
Ludovic Orban kormányfő fejet hajt a munkáslázadás emlékműve előtt a Cenk alatti városban
Fotó: Gov.ro
A szabadságot és a demokráciát minden nap meg kell védeni azáltal, hogy szankcionálunk minden olyan próbálkozást, amely a hatalmat nem az emberek javára fordítja, és ezt a jövő generációknak is meg kell érteniük – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök pénteken Brassóban, miután megkoszorúzta az 1987. november 15-ei kommunistaellenes felkelés emlékművét.
2019. november 15., 17:462019. november 15., 17:46
2019. november 15., 17:512019. november 15., 17:51
„Ragaszkodtam, hogy itt lehessek, hogy tisztelettel megemlékezzünk azokról, akik egy rendkívül nehéz időszakban, egy olyan diktatúra végén, amely még lélegezni sem engedte az embereket, volt bátorságuk kifejezni elégedetlenségüket és tiltakozzanak a visszaélések, az emberi méltóság eltiprása és a rendkívül rossz életkörülmények ellen” – hangoztatta Ludovic Orban.
Ludovic Orban közölte, különösen azért kell emlékezni a brassói felkelés kirobbantóira, mert a fiatal generációk számára egyre nehezebb megérteni, hogy miként működött az akkori rendszer, és micsoda bátorságról és áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot azok, akik 1987. november 15-én kimentek az utcára és tiltakozni mertek egy elnyomó rezsim ellen.
Ezzel egy időben a felkelés évfordulóján Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke sajnálatának és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. „Harminckét évvel a brassói munkáslázadás után ezen események dossziéit továbbra is különféle ügyészi hivatalok között tologatják. Harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, hogy kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. Harminckét év, amely alatt a valóságot elkendőzték, és az áldozatoknak nem szolgáltattak igazságosságot” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az ellenzéki alakulat vezetője. Az USR elnöke szerint ezek a dolgok „megmérgezték a múltunkat, veszélyeztetik a jelenünket és törlik a jövőnket”.
Az 1987-es brassói felkelés Románia kommunista időszakának egyik legnagyobb méretű és legjelentősebb munkáslázadása volt. A megszorítások miatt a város munkásai és polgárai fellázadtak, a rezsim vesztét követelték, és megrongálták a pártszékházat. A hadsereg könnygáz, vízágyúk bevetésével leverte a felkelést, és több mint 300 embert letartóztattak és a helyi rendőrőrsre, majd Bukarestbe szállítottak, ahol a vizsgálatok során összeverték, megkínozták őket. A magyar, német etnikumú felkelők lényegesen kegyetlenebb elbánásban részesültek, mint a románok.
Bár kezdetben a hatalom a felkelők kivégzését követelte, a közvélemény nyomására végül úgy döntöttek, hogy eltussolják az eseményt: a történteket politikai és szociális töltet nélküli huliganizmusként tüntették fel. A perbe fogott 183 személy közül 61-et (ebből 53 teherautógyári dolgozó) ítéltek kényszermunkahelyen letöltendő, hat hónap és három év közötti szabadságvesztésre. Bár a felkelést leverték, fontos mérföldköve volt a romániai antikommunista küzdelemnek.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
szóljon hozzá!