Virágvasárnap – Makláry Zsolt és Makláry Teréz freskója
Fotó: Hagyományok Háza
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március utolsó napjait a nagyhéthez és a húsvétvasárnaphoz kapcsolódó népszokásoknak szenteli. A zenei összeállításban Kallós Zoltán és Martin György felvételei hallhatók falusi vonósbandák előadásában.
2021. március 28., 17:592021. március 28., 17:59
2021. március 28., 20:582021. március 28., 20:58
A nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. A nagyböjt utolsó időszakához köthető szokások – a néphiedelem szerint – a jólét biztosítását, a betegségek távoltartását, a háztájék és a jószágok megóvását segítették elő. Nagycsütörtökön a harangok elhallgattak és egészen nagyszombatig, kereplővel a falu utcáit járva, gyerekek jelezték a templomi szertartás kezdetét. Hasonlóan nagy zajkeltéssel járó szokás volt a pilátusverés is. A gyerekek a templomban összegyűlve hatalmas lármát csaptak, kezükkel a padokat, egyes vidékeken pedig a templomajtó elé felhalmozott rozoga bútorokat ütötték, amelyekből később máglya készült a nagyszombaton gyújtandó tűzhöz.
Jézus megfeszítésének napját különösen szerencsétlennek tartották, emiatt nem sütöttek kenyeret, nem szítottak tüzet és a jószágokhoz kapcsolódó munkák is tilalom alá estek.
A nagypénteki mosdásnak és a patakról hozott víznek egykor nagy jelentőséget tulajdonítottak a néphagyományban. Úgy tartották, hogy aki pirkadat előtt ezen a napon megfürdik, azt egész esztendőben elkerüli a betegség. A jószágok fürösztésére is sort kerítettek ekkor, az állatokat a falu közelében lévő természetes vizekhez – tavakhoz, folyókhoz – hajtották, ahol a méneseket és a csordát egészségvarázslás céljából a vízbe terelték és megitatták. Nagyszombaton jött el az ideje a tavaszi nagytakarításnak, ami régen a lakóházra ugyanúgy kiterjedt, mint a gazdasági épületekre, sőt meszeléssel, mázolással is kiegészült a munka.
Úgy hitték, ha az egész napos böjtöt követően megmosakodnak és törülközőjüket a párna alá rejtik, álmukban megpillanthatják jövendőbeli párjukat. Húsvétvasárnap nem hajtott ki a csorda, az igavonó állatokat sem fogták be, tilos volt söpörni, varrni és főzni is. Jellegzetes ételek – az előre elkészített főtt sonka, tojás és húsvéti kalács – került az asztalra, amiket, a melléjük fogyasztott borral együtt megszenteltek a templomban. A húsvéti lakoma után megmaradt morzsát az állatok elé szórták, az egészséges szaporulat reményében, a sonka csontját pedig a gyümölcsfák ágára akasztották, hogy azok továbbra is bőven teremjenek.
A műsor zenei összeállításában Kallós Zoltán és Martin György felvételei szólnak falusi vonósbandák előadásában.
Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!