Tóth László meséskönyve a manók világába repíti a gyerekeket
A Kézdivásárhelyen élő kiváló újságíró-író Tóth László két mesekötete, a Kaland a tükrön túl és a Manók csodálatos világa ajánlható olvasmány az ifjabb generáció számára. A gyereknap jó alkalom Tóth László könyveinek megismerésére.
2025. május 21., 16:132025. május 21., 16:13
2025. május 21., 17:252025. május 21., 17:25
Kellemes meglepetésben volt részem, amikor Tóth László két, gyermekeknek szánt könyvét találtam postaládámban. Jóllehet mind ez ideig nyomon követtem írói-újságírói munkásságát, a korábbi – a Nagy Háborúval foglalkozó – forrásértékű köteteiről recenziót írtam is, de az ifjabb generációknak szentelt írásaival nem találkoztam. Az én mulasztásom, ez irányú munkássága is közérdeklődésre tarthat számot.
Tóth László írásának főhőse Pityu, aki az új lakásukban, egy sokat megélt régi házban szembetalálja magát a rejtélyes tükörrel. Ifjú titánunk túl közel kerül a bútorhoz, átlép rajta, s ez a mozdulat kalandok sorozatát indítja el. Kapcsolatba lép a manókkal, s egyből egy karitatív feladat is vár rá, a beteg manókislány eljuttatása a gyógyító tengerhez. Természetesen ez nem megy könnyen, megpróbáltatás megpróbáltatást követ, hogy mi is lesz a vége, ezt nem árulhatom el a naiv Olvasónak. Hősünk nem bíz semmit a véletlenre, alternatív tudományos ismereteit Párizsban gyarapítja, s végül a bimbózó szerelem is élete részévé válik.
A Manók csodálatos világa – korábban jelent meg – szerves előzménye a tükrös sztorinak.
Lapozva az oldalakat, az érdeklődő bőséges ismereteket szerezhet rejtőzködő életmódjukról, az erdők világáról, s igazi vagabund koboldokról is olvashat.
Egyszer egy írót megkérdeztek, mi is a gyerekkönyvek fortélya. A válasz egyszerű: megírásuk hasonló a felnőtt könyvekéhez, de papírra vetésük jóval nehezebb, igényesebb. Tóth László kiállta a próbát, két szerethető könyvvel lettem gazdagabb. Amikor a gyermekirodalom tollnokai számos alkalommal saját magukat fényezik, horror születik kezeik alatt, s csupán a gyermeklélek marad ki az oldalakról, jó kézbe venni egy erdélyi író tiszta szívvel írt kötetét. Régi hagyományokat követ, a tőle nem messze született Benedek Elek írói hagyományait követi. Minden sora szeretetet sugall, írásait mindenkinek ajánlom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!