Hétmilliárd forintot (22 millió eurót) is meghaladó anyagi segítséget nyújtott tavaly és idén az Orbán-kormány a szórványmagyarságnak, elsősorban oktatási és szociális területen – írta nemrég a Magyar Nemzet.
2015. november 08., 08:592015. november 08., 08:59
A források nagy része, több mint hatmilliárd forint erdélyi magyar diákokhoz, pedagógusokhoz és alapítványokhoz jutott. „Mind a nemzetpolitikában, mind pedig a támogatáspolitikában kiemelt figyelmet fordít a kormány a szórványközösségekre, mivel a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a szórványban zajlik a legnagyobb arányú népességfogyás – idézte a lap Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (képünkön) tájékoztatását.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Mesterházy Attila szocialista (MSZP) képviselő interpellációjára adott válaszában rámutatott, a nemzetpolitika kiemelt jelentőséget tulajdonít a szórványban élőknek, hiszen a „nemzet határát” képező szórványban az asszimiláció folyamata gyorsabb, a nemzeti identitást reprodukáló intézmények hálózata kevésbé hatékony. Semjén Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a népességfogyás legnagyobb arányban a szórványban zajlik, ugyanakkor a magyar iskolába történő beiratkozás, a nyelvhasználat, az egyházak tevékenysége, a választásokon való részvétel tekintetében is a szórványban ütköznek a magyar közösségek a legnagyobb akadályokba. Emlékeztetett, hogy a Bethlen Gábor Alap Bizottsága a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) iránymutatásai alapján jelölte ki az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat, amelyek támogatása meghívásos pályázat keretében történt, romániai illetőségű, a magyar anyanyelvi és nemzeti önazonosság megőrzését elősegítő szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabuszprogram támogatása céljából, 42 millió forintos keretösszeggel. A szórványközpontok támogatása tekintetében a legkiemelkedőbb a nemzeti jelentőségű intézménynek nyilvánított szamosújvári Téka Alapítvány, valamint a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, velük együtt Erdélyben összesen 650 millió forintos támogatásban részesült az Ethnika Kulturális Alapítvány (Magyarlapád), a Dési Civil Műhely, a vicei Bástya Egyesület, a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. A szórványban folyó oktatás támogatására, itt dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjára, utazási, valamint kollégiumi ellátási költségeinek fedezésére összesen 21 millió forintot fordítottak, ebből 12,2 millió jutott romániai pályázatokra.
A nagyvárosi szórványban – ahol a magyar lakosság aránya nem vagy alig éri el a húsz százalékot – idén több mint 6,3 milliárd forint jutott oktatási és szociális intézmények, szervezetek fejlesztésére. „2015-ben, a külhoni szakképzés évében – a korábbi tematikus évekhez hasonlóan – külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a szórványban működő intézmények és hallgatók is részt tudjanak venni programjainkban. Úgy véljük, a fent ismertetett támogatások megfelelő alapot adnak a szórványközösségek asszimilációjának megállításához, illetve mérsékléséhez” – szögezte le tájékoztatásában Semjén Zsolt.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!