A 2025 januárjában elhunyt székelyszenterzsébeti cigány prímásra, Kóré Gézára emlékeznek
Fotó: Hagyományok Háza
Vasárnap, 2025 november 9-én, a Hargita megyei Székelyszenterzsébet ismét a cigány kultúra középpontjába kerül.
2025. november 06., 09:142025. november 06., 09:14
2025. november 06., 09:172025. november 06., 09:17
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, valamint a Székelyszenterzsébeti Református Egyházközség együttműködésében első alkalommal kerül sor a Kóré Géza emléknapra, azaz a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozójára. Az esemény Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma támogatása révén, a 2025 májusában útjára indított Élő Parázs - Erdélyi Roma Kulturális Örökség Program keretében valósul meg.
Elsődleges célja megemlékezni és tisztelegni a 2025 januárjában elhunyt székelyszenterzsébeti cigány prímásról, Kóré Gézáról, aki nem csupán zenészként, hanem aktív közösség- és kultúraszervező roma emberként is ismert volt. Az esemény másik fontos célkitűzése, hogy találkozási felületet biztosítson a Székelyföldön létező cigány tánccsoportok számára, lehetőséget adjon a megmutatkozásra.
A székelyföldi cigány tánccsoportok találkozójára Székelyszenterzsébeten kerül sor
Fotó: Hagyományok Háza
Az eseménynek a székelyszenterzsébeti kultúrotthon ad helyet.
A Hagyományok Háza új fejlesztéseivel rámutatott, hogy a népzeneoktatásában is elengedhetetlen a digitalizáció. Az intézmény a napokban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek és népzene oktatók munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!