Iskolai tanterem. A pedagógus szerint a történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa
Fotó: Jakab Mónika
Egyetlen felülről érkező oktatási reform sem fogja kihúzni az iskolarendszert a világszerte tapasztalható válságból – véli dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal volt vezetője. Nemrég megjelent könyvében arra keresi a választ, hogyan ragadt az oktatási rendszerünk a 19. században, miként változhat az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával, és valójában miért tanítunk a diákoknak szerves kémiát és nyelvtörténetet.
2024. december 02., 16:392024. december 02., 16:39
2024. december 02., 16:402024. december 02., 16:40
Képzeljünk el egy iskolát, ahol nincsenek évfolyamok, a gyerekek érdeklődésük és fejlettségük alapján alkotnak csoportokat. Nincs központilag meghatározott tananyag, de a diákokkal gazdag tudású felnőttek és idősebb tanulók foglalkoznak: sokat beszélgetnek a világ jelenségeiről, szövegekről, művészetről, megosztva egymással a véleményüket. Ha az időjárás engedi, mindezt az iskola kertjében teszik, közben sokat mozognak, énekelnek, alkotnak. A tanítás nem reggel 8-tól délután 4-ig tart, hanem igazodik a gyerekek biológiai órájához.
Vajon a ma iskolája is képes ugyanilyen felnőtteket nevelni? Ebben nem lehetünk biztosak – hangzott el A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa.
Dr. Gloviczki Zoltán A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvének budapesti bemutatóján, ahol a könyv szerzője Halácsy Péterrel, a Prezi és a mikroiskolákból álló Budapest School társalapítójával beszélgetett.
Az Open Books gondozásában megjelent kötet többek között arra a kérdésre keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy az egész világon kísértetiesen hasonló válságtünetek, krízisjelenségek jelentkeznek az oktatásban, hogyan ragadt az iskolarendszer a 19. században, és miként változik az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával.
A kiadvány elgondolkoztató olvasmány pedagógusok és szülők számára egyaránt
„A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – hívta fel a figyelmet a könyvbemutatón Gloviczki Zoltán, kiemelve: az a kép, ami az iskoláról a fejünkben él, az elmúlt másfél-két évszázad öröksége. A gyerekek több mint 150 éve ugyanolyan épületekben, ugyanolyan osztálytermekben ülnek, és ugyanazt csinálják: könyveket és füzeteket használva, tanári utasításokat követve versengenek magukkal és az osztálytársaikkal a minél jobb jegyekért.
Ám eközben a társadalom és a munka világa gyökeresen megváltozott. Ma már komplex problémák megoldásán, valami új létrehozásán dolgozunk, egymással együttműködve, csapatokban. Csakhogy
„Ma egy gyerek nem azért tanul nyelvtörténetet, szerves kémiát vagy fizikából hőtant, mert ahhoz, hogy a világban eligazodjon, erre a tudásra van szüksége. Ezeket mind azért tanítjuk, mert részei a nyelvészetnek, a kémiának és a fizikának. De hamis az a kép is, amely ezeket a kompetenciákat szembeállítja a tárgyi tudással. Az alapvető és biztos tárgyi tudás ugyanis az egyik legfontosabb építőeleme a kompetenciáknak, a kritikus gondolkodásnak” – magyarázta.
Dr. Gloviczki Zoltán egyetemi tanár szerint a tegnapelőtt iskolájában élünk
Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Gloviczki Zoltán kiemeli: a mesterséges intelligencia térnyerése komoly, bár egyáltalán nem példa nélküli paradigmaváltás elé állítja az iskolarendszert. Ám a tankönyvek újraírása, a pedagógusképzés átalakítása még „felületi sebkezelésnek” is kevés, ehelyett a legfontosabb, az iskola alapvető céljait boncolgató kérdésekre kellene válaszolnunk – ezt ugyanis a 19. század óta nem tettük meg.
Hogyan indulhat el az oktatás a változás felé? A kötet szerzője úgy gondolja, még a legkiválóbb oktatási reform sem lesz képes megszüntetni a jelenlegi krízist. „Ez nem fog menni úgy, hogy egy döntéshozó felülről megmondja, min kell változtatni. Ehelyett folyamatosan és sokat kell beszélnünk az iskola céljairól nekünk, pedagógusoknak – de a szülőkkel is, mert számos dolog rajtuk csúszik el. Közülük sokan gyanakvással fogadják azt, ha az iskolában valami máshogy történik, mint amit megszoktak. Megértem, mert mi mást gondolnának addig, amíg nem beszélnek velük erről ” – mondta.
Ha megnézzük, hogy a világhírű matematikusnak az 1920-as években gimnazistaként mit kellett tudnia irodalomból, történelemből vagy éppen biológiából, egyértelművé válik, hogy a mai diákok ahhoz képest valóságos információtengerrel néznek szembe az órákon – és elsősorban nem a képességeiken múlik, ha közben elvész az összefüggés, a lényeg, sőt maga a tudás is.
Helmeczi-Szabó Fruzsina
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!