Ludovic Orban kormányfő fejet hajt a munkáslázadás emlékműve előtt a Cenk alatti városban
Fotó: Gov.ro
A szabadságot és a demokráciát minden nap meg kell védeni azáltal, hogy szankcionálunk minden olyan próbálkozást, amely a hatalmat nem az emberek javára fordítja, és ezt a jövő generációknak is meg kell érteniük – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök pénteken Brassóban, miután megkoszorúzta az 1987. november 15-ei kommunistaellenes felkelés emlékművét.
2019. november 15., 17:462019. november 15., 17:46
2019. november 15., 17:512019. november 15., 17:51
„Ragaszkodtam, hogy itt lehessek, hogy tisztelettel megemlékezzünk azokról, akik egy rendkívül nehéz időszakban, egy olyan diktatúra végén, amely még lélegezni sem engedte az embereket, volt bátorságuk kifejezni elégedetlenségüket és tiltakozzanak a visszaélések, az emberi méltóság eltiprása és a rendkívül rossz életkörülmények ellen” – hangoztatta Ludovic Orban.
Ludovic Orban közölte, különösen azért kell emlékezni a brassói felkelés kirobbantóira, mert a fiatal generációk számára egyre nehezebb megérteni, hogy miként működött az akkori rendszer, és micsoda bátorságról és áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot azok, akik 1987. november 15-én kimentek az utcára és tiltakozni mertek egy elnyomó rezsim ellen.
Ezzel egy időben a felkelés évfordulóján Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke sajnálatának és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. „Harminckét évvel a brassói munkáslázadás után ezen események dossziéit továbbra is különféle ügyészi hivatalok között tologatják. Harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, hogy kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. Harminckét év, amely alatt a valóságot elkendőzték, és az áldozatoknak nem szolgáltattak igazságosságot” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az ellenzéki alakulat vezetője. Az USR elnöke szerint ezek a dolgok „megmérgezték a múltunkat, veszélyeztetik a jelenünket és törlik a jövőnket”.
Az 1987-es brassói felkelés Románia kommunista időszakának egyik legnagyobb méretű és legjelentősebb munkáslázadása volt. A megszorítások miatt a város munkásai és polgárai fellázadtak, a rezsim vesztét követelték, és megrongálták a pártszékházat. A hadsereg könnygáz, vízágyúk bevetésével leverte a felkelést, és több mint 300 embert letartóztattak és a helyi rendőrőrsre, majd Bukarestbe szállítottak, ahol a vizsgálatok során összeverték, megkínozták őket. A magyar, német etnikumú felkelők lényegesen kegyetlenebb elbánásban részesültek, mint a románok.
Bár kezdetben a hatalom a felkelők kivégzését követelte, a közvélemény nyomására végül úgy döntöttek, hogy eltussolják az eseményt: a történteket politikai és szociális töltet nélküli huliganizmusként tüntették fel. A perbe fogott 183 személy közül 61-et (ebből 53 teherautógyári dolgozó) ítéltek kényszermunkahelyen letöltendő, hat hónap és három év közötti szabadságvesztésre. Bár a felkelést leverték, fontos mérföldköve volt a romániai antikommunista küzdelemnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!