
A három romániai magyar párt összefogásával vasárnap rendezik a marosvásárhelyi előválasztásokat. Mind a szervezők, mind a megmérettetésen résztvevők azt remélik, hogy a helyi magyarság legalább akkora érdeklődést tanúsít, mint tizenöt évvel ezelőtt az első marosvásárhelyi állóurnás előválasztásokon.
2015. október 10., 18:432015. október 10., 18:43
A sokak által várt, ám még többek által hanyagolt eseményt az eredeti forgatókönyv szerint május végén kellett volna megszervezni. A három alakulat, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt akkor belátták, hogy erőfeszítéseik dacára nem sikerült úgy mozgósítaniuk a potenciális szavazókat, hogy a részvétel legitimizálja a későbbi eredményt. Az állóurnás előválasztást szervezők tizenöt esztendővel ezelőtt, 2010-ben is belefutottak egy hasonló csapdába: akiknek akkor nem tetszettek az eredmények, a közel nyolcezer részvevőt kevésnek ítélték.
Játék közben nincs szabálymódosítás
Idén tavasszal háromezren sem regisztráltak. A határidő meghosszabbítása és a házalás viszont valamelyest megmozgatta a marosvásárhelyi magyarokat. A múlt hét végéig több mint hatezren iratkoztak fel a választási jegyzékekbe. Ami viszont nem azt jelenti, hogy annyian az urnákhoz is járulnak. Mint ahogy az is megeshet, hogy az utolsó pillanatban, azaz vasárnap olyanok is leadnák voksukat, akik csütörtökig nem regisztráltak.
Kérdésünkre, hogy mi történik azokkal, akik nem kerültek be idejében a választói névjegyzékbe, de szavazni szeretnének, az RMDSZ megyei ügyvezetője, Kovács Levente leszögezte: játék közben senkinek a kedvéért nem változtathatnak a szabályokon. „Aki valóban részt szeretne venni az előválasztáson, annak tavasztól mostanáig szinte fél év állt rendelkezésére, hogy regisztráljon. Ha eddig nem tette meg, október 8-ig, csütörtökig megteheti, de utána semmi szín alatt” – fejtette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Marosvásárhelyen újdonságszámba megy a regisztrációs procedúra, ráadásul 2000 tavasza óta a politikum egyszer sem vonta be a lakosságot urnás előválasztásokba. Már most érezni a feszült hangulatot, amit az utóbbi napok csörtéje csak fokozott. Ennek tudatában a szervezők rendfenntartókról is gondoskodnak, akik minden körzetben jelen lesznek.
Szűk egy héttel az előválasztások előtt a szervezők 12 körzetet jelöltek ki, de remélik, hogy további kettőt-hármat még létre tudnak hozni. A szavazni vágyók nemcsak a jelöltek, hanem a történelmi magyar egyházak által felajánlott helyiségek közül is választhatnak. A voksolás helyszíne nem lakhelyhez kötött, viszont a számítógépes rendszerrel könnyen kiszűrhetők az esetleges „duplázók”.
Kellemetlen előzmények
Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Erdély politikai porondján mindössze egyetlen számottevő magyar alakulat létezett, Marosvásárhelyen a tanácsosi listáért szervezett állóurnás előválasztást az RMDSZ. A voksoláson mintegy 7800 személy fejtette ki véleményét, szavazatával alakítva ki az utólag sokat vitatott sorrendet. A rangsor nem nyerte el az RMDSZ-csúcsvezetésének tetszését, ezért megpróbálta megakadályozni a lista leadását a városi választóbizottsághoz. A szervezet akkori megyei elnöke, Kincses Előd elmondta: először Kelemen Atilla parlamenti képviselő hívta telefonon Bukarestből, hogy megtiltsa a lajstrom közzétételét. „Én erre nem voltam hajlandó, hisz az eredmény a választók akaratát tükrözte, másrészt nem űzhettem csúfot azokból az emberekből, akik szabadidejüket feláldozva, vasárnap, ünneplőbe öltözve, az urnák elé járultak” – fejtette ki Kincses Előd. Markó Béla, Borbély László, Frunda György és Kelemen Atilla nyomására a Területi Képviselők Tanácsa később egy határozattal változtatta meg a sorrendet, de az utolsó pillanatban, a lista leadásakor Kincses mégiscsak a voksoláson kialakult eredeti sorrendben írta be a jelöltek nevét. „Az Országos Operatív Tanács egyetlen ellenszavazattal – amely Tőkés Lászlótól származott – felfüggesztett elnöki tisztségemből, és szintén alapszabályzat-ellenesen nem az akkori ügyvezető elnökre ruházta az elnöki feladatokat, hanem Kelemen Atillára” – idézte fel a másfél évtizeddel ezelőtt történteket a Maros megyei RMDSZ exelnöke.
A belharc áldozata lett Fodor Imre
Az RMDSZ-en belüli baloldal és a nemzeti vonal harcának lényegében nem Kincses Előd, hanem Fodor Imre addigi polgármester és a város magyarsága esett áldozatául. Az új vezetőség – Kelemen és csapata – által felkészített választási bizottsági tagok a 2010-es polgármester-választás első fordulójában nem tudták, hogy a rendellenességeket hol kell megóvni. Városi szinten meglepően sok, mintegy 2500 szavazatot semmisítettek meg, miközben Fodor Imre polgármesteri újrázásához alig 168 voks hiányzott. Az RMDSZ illetékesei nem a helyi választási bizottsághoz fordultak, mint ahogy azt a törvény előírta. Óvásuk hiába jutott el a megyei, illetve az országos testülethez, azok nem foglalkoztak vele. A szövetség új vezetői ezt úgy tálalták, hogy „a románok elutasították a szavazat újraszámlálását”. A június 20-i második fordulóban Fodor hiába kapott több szavazatot, mint két héttel korábban, a románság összefogása miatt az akkori parasztpárti Dorin Florea a szavazatok 51,47 százalékát szerezte meg. Az időközben többször is pártot váltó román politikus azóta sem talált legyőzőre, noha ellenfelei az RMDSZ nagyágyúi közül kerültek ki: Kelemen Atilla, Borbély László, legutóbb pedig Frunda György.
A vetélytársak vigyáznának az összefogásra
A versengés és az ilyenkor elkerülhetetlen súrlódások ellenére a három magyar párt vezetője – Brassai Zsombor (RMDSZ), Biró Zsolt (MPP) és Jakab István (EMNP) – bízik abban, hogy mind a jelöltek, mind támogatóik, mind a város magyar közössége méltósággal, higgadtan, a nemes ügy iránti tisztelettel és józansággal áll hozzá az eseményekhez. Mindhárom párt elhatárolódik minden botránykeltéstől. „Közös érdekünk, hogy vigyázzunk az összefogás épségére, Marosvásárhely esélyére. Mi mindenekelőtt a marosvásárhelyi magyarság jövőjét tartjuk szem előtt, személyes ambícióinkat e célnak rendeljük alá” – írják közösen kiadott közleményükben.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!