyeszékhelyek nagyobb kórházaiban szinte mindenhol létesítettek onkológiai részleget, műszaki felszereltségük egyelőre meg sem közelíti a kolozsvári kórházét. Részlegei – onkológiai sebészet, onkológiai nőgyógyászat, urológia, orr, fül, gége-sebészet, sugárterápia, kemoterápia, hematológia, gyermekonkológia és a diagnosztikai radiológia – ma a daganatos betegségek gyógyításának hazai csúcsát jelentik.

„Országos gond, hogy kevés a sugárterápiás berendezés, jobbára csak a nagyobb centrumokban, például Kolozsváron üzemelnek. A minisztériumnak nincs pénze újak beszerzésére” – magyarázza Nagy Ibolya, aki ugyanakkor előrelépésnek tartja, hogy a klasszikus onkológiai kezelések jó ideje biztosítottak, az ellátásában nincsenek fennakadások.

Várólistás cikk viszont az ezredfordulón megjelent, folyamatosan újabb termékcsaládokkal gazdagodó gyógyszernemzedék, az úgynevezett célzott, intelligens  (smart drug) gyógyszerek családja. Ezek az eddig ismert klasszikus onkológiai kezelésekhez képest hatékonyabban és kevesebb mellékhatással pusztítják el a káros sejteket. A kezeléseket teljes egészében a biztosítóház állja, a szűkös anyagi keretek miatt azonban túl hosszúnak számító 3-5 hónapos várólista alakul ki. „Egy-egy ilyen kezelés hazai viszonylatban megfizethetetlenül nagy összegbe kerül, a páciensek kevesebb, mint öt százaléka tudja kikerülni a várólistát, és saját zsebből fedezni a kezelés költségeit” – magyarázza a szakember.

Biztató kilátások

„Az onkológiai gyógyításban ma a három alapvető klasszikus forma terjedt el, amelyeket külön-külön vagy együtt is alkalmazunk: sebészet, sugárterápia és kemoterápia. Mindhárom kezelési módszer terén állandó kutatások folynak, amelyek eredménye új, hatékonyabb metódusok bevezetése, minél kevesebb mellékhatással. Az évtizedeken át megszokott sugárterápiát és kemoterápiát kezdik kiegészíteni új gyógyszerek, amelyek sokkal inkább nevezhetők daganatellenes szereknek, mint a korábbiak. A klasszikus kemoterápiás szerek az osztódó normális sejteket is károsítják, ezért nem lehet olyan dózisban használni őket, amitől a daganat teljesen elpusztulna, mert a normális szövetek hamarabb tönkremennének. Szükségessé vált olyan gyógyszerek fejlesztése, amelyek szelektívebben hatnak a daganatra” – összegzi a rákkutató szakember az új trendeket.

Nagy Ibolya szerint a célzott gyógyszerek felfedezésével és a rákkutatás minden más orvosi szakterületnél nagyobb lehetőségeivel negyedévente jelennek meg az eddigieknél hatékonyabb gyógyszerek. „A célzott terápiás gyógyszerek a daganatsejtek olyan genetikai sajátosságait használják ki, amelyek a normális sejtekben nincsenek jelen. Miután célzott szerek, a célpontot azonosítani kell az adott daganatban, és csak akkor szabad alkalmazni, ha az jelen van benne. Ezért nagyon fontos az úgynevezett molekuláris diagnosztika szerepe a kezelés megkezdése előtt, annak alapján kiderül, hogy a beteg kaphatja-e az adott szert” – magyarázza az orvosnő az új gyógyszercsalád előnyeit.

 Szűrővizsgálatok fontossága

A romániai elhalálozási helyzetkép európai viszonylatban is megrázó. Vezetünk a méhnyakrák okozta elhalálozásban, de más ráktípusoknál sem állunk túl jól. Az orvosnő szerint ennek több oka van. Az egyik, hogy nem működnek az észak-európai országokban vagy Amerikában alkalmazott, közegészségügyi programok szűrési rendszerei. Ahol legalább háromévente méhnyakrák-szűrésen (Papanicolau-teszt) vesznek részt a nők, ott ez a rákfajta részaránya drasztikusan visszaesett. Hasonlóan hatékony a mammográfiás emlő- és a vastagbélszűrés is. Ezek a programok ott eredményesek, ahol a célzott lakosságnak legalább a 80 százaléka részt vesz bennük.

Mi még távol állunk ettől az aránytól, nálunk egyéni döntés kérdése, hogy kérünk-e ilyen szűrésre küldő papírt a háziorvostól. A nagyvárosokban lakók szerencsésebb helyzetben vannak, a falvak és kisvárosok lakói kiszolgáltatottabbak. Az emberek többsége nincs tisztában aszűrés és a megelőzés fontosságával. „A rák nem egyik napról a másikra keletkezik, általában több év vagy akár évtized is eltelhet, mire az első rákos sejtből panaszokat is okozó daganat fejlődik ki, a betegek többsége ekkor fordul orvoshoz. Ilyenkor azonban az esetek jelentős részében a rák már előrehaladott stádiumba jutott, akár áttéteket is képezett, a teljes gyógyulás esélye pedig jócskán csökken” – magyarázza az orvosnő az egyik legsúlyosabb hazai gondot.

A rák kezelésének sikere annál valószínűbb, minél korábbi stádiumban fedezik fel. A megoldást a lakossági szűrővizsgálatok kínálják, amelyek segítségével a panasz- és tünetmentes emberek körében a helyileg kezelhető, s jól gyógyítható stádiumban ismerhető fel a daganat. Ennek kéne társulnia az önvizsgálattal: ha bármi gyanúsat észlel az ember, azonnal forduljon orvoshoz.

 Kiváltó okok

A szakember szerint a rákok többségének összes kiváltó okát mindmáig nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy nem egyetlen kiváltó ok van: számtalan külső és belső tényező, az örökletes tényezők együttes jelenléte és kölcsönhatása következtében indulhat be a rákos folyamat. „Amit biztosan tudunk: a tüdőrák 90 százalékát a dohányzás okozza. Vegyszerek, festékanyagok elősegítik a rák kialakulását, ide tartoznak a rákkeltő vegyületek, amelyekből jelenleg több mint ezret ismerünk. Fizikai rákkeltő tényezők a különböző sugárzások. A biológiai rákkeltő tényezők közé a különféle mikroorganizmusokat soroljuk, amelyek általában a tartós gyulladás fenntartásával idézik elő a rák kialakulását. A vírusok sejtjeink génállományával kapcsolatba lépve módosíthatják azt, és olyan elváltozást hozhatnak létre, ami rákhoz vezet” – foglalja össze dr. Nagy Ibolya a legfontosabb kockázati tényezőket.

Nem véletlen hát, hogy a vírusok és a rák kapcsolata világszerte a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Az öröklött tényezők a daganatos betegségek 5-10 százalékában játszanak szerepet. Egészen ritka kivételektől eltekintve nem a rákos betegség öröklődik, hanem a hajlam, azaz a rák kialakulásának kockázata nő az örökletes tényezők következtében. Egy másik jelentős rizikófaktor az életmód. Az ide tartozó karcinogének a rák kiváltó okainak körülbelül 45 százalékát képezik: cigarettázás, alkoholfogyasztás, egészségtelen étkezési szokások.

 Európai Rákellenes Kódex

1. Ne dohányozz!
2. Ha alkoholt fogyasztasz, mérsékeld a fogyasztást!
3. Növeld a napi főzelék és friss gyümölcsfogyasztást. Gyakran fogyassz magas rosttartalmú növényi táplálékot!
4. Kerüld az elhízást, fokozd a fizikai tevékenységedet, és korlátozd a zsíros ételek fogyasztását!
5. Óvd magad a túlzott napfénytől, kerüld a napon való leégést, különösen gyermekkorban!
6. Szigorúan tartsd be az ismert munkahelyi karcinogénekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat!
7. Keress fel orvost, ha egy csomót észlelsz, vagy ha fekélyed nem gyógyul (különösen a szájüregben)! Menj orvoshoz, ha a bőrödön olyan elváltozás van, amely alakját, nagyságát vagy színét változtatja, esetleg vérzik!
8. Vizsgáltass ki minden makacsul fennálló problémát, legyen az állandó köhögés, rekedtség, a széklet vagy a vizelés ritmusának megváltozása, magyarázat nélküli fogyás!
9. Szabályos időközökben csináltass hüvelykenetet. Vegyél részt szervezett méhnyakrák szűrési programban (nők számára)!
10. Vizsgáld meg emlőidet szabályos időközönként. Ha elmúltál 50 éves, vegyél részt mammográfiás szűrésen (nők számára)!