Tóth László meséskönyve a manók világába repíti a gyerekeket
A Kézdivásárhelyen élő kiváló újságíró-író Tóth László két mesekötete, a Kaland a tükrön túl és a Manók csodálatos világa ajánlható olvasmány az ifjabb generáció számára. A gyereknap jó alkalom Tóth László könyveinek megismerésére.
2025. május 21., 16:132025. május 21., 16:13
2025. május 21., 17:252025. május 21., 17:25
Kellemes meglepetésben volt részem, amikor Tóth László két, gyermekeknek szánt könyvét találtam postaládámban. Jóllehet mind ez ideig nyomon követtem írói-újságírói munkásságát, a korábbi – a Nagy Háborúval foglalkozó – forrásértékű köteteiről recenziót írtam is, de az ifjabb generációknak szentelt írásaival nem találkoztam. Az én mulasztásom, ez irányú munkássága is közérdeklődésre tarthat számot.
Tóth László írásának főhőse Pityu, aki az új lakásukban, egy sokat megélt régi házban szembetalálja magát a rejtélyes tükörrel. Ifjú titánunk túl közel kerül a bútorhoz, átlép rajta, s ez a mozdulat kalandok sorozatát indítja el. Kapcsolatba lép a manókkal, s egyből egy karitatív feladat is vár rá, a beteg manókislány eljuttatása a gyógyító tengerhez. Természetesen ez nem megy könnyen, megpróbáltatás megpróbáltatást követ, hogy mi is lesz a vége, ezt nem árulhatom el a naiv Olvasónak. Hősünk nem bíz semmit a véletlenre, alternatív tudományos ismereteit Párizsban gyarapítja, s végül a bimbózó szerelem is élete részévé válik.
A Manók csodálatos világa – korábban jelent meg – szerves előzménye a tükrös sztorinak.
Lapozva az oldalakat, az érdeklődő bőséges ismereteket szerezhet rejtőzködő életmódjukról, az erdők világáról, s igazi vagabund koboldokról is olvashat.
Egyszer egy írót megkérdeztek, mi is a gyerekkönyvek fortélya. A válasz egyszerű: megírásuk hasonló a felnőtt könyvekéhez, de papírra vetésük jóval nehezebb, igényesebb. Tóth László kiállta a próbát, két szerethető könyvvel lettem gazdagabb. Amikor a gyermekirodalom tollnokai számos alkalommal saját magukat fényezik, horror születik kezeik alatt, s csupán a gyermeklélek marad ki az oldalakról, jó kézbe venni egy erdélyi író tiszta szívvel írt kötetét. Régi hagyományokat követ, a tőle nem messze született Benedek Elek írói hagyományait követi. Minden sora szeretetet sugall, írásait mindenkinek ajánlom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!