Iskolai tanterem. A pedagógus szerint a történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa
Fotó: Jakab Mónika
Egyetlen felülről érkező oktatási reform sem fogja kihúzni az iskolarendszert a világszerte tapasztalható válságból – véli dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal volt vezetője. Nemrég megjelent könyvében arra keresi a választ, hogyan ragadt az oktatási rendszerünk a 19. században, miként változhat az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával, és valójában miért tanítunk a diákoknak szerves kémiát és nyelvtörténetet.
2024. december 02., 16:392024. december 02., 16:39
2024. december 02., 16:402024. december 02., 16:40
Képzeljünk el egy iskolát, ahol nincsenek évfolyamok, a gyerekek érdeklődésük és fejlettségük alapján alkotnak csoportokat. Nincs központilag meghatározott tananyag, de a diákokkal gazdag tudású felnőttek és idősebb tanulók foglalkoznak: sokat beszélgetnek a világ jelenségeiről, szövegekről, művészetről, megosztva egymással a véleményüket. Ha az időjárás engedi, mindezt az iskola kertjében teszik, közben sokat mozognak, énekelnek, alkotnak. A tanítás nem reggel 8-tól délután 4-ig tart, hanem igazodik a gyerekek biológiai órájához.
Vajon a ma iskolája is képes ugyanilyen felnőtteket nevelni? Ebben nem lehetünk biztosak – hangzott el A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa.
Dr. Gloviczki Zoltán A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvének budapesti bemutatóján, ahol a könyv szerzője Halácsy Péterrel, a Prezi és a mikroiskolákból álló Budapest School társalapítójával beszélgetett.
Az Open Books gondozásában megjelent kötet többek között arra a kérdésre keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy az egész világon kísértetiesen hasonló válságtünetek, krízisjelenségek jelentkeznek az oktatásban, hogyan ragadt az iskolarendszer a 19. században, és miként változik az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával.
A kiadvány elgondolkoztató olvasmány pedagógusok és szülők számára egyaránt
„A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – hívta fel a figyelmet a könyvbemutatón Gloviczki Zoltán, kiemelve: az a kép, ami az iskoláról a fejünkben él, az elmúlt másfél-két évszázad öröksége. A gyerekek több mint 150 éve ugyanolyan épületekben, ugyanolyan osztálytermekben ülnek, és ugyanazt csinálják: könyveket és füzeteket használva, tanári utasításokat követve versengenek magukkal és az osztálytársaikkal a minél jobb jegyekért.
Ám eközben a társadalom és a munka világa gyökeresen megváltozott. Ma már komplex problémák megoldásán, valami új létrehozásán dolgozunk, egymással együttműködve, csapatokban. Csakhogy
„Ma egy gyerek nem azért tanul nyelvtörténetet, szerves kémiát vagy fizikából hőtant, mert ahhoz, hogy a világban eligazodjon, erre a tudásra van szüksége. Ezeket mind azért tanítjuk, mert részei a nyelvészetnek, a kémiának és a fizikának. De hamis az a kép is, amely ezeket a kompetenciákat szembeállítja a tárgyi tudással. Az alapvető és biztos tárgyi tudás ugyanis az egyik legfontosabb építőeleme a kompetenciáknak, a kritikus gondolkodásnak” – magyarázta.
Dr. Gloviczki Zoltán egyetemi tanár szerint a tegnapelőtt iskolájában élünk
Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Gloviczki Zoltán kiemeli: a mesterséges intelligencia térnyerése komoly, bár egyáltalán nem példa nélküli paradigmaváltás elé állítja az iskolarendszert. Ám a tankönyvek újraírása, a pedagógusképzés átalakítása még „felületi sebkezelésnek” is kevés, ehelyett a legfontosabb, az iskola alapvető céljait boncolgató kérdésekre kellene válaszolnunk – ezt ugyanis a 19. század óta nem tettük meg.
Hogyan indulhat el az oktatás a változás felé? A kötet szerzője úgy gondolja, még a legkiválóbb oktatási reform sem lesz képes megszüntetni a jelenlegi krízist. „Ez nem fog menni úgy, hogy egy döntéshozó felülről megmondja, min kell változtatni. Ehelyett folyamatosan és sokat kell beszélnünk az iskola céljairól nekünk, pedagógusoknak – de a szülőkkel is, mert számos dolog rajtuk csúszik el. Közülük sokan gyanakvással fogadják azt, ha az iskolában valami máshogy történik, mint amit megszoktak. Megértem, mert mi mást gondolnának addig, amíg nem beszélnek velük erről ” – mondta.
Ha megnézzük, hogy a világhírű matematikusnak az 1920-as években gimnazistaként mit kellett tudnia irodalomból, történelemből vagy éppen biológiából, egyértelművé válik, hogy a mai diákok ahhoz képest valóságos információtengerrel néznek szembe az órákon – és elsősorban nem a képességeiken múlik, ha közben elvész az összefüggés, a lényeg, sőt maga a tudás is.
Helmeczi-Szabó Fruzsina
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!