Eric Zemmour francia elnökjelölt (jobbra) Korzika kapcsán nyilatkozott munkatársunknak, Krivánszky Miklósnak
Fotó: Krivánszky Miklós
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is. Míg a korzikai és más regionális politikai mozgalmak történelmi áttörésként értékelik a döntést, Eric Zemmour francia elnökjelölt szerint az autonómia veszélyezteti a francia nemzetállam egységét, és a szenátus végül várhatóan elutasítja a kezdeményezést.
2026. június 27., 13:562026. június 27., 13:56
A Szuverén Nemzetek Európája frakció a hét elején Brüsszelben, az Európai Parlamentben látta vendégül Eric Zemmour francia elnökjelöltet, aki a jövő évi elnökválasztásra készülve A francia öngyilkosság című könyve gondolatain keresztül ismertette politikai elképzeléseit. Véleménye szerint mozgalma nemcsak Franciaország, hanem egész Európa számára is az egyetlen járható utat kínálja. Eric Zemmour a francia radikális jobboldal egyik legismertebb alakja, aki a 2022-es elnökválasztáson is indult, és az első fordulóban 7,07 százalékot szerzett, amivel a negyedik helyen végzett Emmanuel Macron, Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon mögött. Politikai profilját az erősen bevándorlásellenes, iszlámkritikus nemzetállami gondolkodás határozza meg.
Lapunk külső munkatársának a francia Nemzetgyűlés által megszavazott korzikai autonómia kapcsán feltett kérdésére Eric Zemmour kijelentette: szerinte a francia Szenátus nem fogja jóváhagyni a parlament döntését. Úgy véli, a területi autonómia Franciaország számára járhatatlan út. Érvelése szerint a franciaországi őshonos népek identitása nem illeszthető bele az általa képviselt egységes francia és európai nemzetfelfogásba.
Ezzel szemben François Alfonsi volt korzikai európai parlamenti képviselő, a Régiók és Népek Szolidaritása (R&NS) politikai tömörülés elnöke szerint a francia Nemzetgyűlés döntése történelmi jelentőségű, mert megnyithatja a Francia Köztársaság jövőjéről szóló szükséges vitát.
Állásfoglalásában a szervezet emlékeztet arra, hogy a Nemzetgyűlés első olvasatban nagy többséggel fogadta el a Korzika autonómiájáról szóló alkotmányos törvényjavaslatot. A döntés egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye, amely a francia kormány és a korzikai választott vezetők közötti konszenzushoz vezetett. A javaslat elismeri a „korzikai kulturális és nyelvi történelmi közösséget”, valamint jogát saját ügyeinek irányítására.
Az autonómiajavaslat elismeri a „korzikai kulturális és nyelvi történelmi közösséget”, valamint jogát saját ügyeinek irányítására
Fotó: Pixabay
Az R&NS szerint ez nemcsak Korzika és lakóinak győzelme, hanem mindazoké is, akik úgy gondolják, hogy Franciaország nem egységes, monolitikus állam, hanem különböző kultúrák és történelmi régiók közössége. A szervezet szerint a differenciált regionalizáció egyszerre szolgálhatja az igazságosságot és a hatékonyabb közigazgatást.
A közlemény hangsúlyozza:
Ugyanakkor úgy vélik, hogy más erős identitással rendelkező térségeknek – Elzásznak, Moselle-nek, Bretagne-nak, Katalóniának, Flandriának, az okszitán régióknak, Baszkföldnek és Savoyának – is lehetőséget kellene kapniuk saját identitásuk elismerésére és szélesebb normatív jogkörök gyakorlására.
A Régiók és Népek Szolidaritása üdvözölte mindazokat a baloldali, jobboldali, zöldpárti és kormánypárti képviselőket, akik támogatták a törvényjavaslatot. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a republikánus jobboldal nem állt a kezdeményezés mellé, miközben a szélsőjobboldal egységesen ellenezte azt.
Emmanuel Macron államfő olyan autonómiát támogat, amely „nem a francia állam ellenében és nem is a francia állam nélkül” valósul meg
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Álláspontjuk szerint ezzel ismét bebizonyosodott, hogy a szélsőjobboldal a leginkább elutasító a területi és kulturális sokszínűséggel szemben.
Ezt követően külön organikus törvény szabályozná Korzika autonóm státuszát, amelyet ismét parlamenti jóváhagyásnak, végül pedig a korzikai választók konzultációjának kellene követnie.
Gaël Briand, a Demokratikus Breton Egység párt elnöke ugyanakkor kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy a döntés más őshonos népek számára is utat nyithat-e.
„A francia képviselők megszavazták Korzika autonóm státuszát. Ez jó hír Korzikának, ugyanakkor attól tartok, hogy kivételes megoldás marad, amelyet nem kívánnak kiterjeszteni Bretagne-ra, Baszkföldre vagy Elzászra. Jogi szempontból nehezen érthető, miként lehet egyedül a »szigeti közösség« sajátosságára hivatkozva autonómiát biztosítani. Úgy tűnik, éppen az a cél, hogy ez a modell ne legyen más régiókra alkalmazható. A miniszterek és a parlamenti képviselők világossá tették: »Korzika különleges eset.« Mi azonban nem kiváltságokat kérünk, hanem azt az egyetemes jogot, hogy magunk dönthessünk jelenünkről és jövőnkről. Ez a jog minden népet megillet” – hangoztatta Gaël Briand.
A francia kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tervezett autonómia nem Franciaország föderalizálását vagy Korzika függetlenedését szolgálja. Emmanuel Macron államfő már 2023-ban kijelentette: olyan autonómiát támogat, amely „nem a francia állam ellenében és nem is a francia állam nélkül” valósul meg. A mostani alkotmánymódosítás célja, hogy elismerje Korzika történelmi, kulturális és nyelvi sajátosságait, valamint lehetővé tegye, hogy a sziget bizonyos területeken – például a gazdaságfejlesztés, a területrendezés vagy a kulturális örökség védelme terén – a helyi viszonyokhoz igazítsa egyes jogszabályok alkalmazását. A szuverenitást érintő kérdések – így a honvédelem, a külpolitika, az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a pénzügyi rendszer és az állampolgárság – továbbra is kizárólag a francia állam hatáskörében maradnak. A kormány szerint a reform célja a több évtizedes korzikai politikai feszültségek demokratikus rendezése és a sziget sajátos helyzetének alkotmányos elismerése, miközben Franciaország egysége változatlan marad.
Krivánsky Miklós, Brüsszel
Az európai regionalistákat és autonomistákat tömörítő Európai Szabad Szövetség Strasbourgban tartotta kongresszusát. Szilágyi Zsoltot az őshonos európai népcsoportok autonómiaküzdelméről kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!