Jár, de nem jut, vagy jut, de nem jár? A kórházi alkalmazottak egy része nem kapott pótlékot, a többieknek vissza kell fi zetniük
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A számtalan ígéret ellenére nem honorálta a kormány a koronavírus-világjárvány miatt fokozott kockázatnak kitett egészségügyi dolgozókat. Akadtak, akik nem kaptak semmit, másokat pedig a Számvevőszék kötelezett arra, hogy visszafizessék a pénzt. Ezáltal még nehezebb helyzetbe sodorták az egészségügyi dolgozókat, hiszen ha öt hónapig kaptak 15 százalékos járványpótlékot, azt most két és fél hónap alatt vissza kell fizetniük, rámegy a havi bérük egyharmada.
Megyénként változik, hogy mikor mekkora bérpótlékot kaptak az egészségügyi alkalmazottak, viszont a hiányos szabályozás miatt sehol nem jártak jól: volt, akik nem kaptak semmit, másokat a Számvevőszék kötelezett arra, hogy visszafizessék a pénzt. „Mi értelme van egy törvénynek, ha azt nem lehet alkalmazni?” – tette fel a kérdést a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
A jogász végzettségű szakember felháborítónak tartja, hogy a pótlékokra vonatkozó, hónapok óta érvényben levő jogszabályokat forráshiány miatt nem alkalmazzák, tehát hiába van a törvény, az alkalmazottak egy lejt sem kaptak. Ugyanakkor
A szakszervezet ezért az igazságszolgáltatáshoz fordult, hogy visszamenőleg, vagyis március 10-től ezt tegyék meg, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már akkor kihirdette, hogy világjárvány van, ám ezt Romániára vonatkoztatva nem tette meg a minisztérium.
Annak kapcsán pedig, hogy több megyében ennek hiányában is kifizették a pótlékok egy részét, ám ezt a Számvevőszék visszafizettette, a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: ezzel még nehezebb helyzetbe sodorták az egészségügyi dolgozókat. Hiszen ha öt hónapig kaptak 15 százalékos járványpótlékot, azt most két és fél hónap alatt vissza kell fizetniük, rámegy a havi bérük egyharmada. Neagovici nem tartja kizártnak, hogy a túlterhelt, kimerült és „semmibe vett” alkalmazottak spontán módon megtagadják, a munka folytatását.
Fogytán a türelem. A szakszervezeti vezető szerint nem kizárt, hogy a „semmibe vett” alkalmazottak spontán módon megtagadják a munkát
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A Számvevőszék különben az elmúlt hónapokban azt vizsgálta, hogy miként költekeztek a polgármesteri hivatalok, közigazgatási és egészségügyi intézmények a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot ideje alatt. A csaknem kétszáz oldalas jelentés kitér arra, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a koronavírusos betegek kezelésével megbízott kórházak, és milyen árkülönbségekkel tudták beszerezni a létfontosságú védőfelszereléseket: maszkokat, kesztyűket, védőköpenyeket. A jelentés leszögezi:
A Számvevőszék ezen juttatások odaítélését is vizsgálta. Többek között a csíkszeredai sürgősségi kórház esetében jogtalannak minősítette a különösen nehéz körülmények között dolgozók számára biztosított pótlékokat. A Számvevőszék jelentése szerint a kórház vezetősége nem adhatott juttatást azért, mert az alkalmazottak, a járványra való tekintettel, szabadnapok és szabad hétvégék nélkül dolgoztak, és azért sem, mert megváltozott munkakörülmények között, tehát jóval nehezebb helyzetben kellett helytálljanak. A juttatások témakörnél negatív példaként említi a jelentés a Maros megyei klinikai kórházat is, ahol összesen 1,5 millió eurót osztottak szét ezen a címen. Kolozsváron egyik kórházban 2,3 milliót, míg Bákóban 1,4 millió eurót kaptak meg az egészségügyben dolgozók extra juttatásként.
„A gondot az okozza, hogy a sürgősségi helyzetben a kormány nem fogalmazta meg pontosan a törvényes előírásokat” – szögezte le megkeresésünkre Lakatos Péter számvevőszéki tanácsos. Kifejtette, a Számvevőszék jelentésében több nagy kategóriában fogalmaztak meg rendellenességeket a szükségállapot ideje alatt elköltött közpénzek kapcsán: ilyenek a közbeszerzési eljárások, a koronavírus-fertőzötteket ellátó egészségügyi alkalmazottak juttatásai vagy az önkormányzatok és a kormány által védőfelszerelések beszerzésére kötött szerződések be nem tartása. Ezenkívül rengeteg sajátos esettel szembesültek a Számvevőszék ellenőrei. „Átfogó jelentés készült, ezt bemutatják a parlamentnek, de még nem egyértelmű, mikor tárgyalják” – részletezte Lakatos Péter. Hangsúlyozta,
Példaként említette, hogy a kormány több millió lejes szerződést kötött védőmaszkra, ám a cégek egy része a megrendelést nem teljesítette a szerződésben foglalt határidőre. Ha azért késtek, mert abban az időszakban éppen nem repülhettek a légitársaságok gépei, akkor vis maior helyzet állt fenn, és nem kell felszámolni a büntetőkamatot, ám erre nincs pontosítás, ilyen esetben a bíróság dönt.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban eközben legalább 4 millió lejre lenne szükség, hogy kifizessék az alkalmazottaknak a koronavírus-járvány idejére megítélt pótlékokat, ám az egészségbiztosítási pénztártól nem kaptak költségvetést ezek kifizetésére, és a kormány nem jelölte meg a pénzügyi forrást, így ez nem történt meg. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója úgy véli, ezeket a pótlékokat nem méltányosan ítélték meg, mert akik a fertőző osztályon dolgoznak nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg, mint akik például a kardiológián teljesítenek szolgálatot. Hangsúlyozta, akik teljes védőfelszerelésben kénytelenek dolgozni, kimerültek, hiszen nyáron még a védőmaszk is kényelmetlen, így nekik valóban meg kellene kapniuk a pótlékokat.
Máshol a Számvevőszék illetékesei úgy értékelték, hogy az év elején meghatározott, a nehéz körülményekre vonatkozó juttatásokat nem lehet megemelni, nem lehet a járványhelyzetre hivatkozni, mert egyik törvény sem szabályozta, hogy világjárvány van. Ilyen helyzetben van a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere, Konrád Judit elmondása szerint az általa vezetett intézmény is.
„Pedig minden, az egészségügyi minisztériumtól érkezett átirat azzal kezdődött, hogy hogyan kell megelőzni és leküzdeni a koronavírus járványt. Külön törvényben nem szabályozták ezt, így nem lehetett a koronavírus-világjárványra hivatkozva megemelni a nehéz munkakörülmények miatt biztosított pótlékot. Szintén törvénytelennek minősítették azt, hogy 20 százalékos pótlékot adtunk azért, mert nem tudtuk kiadni a szabadnapokat és a pihenőszabadságokat ebben az időszakban, nem volt az alkalmazottaknak szabad hétvégéjük sem. Mi megindokoltuk a döntéseket, de ezt nem fogadták el. Így, a Számvevőszék rendelkezése értelmében, mindenki visszafizette azokat a pótlékokat, amelyeket kifogásoltak” – fejtette ki.
Fotó: Adrian Cuba/Agerpres
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál is vizsgálódott a Számvevőszék. Mint Tar Györgyitől, az intézmény igazgatójától megtudtuk, több kifogást is emeltek a pénzek elköltése kapcsán. „Úgy értékelték, hogy mi nem vagyunk egészségügyi intézmény, így azoknak a szülőknek, akiknek kicsi vagy sérült gyermeke van, nem adhattuk ki a törvény által megszabott pénzt. Azt az összeget, amit megkaptak az otthon maradt szülők, akiknek gyermekeikre kellett vigyázniuk, mivel nem volt iskolai oktatás. Mi kiadtuk a pénzt, hogy a szülők tudjanak valakit megfizetni, aki vigyázz a gyermekükre, amíg ők dolgoznak. Kifogásolták a pluszórákat is, arra hivatkozva, hogy a munkatörvénykönyvnek erre szigorú előírásai vannak. De szintén a munkatörvénykönyvben van megszabva, hogy mennyi lehet a túlóra, ha járvány vagy más rendkívüli helyzet van. Köteleztek minket, hogy ezeket a pénzeket visszafizessük. Mi megóvtuk a döntést, mert úgy érezzük, hogy méltánytalan. Nekünk nagyon nehéz helyzetben kellett helytállnunk, és a járvány még nem járt le” – összegzett az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás