Ludovic Orban kormányfő fejet hajt a munkáslázadás emlékműve előtt a Cenk alatti városban
Fotó: Gov.ro
A szabadságot és a demokráciát minden nap meg kell védeni azáltal, hogy szankcionálunk minden olyan próbálkozást, amely a hatalmat nem az emberek javára fordítja, és ezt a jövő generációknak is meg kell érteniük – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök pénteken Brassóban, miután megkoszorúzta az 1987. november 15-ei kommunistaellenes felkelés emlékművét.
2019. november 15., 17:462019. november 15., 17:46
2019. november 15., 17:512019. november 15., 17:51
„Ragaszkodtam, hogy itt lehessek, hogy tisztelettel megemlékezzünk azokról, akik egy rendkívül nehéz időszakban, egy olyan diktatúra végén, amely még lélegezni sem engedte az embereket, volt bátorságuk kifejezni elégedetlenségüket és tiltakozzanak a visszaélések, az emberi méltóság eltiprása és a rendkívül rossz életkörülmények ellen” – hangoztatta Ludovic Orban.
Ludovic Orban közölte, különösen azért kell emlékezni a brassói felkelés kirobbantóira, mert a fiatal generációk számára egyre nehezebb megérteni, hogy miként működött az akkori rendszer, és micsoda bátorságról és áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot azok, akik 1987. november 15-én kimentek az utcára és tiltakozni mertek egy elnyomó rezsim ellen.
Ezzel egy időben a felkelés évfordulóján Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke sajnálatának és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. „Harminckét évvel a brassói munkáslázadás után ezen események dossziéit továbbra is különféle ügyészi hivatalok között tologatják. Harminckét évvel a brassói munkások lázadása után az igazságszolgáltatás nem tudja megmondani, hogy kik voltak azok, akik kivizsgálták és megkínozták a jogaikat követelő polgárokat. Harminckét év, amely alatt a valóságot elkendőzték, és az áldozatoknak nem szolgáltattak igazságosságot” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az ellenzéki alakulat vezetője. Az USR elnöke szerint ezek a dolgok „megmérgezték a múltunkat, veszélyeztetik a jelenünket és törlik a jövőnket”.
Az 1987-es brassói felkelés Románia kommunista időszakának egyik legnagyobb méretű és legjelentősebb munkáslázadása volt. A megszorítások miatt a város munkásai és polgárai fellázadtak, a rezsim vesztét követelték, és megrongálták a pártszékházat. A hadsereg könnygáz, vízágyúk bevetésével leverte a felkelést, és több mint 300 embert letartóztattak és a helyi rendőrőrsre, majd Bukarestbe szállítottak, ahol a vizsgálatok során összeverték, megkínozták őket. A magyar, német etnikumú felkelők lényegesen kegyetlenebb elbánásban részesültek, mint a románok.
Bár kezdetben a hatalom a felkelők kivégzését követelte, a közvélemény nyomására végül úgy döntöttek, hogy eltussolják az eseményt: a történteket politikai és szociális töltet nélküli huliganizmusként tüntették fel. A perbe fogott 183 személy közül 61-et (ebből 53 teherautógyári dolgozó) ítéltek kényszermunkahelyen letöltendő, hat hónap és három év közötti szabadságvesztésre. Bár a felkelést leverték, fontos mérföldköve volt a romániai antikommunista küzdelemnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!