Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás jellemezte a Székelyszenterzsébeten megrendezett cigány tánccsoportok találkozóját
Fotó: Kinda Botond/Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
2025. november 11., 12:112025. november 11., 12:11
2025. november 11., 12:212025. november 11., 12:21
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által működtetett és Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma által finanszírozott Élő Parázs Program keretében, valamint a Székelyszenterzsébeti Református Egyházközség társszervezésében első alkalommal megrendezett ünnepség minden várakozást felülmúlt. A meghívott cigány tánccsoportok és a helyi közösség zsúfolásig megtöltötték a kultúrotthont – tájékoztatta szerkesztőségünket András Lóránd, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány programkoordinátora.
Az istentiszteletet Kincses Kálmán helyi református lelkész celebrálta, az igehirdetést pedig Makkai Péter, az Erdélyi Református Egyházkerület cigánymisszióért felelős lelkipásztora tartotta. Kincses Kálmán a cigány öntudat erősítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a cigány identitás megőrzése és erősítése lelki és szellemi síkon egyaránt meg kell valósuljon, hiszen e közösségekben olyan erőforrás rejlik, amely nemcsak a hagyományőrzés, hanem a példaértékű társadalmi együttélés szempontjából is elengedhetetlen.
A magyar, román és cigány közösség tagjaival megtelt kultúrotthonban közös énekléssel és népi rigmusokkal buzdították a fellépőket
Fotó: Kinda Botond/Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
a Szentírásban megfogalmazott gondolatok mentén. A bibliai Izsák történetét és saját tapasztalatait felidézve hangsúlyozta az élő források fáradhatatlan keresésének fontosságát.
Az istentisztelet meghitt hangulatban, közösen elénekelt cigány himnuszokkal zárult. Ezt követően a résztvevők – barátok, meghívott egyházi és világi elöljárók – közösen rótták le tiszteletüket Kóré Géza sírjánál, ahol a családtagok megemlékező szavai mellett felcsendült az elhunyt kedvenc nótája is.
A nap második felében, a köszöntő beszédek során előbb Szabó Ottó, Újszékely község polgármestere, majd Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke buzdította a jelenlévőket a cigány kultúra megélésére, megőrzésére és büszke vállalására. Mindketten hangsúlyozták: közéleti tisztségükből fakadóan mindent megtesznek annak érdekében, hogy támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek e nemes célokat szolgálják.
Az ünnepi műsor kezdetén András Lóránd, az Élő Parázs Program koordinátora arra bátorította a résztvevőket, hogy a színpadra lépés során egymást ösztönözve mutassák be azokat a táncos gyöngyszemeket, amelyeket ajándékként hoztak az ünnepre.
A kisborosnyói, őrkői, csíkkozmási, csíksomlyói, gyergyói és székelyszenterzsébeti cigány csoportok fergeteges műsorpalettája emelte az esemény színvonalát
Fotó: Kinda Botond/Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A magyar, román és cigány közösség tagjaival megtelt kultúrotthonban közös énekléssel és népi rigmusokkal buzdították a fellépőket – köztük a 4 éves Diánát és a 82 éves Emília nénit –, akik mindannyian megmutatták tehetségüket.
A napot nyitott táncház zárta, amelyet a neves és elismert Lőrincz Hortenzia és Orza Călin cigánytánc-szakértők vezettek.
A fáradhatatlan muzsikát a marosvásárhelyi Pergő zenekar biztosította, akik kimagasló zenei teljesítményükkel járultak hozzá az esemény sikeréhez.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány köszönetet mond minden résztvevő csoportnak, támogatónak, partnernek és együttműködőnek, s egyben arra ösztönöz mindenkit, hogy kapcsolódjon be az Élő Parázs Program által életre hívott tevékenységekbe. A program következő eseményére, az Élő Parázs Konferenciára december folyamán kerül sor, amelynek középpontjában ismét a cigány tánckultúra áll majd.
Vasárnap, 2025 november 9-én, a Hargita megyei Székelyszenterzsébet ismét a cigány kultúra középpontjába kerül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!