
Iskolai tanterem. A pedagógus szerint a történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa
Fotó: Jakab Mónika
Egyetlen felülről érkező oktatási reform sem fogja kihúzni az iskolarendszert a világszerte tapasztalható válságból – véli dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal volt vezetője. Nemrég megjelent könyvében arra keresi a választ, hogyan ragadt az oktatási rendszerünk a 19. században, miként változhat az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával, és valójában miért tanítunk a diákoknak szerves kémiát és nyelvtörténetet.
2024. december 02., 16:392024. december 02., 16:39
2024. december 02., 16:402024. december 02., 16:40
Képzeljünk el egy iskolát, ahol nincsenek évfolyamok, a gyerekek érdeklődésük és fejlettségük alapján alkotnak csoportokat. Nincs központilag meghatározott tananyag, de a diákokkal gazdag tudású felnőttek és idősebb tanulók foglalkoznak: sokat beszélgetnek a világ jelenségeiről, szövegekről, művészetről, megosztva egymással a véleményüket. Ha az időjárás engedi, mindezt az iskola kertjében teszik, közben sokat mozognak, énekelnek, alkotnak. A tanítás nem reggel 8-tól délután 4-ig tart, hanem igazodik a gyerekek biológiai órájához.
Vajon a ma iskolája is képes ugyanilyen felnőtteket nevelni? Ebben nem lehetünk biztosak – hangzott el A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa.
Dr. Gloviczki Zoltán A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvének budapesti bemutatóján, ahol a könyv szerzője Halácsy Péterrel, a Prezi és a mikroiskolákból álló Budapest School társalapítójával beszélgetett.
Az Open Books gondozásában megjelent kötet többek között arra a kérdésre keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy az egész világon kísértetiesen hasonló válságtünetek, krízisjelenségek jelentkeznek az oktatásban, hogyan ragadt az iskolarendszer a 19. században, és miként változik az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával.
A kiadvány elgondolkoztató olvasmány pedagógusok és szülők számára egyaránt
„A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – hívta fel a figyelmet a könyvbemutatón Gloviczki Zoltán, kiemelve: az a kép, ami az iskoláról a fejünkben él, az elmúlt másfél-két évszázad öröksége. A gyerekek több mint 150 éve ugyanolyan épületekben, ugyanolyan osztálytermekben ülnek, és ugyanazt csinálják: könyveket és füzeteket használva, tanári utasításokat követve versengenek magukkal és az osztálytársaikkal a minél jobb jegyekért.
Ám eközben a társadalom és a munka világa gyökeresen megváltozott. Ma már komplex problémák megoldásán, valami új létrehozásán dolgozunk, egymással együttműködve, csapatokban. Csakhogy
„Ma egy gyerek nem azért tanul nyelvtörténetet, szerves kémiát vagy fizikából hőtant, mert ahhoz, hogy a világban eligazodjon, erre a tudásra van szüksége. Ezeket mind azért tanítjuk, mert részei a nyelvészetnek, a kémiának és a fizikának. De hamis az a kép is, amely ezeket a kompetenciákat szembeállítja a tárgyi tudással. Az alapvető és biztos tárgyi tudás ugyanis az egyik legfontosabb építőeleme a kompetenciáknak, a kritikus gondolkodásnak” – magyarázta.
Dr. Gloviczki Zoltán egyetemi tanár szerint a tegnapelőtt iskolájában élünk
Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Gloviczki Zoltán kiemeli: a mesterséges intelligencia térnyerése komoly, bár egyáltalán nem példa nélküli paradigmaváltás elé állítja az iskolarendszert. Ám a tankönyvek újraírása, a pedagógusképzés átalakítása még „felületi sebkezelésnek” is kevés, ehelyett a legfontosabb, az iskola alapvető céljait boncolgató kérdésekre kellene válaszolnunk – ezt ugyanis a 19. század óta nem tettük meg.
Hogyan indulhat el az oktatás a változás felé? A kötet szerzője úgy gondolja, még a legkiválóbb oktatási reform sem lesz képes megszüntetni a jelenlegi krízist. „Ez nem fog menni úgy, hogy egy döntéshozó felülről megmondja, min kell változtatni. Ehelyett folyamatosan és sokat kell beszélnünk az iskola céljairól nekünk, pedagógusoknak – de a szülőkkel is, mert számos dolog rajtuk csúszik el. Közülük sokan gyanakvással fogadják azt, ha az iskolában valami máshogy történik, mint amit megszoktak. Megértem, mert mi mást gondolnának addig, amíg nem beszélnek velük erről ” – mondta.
Ha megnézzük, hogy a világhírű matematikusnak az 1920-as években gimnazistaként mit kellett tudnia irodalomból, történelemből vagy éppen biológiából, egyértelművé válik, hogy a mai diákok ahhoz képest valóságos információtengerrel néznek szembe az órákon – és elsősorban nem a képességeiken múlik, ha közben elvész az összefüggés, a lényeg, sőt maga a tudás is.
Helmeczi-Szabó Fruzsina
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
szóljon hozzá!