
Virágvasárnap – Makláry Zsolt és Makláry Teréz freskója
Fotó: Hagyományok Háza
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március utolsó napjait a nagyhéthez és a húsvétvasárnaphoz kapcsolódó népszokásoknak szenteli. A zenei összeállításban Kallós Zoltán és Martin György felvételei hallhatók falusi vonósbandák előadásában.
2021. március 28., 17:592021. március 28., 17:59
2021. március 28., 20:582021. március 28., 20:58
A nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. A nagyböjt utolsó időszakához köthető szokások – a néphiedelem szerint – a jólét biztosítását, a betegségek távoltartását, a háztájék és a jószágok megóvását segítették elő. Nagycsütörtökön a harangok elhallgattak és egészen nagyszombatig, kereplővel a falu utcáit járva, gyerekek jelezték a templomi szertartás kezdetét. Hasonlóan nagy zajkeltéssel járó szokás volt a pilátusverés is. A gyerekek a templomban összegyűlve hatalmas lármát csaptak, kezükkel a padokat, egyes vidékeken pedig a templomajtó elé felhalmozott rozoga bútorokat ütötték, amelyekből később máglya készült a nagyszombaton gyújtandó tűzhöz.
Jézus megfeszítésének napját különösen szerencsétlennek tartották, emiatt nem sütöttek kenyeret, nem szítottak tüzet és a jószágokhoz kapcsolódó munkák is tilalom alá estek.
A nagypénteki mosdásnak és a patakról hozott víznek egykor nagy jelentőséget tulajdonítottak a néphagyományban. Úgy tartották, hogy aki pirkadat előtt ezen a napon megfürdik, azt egész esztendőben elkerüli a betegség. A jószágok fürösztésére is sort kerítettek ekkor, az állatokat a falu közelében lévő természetes vizekhez – tavakhoz, folyókhoz – hajtották, ahol a méneseket és a csordát egészségvarázslás céljából a vízbe terelték és megitatták. Nagyszombaton jött el az ideje a tavaszi nagytakarításnak, ami régen a lakóházra ugyanúgy kiterjedt, mint a gazdasági épületekre, sőt meszeléssel, mázolással is kiegészült a munka.
Úgy hitték, ha az egész napos böjtöt követően megmosakodnak és törülközőjüket a párna alá rejtik, álmukban megpillanthatják jövendőbeli párjukat. Húsvétvasárnap nem hajtott ki a csorda, az igavonó állatokat sem fogták be, tilos volt söpörni, varrni és főzni is. Jellegzetes ételek – az előre elkészített főtt sonka, tojás és húsvéti kalács – került az asztalra, amiket, a melléjük fogyasztott borral együtt megszenteltek a templomban. A húsvéti lakoma után megmaradt morzsát az állatok elé szórták, az egészséges szaporulat reményében, a sonka csontját pedig a gyümölcsfák ágára akasztották, hogy azok továbbra is bőven teremjenek.
A műsor zenei összeállításában Kallós Zoltán és Martin György felvételei szólnak falusi vonósbandák előadásában.
Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!