Kecskenyáj a Tisza partján. A gazdák legnagyobb gondja a tej értékesítése
Fotó: Makkay József
A Máramaros megyei Hosszúmezőn, az ukrán-román határ közelében néhány juh- és kecsketartó gazda maradt, a többség felhagyott az egykoron virágzó mezőgazdasággal. Az idei választási kampányban a gazdák égető gondjai is terítékre kerültek az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) helyi képviselőinek tolmácsolásában.
2024. június 07., 22:452024. június 07., 22:45
A román-ukrán országhatár közelében, a Tisza partján legelteti kecskenyáját Varkola Tibor. A hosszúmezői állattartó gazda portája két kilométerre fekszik a faluban, a főúton, onnan kocsikázunk ki a közeli kavicskitermelő vállalkozás révén járhatóvá vált mezei úton. Erre fele kavicsszállító teherautók és a határőrök terepjárói közlekednek, utóbbiak éjjel-nappal, mert folyamatosan érkeznek Tiszán átkelő ukrajnai menekült férfiak, akik életüket kockáztatva közelítik meg az ukrán katonák által szigorúan őrzött országhatárt. Aki eléri a határfolyó partját, annak sem biztonságos az átkelés: a folyó sodrása miatt már többen halálukat lelték a román partok közelében.
A kommunista rendszerben a lezárt, őrzött határvidéket nem lehetett megközelíteni, utána viszont nem igazán lett gazdája az elvadult földeknek. Az utóbbi évtizedekben Varkola Tiborhoz hasonló állattartók hasznosítják a Tisza-parti vadont.
Varkola Tibor több vitát szeretne a gazdákat érintő gondokról is
Fotó: Makkay József
A hosszúmezői polgármesteri hivatalban korábban alpolgármesteri, illetve tanácsosi tisztséget is betöltő gazdaember megalakulása óta az Erdélyi Magyar Néppárt, két éve pedig az Erdélyi Magyar Szövetség tagja. Varkola Tibor a négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokon ismét tanácsosi mandátumot nyert az RMDSZ-es R. Fekete Lajos polgármester által vezetett helyi önkormányzatban. Más vidékektől eltérően itt normális a viszony a két párt között, amit az is jól mutat, hogy a helyi önkormányzat Varkola Tibort bízta meg a helyi sportklub irányításával, ő lett a polgármesteri hivatal sportfelelőse.
,,Elkezdtem foglalkozni a különböző korosztályú gyerekekkel, focicsapatot verbuváltam, és a polgármesteri hivatal anyagi támogatásával sportfelszerelést vásároltunk, hogy a szülőknek ne kerüljön pénzbe.
– magyarázza a falu sportéletét fellendítő Varkola Tibor. Hivatali alkalmazása miatt a mandátumáról lemondott EMSZ-es tanácsos helyét egyik párttársa vette át.
Az idei helyhatósági választáson ismét indulnak, ezúttal két személyt szeretnének bejuttatni a helyi önkormányzatba, amelyben jelenleg RMDSZ-es többség van. Varkola abban reménykedik, hogy kis szerencsével alpolgármesteri tisztségre is számot tarthatnak.
A bokrokon túl Ukrajna
Fotó: Makkay József
A román pártok által szorgalmazott polgármester-leváltó kampányban az EMSZ nem vett részt. Azt tartják, hogy magyar ember ne román pártlistán hősködjön, még akkor sem, ha haragszik a helyi RMDSZ-es polgármesterre.
Nem a polgármester személyével van bajunk, hanem a helyi tanács gyenge működésével. Amikor tanácsos voltam, sok építő jellegű vita alakult ki a döntések előtt. Van, aki emiatt nem kedvelt, de elmagyaráztam, hogy viták és egyeztetések nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. A helyi önkormányzat nem bólogató Jánosokból kell álljon, hanem a döntéseket mérlegelő és vállaló emberekből” – magyarázza a kétharmad részt magyar lakosságú Hosszúmező EMSZ-es politikusa.
Hosszúmező Máramaros megye északi részének az egyetlen magyar települése
Fotó: Makkay József
Közben megérkezik a faluba az Erdélyi Magyar Szövetség Máramaros megyei elnöke, Hupka Félix, hogy a kampány hátra levő részéről egyeztessen a helyiekkel. A megyében az EMSZ-nek csak Hosszúmezőn maradt helyi tanácsosa, ez lett az ellenzéki szervezet végvára, miután a koltói szervezetüket bekebelezte az RMDSZ.
Hupka Félix sikertelennek tartja a RMDSZ megyei szervezetével folytatott tárgyalásait, hogy RMDSZ-listáin Felsőbányán befutó helyet biztosítsanak az EMSZ számára. Az elmúlt 12 év statisztikáinak fényében azt látja, hogy szórványban mindenhonnan kiszorul a magyarság, így nem lehet ,,megspórolni” az együttműködést, az egymásra figyelést. Az RMDSZ részéről viszont ezt hiányolja, mert ha minden magyar szavazat számít, a szórványban sem volna szabad megkerülni a más politikai elveket valló magyarok táborát, az EMSZ-t.
A Tisza itteni határszakaszán is sokan próbálnak átszökni Romániába
Fotó: Makkay József
,,Beszélgettünk erről RMDSZ-es parlamenti képviselővel is, de a megoldás lehetőségét ők sem látják. Mint ahogy a koltói falugazdász sem jut el hozzánk a megye másik feléből. Itt maradtunk elárvultan a román tengerben” – magyarázza keserű szájízzel a gazda, aki azt is elpanaszolja, hogy a községből egyetlen gazdapályázatot sem nyertek.
Az új önkormányzat megalakulása után Varkola Tibor csapata a gazdagondokra is figyelni akar, hogy valamilyen megoldást találjanak a mezőgazdasági termelők értékesítési gondjainak az orvoslására. ,,Ha nem sikerül segíteni a juh- és kecsketartó gazdákat, pár éven belül az állattenyésztés is eltűnik a Tisza partjáról” – mutat rá sommásan nehéz helyzetükre Varkola Tibor.
Hosszúmezői főutca. A kétharmad részt magyarok lkta településen kevesen foglalkoznak már mezőgazdasággal
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: kiemelt nemzeti érték lett, és egyre többen veszik kézbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!