Ludovic Orban kormányfő fejet hajt a munkáslázadás emlékműve előtt a Cenk alatti városban
Fotó: Gov.ro
A szabadságot és a demokráciát minden nap meg kell védeni azáltal, hogy szankcionálunk minden olyan próbálkozást, amely a hatalmat nem az emberek javára fordítja, és ezt a jövő generációknak is meg kell érteniük – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök pénteken Brassóban, miután megkoszorúzta az 1987. november 15-ei kommunistaellenes felkelés emlékművét.
2019. november 15., 17:462019. november 15., 17:46
2019. november 15., 17:512019. november 15., 17:51
„Ragaszkodtam, hogy itt lehessek, hogy tisztelettel megemlékezzünk azokról, akik egy rendkívül nehéz időszakban, egy olyan diktatúra végén, amely még lélegezni sem engedte az embereket, volt bátorságuk kifejezni elégedetlenségüket és tiltakozzanak a visszaélések, az emberi méltóság eltiprása és a rendkívül rossz életkörülmények ellen” – hangoztatta Ludovic Orban.
Ludovic Orban közölte, különösen azért kell emlékezni a brassói felkelés kirobbantóira, mert a fiatal generációk számára egyre nehezebb megérteni, hogy miként működött az akkori rendszer, és micsoda bátorságról és áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot azok, akik 1987. november 15-én kimentek az utcára és tiltakozni mertek egy elnyomó rezsim ellen.
Ezzel egy időben a felkelés évfordulóján Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke sajnálatának és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. „Harminckét évvel a brassói munkáslázadás után ezen események dossziéit továbbra is különféle ügyészi hivatalok között tologatják. Harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, hogy kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. Harminckét év, amely alatt a valóságot elkendőzték, és az áldozatoknak nem szolgáltattak igazságosságot” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az ellenzéki alakulat vezetője. Az USR elnöke szerint ezek a dolgok „megmérgezték a múltunkat, veszélyeztetik a jelenünket és törlik a jövőnket”.
Az 1987-es brassói felkelés Románia kommunista időszakának egyik legnagyobb méretű és legjelentősebb munkáslázadása volt. A megszorítások miatt a város munkásai és polgárai fellázadtak, a rezsim vesztét követelték, és megrongálták a pártszékházat. A hadsereg könnygáz, vízágyúk bevetésével leverte a felkelést, és több mint 300 embert letartóztattak és a helyi rendőrőrsre, majd Bukarestbe szállítottak, ahol a vizsgálatok során összeverték, megkínozták őket. A magyar, német etnikumú felkelők lényegesen kegyetlenebb elbánásban részesültek, mint a románok.
Bár kezdetben a hatalom a felkelők kivégzését követelte, a közvélemény nyomására végül úgy döntöttek, hogy eltussolják az eseményt: a történteket politikai és szociális töltet nélküli huliganizmusként tüntették fel. A perbe fogott 183 személy közül 61-et (ebből 53 teherautógyári dolgozó) ítéltek kényszermunkahelyen letöltendő, hat hónap és három év közötti szabadságvesztésre. Bár a felkelést leverték, fontos mérföldköve volt a romániai antikommunista küzdelemnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!