
Kecskenyáj a Tisza partján. A gazdák legnagyobb gondja a tej értékesítése
Fotó: Makkay József
A Máramaros megyei Hosszúmezőn, az ukrán-román határ közelében néhány juh- és kecsketartó gazda maradt, a többség felhagyott az egykoron virágzó mezőgazdasággal. Az idei választási kampányban a gazdák égető gondjai is terítékre kerültek az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) helyi képviselőinek tolmácsolásában.
2024. június 07., 22:452024. június 07., 22:45
A román-ukrán országhatár közelében, a Tisza partján legelteti kecskenyáját Varkola Tibor. A hosszúmezői állattartó gazda portája két kilométerre fekszik a faluban, a főúton, onnan kocsikázunk ki a közeli kavicskitermelő vállalkozás révén járhatóvá vált mezei úton. Erre fele kavicsszállító teherautók és a határőrök terepjárói közlekednek, utóbbiak éjjel-nappal, mert folyamatosan érkeznek Tiszán átkelő ukrajnai menekült férfiak, akik életüket kockáztatva közelítik meg az ukrán katonák által szigorúan őrzött országhatárt. Aki eléri a határfolyó partját, annak sem biztonságos az átkelés: a folyó sodrása miatt már többen halálukat lelték a román partok közelében.
A kommunista rendszerben a lezárt, őrzött határvidéket nem lehetett megközelíteni, utána viszont nem igazán lett gazdája az elvadult földeknek. Az utóbbi évtizedekben Varkola Tiborhoz hasonló állattartók hasznosítják a Tisza-parti vadont.
Varkola Tibor több vitát szeretne a gazdákat érintő gondokról is
Fotó: Makkay József
A hosszúmezői polgármesteri hivatalban korábban alpolgármesteri, illetve tanácsosi tisztséget is betöltő gazdaember megalakulása óta az Erdélyi Magyar Néppárt, két éve pedig az Erdélyi Magyar Szövetség tagja. Varkola Tibor a négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokon ismét tanácsosi mandátumot nyert az RMDSZ-es R. Fekete Lajos polgármester által vezetett helyi önkormányzatban. Más vidékektől eltérően itt normális a viszony a két párt között, amit az is jól mutat, hogy a helyi önkormányzat Varkola Tibort bízta meg a helyi sportklub irányításával, ő lett a polgármesteri hivatal sportfelelőse.
,,Elkezdtem foglalkozni a különböző korosztályú gyerekekkel, focicsapatot verbuváltam, és a polgármesteri hivatal anyagi támogatásával sportfelszerelést vásároltunk, hogy a szülőknek ne kerüljön pénzbe.
– magyarázza a falu sportéletét fellendítő Varkola Tibor. Hivatali alkalmazása miatt a mandátumáról lemondott EMSZ-es tanácsos helyét egyik párttársa vette át.
Az idei helyhatósági választáson ismét indulnak, ezúttal két személyt szeretnének bejuttatni a helyi önkormányzatba, amelyben jelenleg RMDSZ-es többség van. Varkola abban reménykedik, hogy kis szerencsével alpolgármesteri tisztségre is számot tarthatnak.
A bokrokon túl Ukrajna
Fotó: Makkay József
A román pártok által szorgalmazott polgármester-leváltó kampányban az EMSZ nem vett részt. Azt tartják, hogy magyar ember ne román pártlistán hősködjön, még akkor sem, ha haragszik a helyi RMDSZ-es polgármesterre.
Nem a polgármester személyével van bajunk, hanem a helyi tanács gyenge működésével. Amikor tanácsos voltam, sok építő jellegű vita alakult ki a döntések előtt. Van, aki emiatt nem kedvelt, de elmagyaráztam, hogy viták és egyeztetések nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. A helyi önkormányzat nem bólogató Jánosokból kell álljon, hanem a döntéseket mérlegelő és vállaló emberekből” – magyarázza a kétharmad részt magyar lakosságú Hosszúmező EMSZ-es politikusa.
Hosszúmező Máramaros megye északi részének az egyetlen magyar települése
Fotó: Makkay József
Közben megérkezik a faluba az Erdélyi Magyar Szövetség Máramaros megyei elnöke, Hupka Félix, hogy a kampány hátra levő részéről egyeztessen a helyiekkel. A megyében az EMSZ-nek csak Hosszúmezőn maradt helyi tanácsosa, ez lett az ellenzéki szervezet végvára, miután a koltói szervezetüket bekebelezte az RMDSZ.
Hupka Félix sikertelennek tartja a RMDSZ megyei szervezetével folytatott tárgyalásait, hogy RMDSZ-listáin Felsőbányán befutó helyet biztosítsanak az EMSZ számára. Az elmúlt 12 év statisztikáinak fényében azt látja, hogy szórványban mindenhonnan kiszorul a magyarság, így nem lehet ,,megspórolni” az együttműködést, az egymásra figyelést. Az RMDSZ részéről viszont ezt hiányolja, mert ha minden magyar szavazat számít, a szórványban sem volna szabad megkerülni a más politikai elveket valló magyarok táborát, az EMSZ-t.
A Tisza itteni határszakaszán is sokan próbálnak átszökni Romániába
Fotó: Makkay József
,,Beszélgettünk erről RMDSZ-es parlamenti képviselővel is, de a megoldás lehetőségét ők sem látják. Mint ahogy a koltói falugazdász sem jut el hozzánk a megye másik feléből. Itt maradtunk elárvultan a román tengerben” – magyarázza keserű szájízzel a gazda, aki azt is elpanaszolja, hogy a községből egyetlen gazdapályázatot sem nyertek.
Az új önkormányzat megalakulása után Varkola Tibor csapata a gazdagondokra is figyelni akar, hogy valamilyen megoldást találjanak a mezőgazdasági termelők értékesítési gondjainak az orvoslására. ,,Ha nem sikerül segíteni a juh- és kecsketartó gazdákat, pár éven belül az állattenyésztés is eltűnik a Tisza partjáról” – mutat rá sommásan nehéz helyzetükre Varkola Tibor.
Hosszúmezői főutca. A kétharmad részt magyarok lkta településen kevesen foglalkoznak már mezőgazdasággal
Fotó: Makkay József
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!